Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-13

Az országgyűlés képviselőházának 18. ülése 1931 augusztus 6-án, csütörtökön. 345 nagyon figyelni, — «az általános választásokra kitűzött legutolsó határnapot követő 30 nap eltelt, a Ház elnöke azoknak a képviselőknek névjegyzékét, akiknek választása ellen a házszabályok 12. vagy 15. § a alapján kifogást nem tettek, vagy panaszt nem emeltek, a Háznak bemutatja s ezeket végleg igazolt képviselőknek jelenti ki.» Itt tehát imperativ intézkedés van, aaaely kimondja, hogy mihelyt a 30 nap letelt, a Ház elnökének kötelessége a plénumnak az összes igazolt képviselők névjegyzékét bemutatni. Ha mármost vizsgáljuk, hogy a 30 nap letelt-e vagy sem, kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy az utolsó nap, amelyre választás volt kitűzve, július 7-ike volt, tehát a 30 nap a mai nappal, augusztus 6-án letelik. Legkésőbb tehát holnap, a 31-ik napon, vagyis mihelyt a 30 nap letelik, a következő, a 31-ik napon a végleg igazolt képviselők névsorát az elnök úrnak kötelessége a Háznak bemutatni. Az elnök úr napirendi javaslata tehát szigorúan a házszabályok szerint csak úgy hangozhatott volna, ha azt javasolja a t. Háznak, hogy a holnapi napon délelőtt 10 vagy 11 órakor, amikor a Ház bölcsesége elhatározza, kizárólag abból a célból tűz ki egy ülést, hogy a végleg igazolt képviselők névsorát bemutassa. Hogy ez nem formaság, azt megint igazolni leszek bátor a házszabályok 21. §-a másodi k pontjának rendelkezéseivel, mert annak, hogy a végleg igazolt képviselők bejelentessenek, e szerint a szakasz szerint igen fontos közjogi következményei vannak. A hivatkozott 2. §. a következőképp hangzik (olvassa) : «Akiket több kerületben választottali meg, a megbízóleveleik iránti igazoló eljárás befejeztétől számított nyolc nap alatt kötelesek nyilatkozni, hogy melyik választókerület képviseletét fogadják el.» Tehát a végleges igazolás után nyolc napon belül mindazok a képviselő urak, akik több kerületben választattak meg, kötelesek egyik vagy másik mandátumukról lemondani, és akkor viszont a politikai hatóság, ittetőleg a Képviselőház, köteles gondoskodni a belügyminiszter útján arról, hogy az így megüresedett kerületek törvényes határidőn belül új képviselőket választhassanak. Azt hiszem, nem kell nagyon soká fejtegetnem közjogilag ezt a kérdést. Annyira világos, tiszta és annyira alkotmánysértő dolog, ha az elnökség ennek a házszabályszerű kötelezettségének eleget nem tesz, hogy nem bírom megérteni, mi célja lehetne annak, hogy ezt az amúgy is nehéz és keserves esztendőt — amikorra a parlament lemond ellenőrzési jogáról és azt átruházza egy bizottságra, aminek lehetőségét az ellenzék a legmesszebbmenő könnyedséggel és előzékenységgel rövid idő alatt biztosította — a most kezdődő parlamenti szünetet mindjárt házszabálysértéssel és alkotmánysértéssel kezdjük ? Mi értelme lenne ennek? Hiszen egyetlen egy kerületet sem lehet elütni attól a törvényes jogától, hogy az országgyűlésen képviselve legyen. Ha pedig mi elfogadnék az elnök úr napirendi indítványát, megtörténhetik, hogy miután bizonytalan időre kívánja a Házat elnapoltatni, 3—4 vagy 6 hónap múlva, sőt csak 12 hónap múlva hívják össze a Házat és ezek a kerületek — tudomásom szerint öt ilyen kerület van — ezalatt az idő alatt képviselet nélkül maradnak. Minden politikai vonatkozás nélkül, tisztán a házszabályokra, tisztán a jogra, a törvényre és az alkotmányra való hivatkozással kérem a kormányt, ne méltóztassék ezt a lépést megtenni, ne méltóztassék azokat a nagy gazdasági és egyéb bajokat, amelyek egyébként vannak, még alkotmánysérelmi bajokkal is tetézni. (Élénk éljenzés és taps a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: A t. képviselő úr előadására egyetlen megjegyzésem van. Kétségtelen, hogy az elnök a házszabályok 23. §-a értelmében a végleg igazolt képviselők jegyzékét, amint azok a határidők, amelyeket Gaal Gaston képviselő úr felsorolni szíves volt, letelnek, köteles a Háznak bejelenteni, amennyiben a Ház együtt van. (Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon. Halljukl Ralijuk! a jobb- és a baloldalon.) Csendet kérek t képviselő urak ! A Ház napirendjét és tárgyalásának idejét azonban a Ház maga határozza meg. Indítványt tettem. Ha lesz olyan indítvány, amilyent Gaal Gaston képviselő úr méltóztatott említeni és a Ház azt elfogadja, kötelességemnek a házszabályok értelmében természetesen a legszigorúbban eleget fogok tenni. (Kabók Lajos: De már az előterjesztett napirendi indítvány házszabályellenes ! — Lakatos Gyula szólásra jelentkezik.) Milyen címen kíván a képviselő úr szólani ? (Lakatos Gyula : A házszabályok 143. §-ának c) pontja alapján.) A szót a képviselő úrnak megadom. Lakatos Gyula : T. Képviselőház ! Az elnök úr kijelentése tulajdonképpen részben már magában foglalta azt, amit a Gaal Gaston igen t. képviselőtársam által felvetett házszabálykérdés kapcsán a magam részéről is el akartam mondani. Szót kértem azért, mert t. képviselőtársam itt alkotmánysértésről beszélt. Mint ennek a Háznak egyik jogász tagja, kötelességemnek tekintem, hogy jogászi objektivitással — legyen kegyes a t. képviselőtársam ezzel a hitellel megajándékozni — analizáljam, elemezzem azt a kérdést, vájjon a házszabályok és törvények kapcsolatából levonható-e az a konklúzió, amelyet igen t. képviselőtársam levont, hogy e napirendi indítvány elfogadásával alkotmánysértést követne el a Ház. Felment engem igen t. képviselőtársam minden más konsziderációtól, amely nem szorosan jogi, mert hiszen nem napirendi vitát kezdett, hanem a házszabályok egy szakaszának értelmezését tette feladatává. Tény, hogy az elnök az igazolási eljárás befejezése után — ez a határidő, ugyancsak helyesen állapította meg t. képviselőtársam, a mai nap éjféli 12 órájával lejár — köteles lesz arra, hogy a véglegesen igazolt képviselők jegyzékét a Háznak bemutassa. Nem helyes, amit mondott, hogy «legkésőbb»; legkorábban tehetné meg ezt holnap. A mai nap folyamán a házszabályok értelmében ezt a -bejelentést megtennie nem is állott volna módjában. A kérdés tehát az, hogy holnapra, azaz ennek az igazolási határidőnek lejárta után következő napra, mert hiszen logikusan ez következik abból, amit mondani méltóztatik, (Gaal Gaston : Nem is mondottam mást!) kötelessége lett volna-e az elnöknek a Ház ülését esetleg kizárólag ebből a célból összehívni. Nekem az a tisztelettel teljes nézetem, hogy a 23. § szövege és szelleme ezt az értelmezést nem teszi helyessé, mégpedig azért nem, mert ez a szöveg, — és én itt szintén hangsúlyozom azt a kifejezést — azt mondja, hogy «mihelyt» lejárt az általános választásokra kitűzött utolsó naptól számított 30 napi határidő, meglehet tenni ezt a bejelentést. De méltóztassék mutatni egyetlen cogens intézkedést a házszabályokban, amely előírja az elnök részére, hogy ebből a célból a Ház ülését összehívni tartozik. (Felkiáltások a haloldalon: Ez önként következik!) Bocsánatot kérek, nemcsak hogy szószerint nincs benne, de az intézkedés szelleméből sem következik, mert hogy a házszabályok vonatkozó szakasza ... (Gaal Gaston : Ez jogi fejtegetés, t. képviselő úr? Tisztelem az ilyen jogot !) Nagyon tisztelem (Zaj. — Elnök csenget.) és meghallgatom