Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-13

Az országgyűlés képviselőházának 13. ülése 1931 augusztus 6-án, csütörtökön. 343 mondója alig maradt. Amikor tehát kukoricatermésünk felesleget nem ad és a tavalyi hiányt is csak nagyon erős importtal tudtuk pótolni, ami pedig külkereskedelmi mérlegünknek jelentékeny hátrányára volt, amikor ugyancsak ebben az évben nagymennyiségű kukorica lett felhasználva szesz- és közvetve ecetgyártásra, akkor újból kérdem az igen t. földmivelésügyi miniszter urat : micsoda gigantikus hatalom az, amely szembeszáll ennek a logikus, az állam háztartásának egyensúlyára hatásos és hatályos követelésnek megvalósításával % A borecet gyártásával legalább 400.000 hektoliter bornak megfelelő elhelyezését biztosíthatnánk. A földmivelésügyi miniszter úr nagyon jól tudja, hogy milyen fellélegzést, mily nagy segítséget, mily örvendetes hangulatváltozást hozna a borvidékeken ez az egyetlen intézkedés, hogy a mai teljes reménytelenségben, vigasztalanságban, letargiában, amelybe belesüllyedtek a borvidékek, ilyen intézkedés mennyi reménységet és vigasztalást nyújtana ... Elnök : A képviselő úr beszédideje lejárt Szíveskedjék befejezni. Lázár Miklós : Befejezem. Hogy milyen feszítő erő egy ilyen elszegényedett, a jövő iránti hitben megrendült vidéken a munkanélküliségnek ez a száz és száz százalékkal való felugrása, felesleges fejtegetnem. Arról sem szólok, hogy mily szociális, mily táisadalmi és mily politikai veszedelem rejtőzik és kavarog az ilyen problémák mélyén. Kérdem a t. földmivelésügyi miniszter urat, hogy a nyomorúságnak ezzel az óceánjával szemben, amikor készek vagyunk arra, hogy az igenis repedező gátakat a mellünkkel tapasszuk be, mi történik akkor, ha a nyomorúság árja átcsap rajtunk és bennünket is elsodor 1 (Taps a baloldalon és a közéven.) Elnök : T. Képviselőház ! Napirend előtti felszólalás vita és határozat tárgyát nem képezheti. Mielőtt a napirendre áttérnénk, Mojzes János képviselő úrnak adom át a szót, aki félreértett szavai valódi értelmének helyreigazítása céljából kíván szólni. (Bud János kereskedelemügyi miniszter szólásra jelentkezik. — Zaj.) A kereskedelemügyi miniszter úr kíván szólni. Mojzes képviselő úr talán méltóztatik átadni a szót, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr szólhasson. (Zaj.) Bud János kereskedelemügyi miniszter : T. Képviselőház ! Én csak egy pár szóval kívánok válaszolni Lázár Miklós igen t. képviselőtársamnak napirend előtti felszólalására. (Propper Sándor : A miniszter úr házszabályellenesen kapott szót ! — Ügy van ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) Elnök : T. Ház ! A miniszter mindig szólhat. (Eabók Lajos : De akkor nem, amikor már ágyszer felhívtak valakit ! — Zaj.) A felhívott képviselő úr beleegyezett, tehát semmiféle jogsérelem nem történt- Ne méltóztassanak a képviselő urak Mojzes képviselő úr jogait védelmezni, miután volenti non fit injuria. (Zajos ellentmondások a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kérem a képviselő urakat, maradjanak csendben. Bud János kereskedelemügyi miniszter : A kormány teljesen tudatában van Tokaj és a tokaji borvidék gazdasági helyzetének és különösen tudja azt, hogy milyen rosszak az ottani szőlőtermelési és borértékesítési viszonyok. (Felkiáltások a baloldalon: A homoki borvidékek is hasonló helyzetben vannak.) A napirend előtt felszólalt képviselő úr ezzel a borvidékkel foglalkozott, tehát én is ennél maradok. (Zaj.) Tudjuk azt is, hogy ott a termés is elég rosszul sikerült. A kormány állandóan foglalkozik "ennek a vidéknek a helyzetével (Fábián Béla : Eddig nem sok eredménynyel ! — Szeder Ferenc : Békéscsabán elég eredménnyel foglalkozott ; ott már nincs szegény ember ! — Zaj.) és igen t. képviselőtársam is jól tudja, hogy a földmivelésügyi miniszter úr a kormány hozzájárulásával és támogatásával ennek a borvidéknek megmentésére külön akciót indított (Propper Sándor : Hogy ízlett a csabai kolbász?) a szőlőfelújítás és egyebek iránt, sőt ott külön kormánybiztos is működik. (Fábián Béla : Szintén nagy eredménnyel !) Meg vagyok győződve arról, hogy az ő működése előbb-utóbb megfelelő eredményt fog kiváltani. Azokkal a kérdésekkel, amelyek a borfogyasztási adóval és az ecetgyártással kapcsolatosak, nem kívánok bővebben foglalkozni, nem is az én ügykörömbe tartoznak, (Zaj a szélsőbaloldalon) csupán annyit jegyzek meg, hogy végeredményben borból ecetet gyártani annyit lehet, amennyit akarnak, ennek semmi különösebb akadálya nincsen. Nem hiszem, hogy ez ezt a kérdést valamiképpen befolyásolná. A borértékesítés tekintetében a kormány elég sokat tett, sőt messzemenő áldozatot is hozott. (Szeder Ferenc : Borházakat létesített ! Igen t. képviselőtársam megemlítette az ottani kőbányák helyzetét is, ami az én ügykörömet illeti. El kell ismernem, hogy a kőbányák általában nehezebb helyzetbe kerültek. Kétségtelen, hogy amint az útépítés erősebb lendületet vett, a kőbányák mindenütt erősebb fokban létesültek és pedig nagyobb számban talán, mint ahogy arra szükség volt. (Lázár Miklós : Ez tette tönkre a vidéket és kenyértelenné az embereket !) A modern útépítésnek van kellemes és kellemetlen következménye is. Abban az időszakban, amikor az útépítés folyamatban van, nagy szükséglet jelentkezik s mentől modernebb az útépítés, a szükséglet természetesen annál inkább gyengül, különösen ha príma utak épülnek. Ez magyarázza meg azt, hogy nemcsak Tokajon és vidékén, hanem általában mindenütt bizonyos fokig nehéz helyzetbe kerültek a kőbányák, mert az útépítés a jó utak'problémájával kapcsolatban mind kisebb és kisebb mértékben teszi őket szükségessé. Természetes, hogy ennek alapján a termelésnek is meg kell szűnnie, mert a szükséglet csökken azon a vidéken. Azt hiszem, igen t. képviselőtársam is igazat ad nekem, hogy mi ismertük ezt a helyzetet s hogy az útépítéssel kapcsolatban a magam részéről súlyt helyeztem arra, hogy erősebb útépítés történjék. Sőt majdnem kivételes elbánásban részesítettem ezt a vidéket. Azt hiszem, ebben igazat ad nekem igen t. képviselőtársam, hiszen ő is interveniált ebben az ügyben (Lázár Miklós : így van!) és én megtettem mindazt, amit csak tenni lehetett a vidék foglalkoztatása érdekében. Amenynyiben a költségvetési fedezet megengedi, ezt a jövőben is meg kívánom tenni, úgy ezen a vidéken, mint másutt is, különösen olyan helyeken, ahol a rossz termés folytán inségesebb viszonyok vannak, (Gaal Gaston : Az egész országban meg lehet csinálni ! — Szeder Ferenc : Békéscsabán nem, mert ott nincs szegény ember!) tehát olyan helyen kell az útépítés, ahol az elsősorban a munkanélküliség levezetésére szolgál. Hogy a kőbányák nehezebb helyzetbe kerültek, ez összefüggésben van más tényekkel is. Maga a vármegye és általában a vármegyék az útépítés terén redukálják programmjukat. Nem is tehetnek mást, egyrészt takarékossági szempontból, másrészt azért, mert az útalapok nagyon megfogyatkoztak. Hiszen éppen az volt a célja a közmunka váltság rendezésével kapcsolatban benyújtott törvényjavaslatunknak, hogy útalapunkat jobban lehessen támogatni, hogy ennek alapján intenzívebb munkásságot tudjanak folytatni a 51*