Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.
Ülésnapok - 1931-12
Az országgyűlés képviselőházának 12. lehet megcselekedni. (Egy hang a középen; Ezt lehet is!) Mert ha a törvény szavainak — mondjuk — formai megsértésével tudtunk a múltban több javadalmat biztosítani, miért nem volna — ha már a formai jog terén a precedens úgyis megvan — ma legalább az az erkölcsi jogunk, hogy mondjunk le annak egy részéről, amit a törvény a Ház némely tagjai javára biztosít*? (Helyeslés balfelöl.) Én itt sem törvényes, sem erkölcsi inkompatibilitást, vagy nehézséget nem látok és miután nem a szavakra, hanem a tettekre helyezem a súlyt, a legnagyobb nyomatékkal kérem újból, méltóztassék rekonszideráeió tárgyává tenni és Farkas Tibor igen t. barátom indítványa értelmében a kérdést újból visszaküldeni a gazdasági bizottsághoz, (Helyeslés a baloldalon) mert a törvénynek eleget teszünk akkor is, ha egy pengőben állapítjuk meg a jegyzői tiszteletdíjat. (Ugy van! half elől.) Ha már az az álláspont, hogy nem akarjuk tisztán nobile officiumként felfogni az ilyen állást, mert a törvény bizonyos javadalmazást kilátásba helyez, vagy megállapít, akkor egy pengő is elég lesz. A példaadás, méltóztassanak elhinni, a megtakarított pénznél is százszorosan és ezerszeresen jobban fog latba esni annak a megingott bizalomnak helyreállítása tekintetében, amelyre elsősorban van szükség a mai órában. Én ugyanis őszintén megmondom, engem a miniszterelnök úrnak múltkor itt elmondott szavai nem nyugtattak meg és legkevésbé sem elégítettek ki. Nem elég a takarékosság, intézményes leépítésre van szükség, egész intézmények leépítésére. Teljesen igaz az, hogy csak takarékossággal nem fogunk előbbrejutni, mert ahogyan nem tartom megengedhetőnek a közterhek bárminéven nevezendő további emelését, a csak takarékossági alapon való eljárást szintén nem tartom elegendőnek. A jegyzői javadalmazásnak szimbolikusan egy pengőre való leszállítását már azért is szükségesnek tartom, mert nem a takarékosság, hanem az intézményes leépítés tud cstak a mai túldimenzionált, bürokratikus és költségvetési rendszeren segíteni. Igen t. Ház! Éppen ezért a miniszterelnök úr szavai ellenére is feltétlenül ragaszkodom a magam részéről — és azt hiszem 1 , ezt mondhatom a pártom nevében is (Helyeslés balfelöl.) — a.z előterjesztett indítványhoz. Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólani. Gr. Bethlen István: T. Képviselőház! T. képviselőtársam, jogi felfogásában egyáltalában nem osztozom. A törvény kimondja, hogy a jegyzők fizetést húznak és meg is állapítja ezt a fizetést, (Gaal Gaston: Tiszteletdíjat!) illetőleg tiszteletdíjat. Ez a tiszteletdíj tehát minimaliter kijár annak a jegyzőnek addig, amíg a törvény fennáll. Abban, hogy jió példával járjunk elől, teljesen egyetértünk, ez helyes, ez azonban a törvényes keretek figyelembevételével történjék. El lehet intézni ezt a kérdést törvényes alapon is, (Ugy van! jobbfélöl.) anélkül, hogy törvényt sértenénk, úgy, hogy törvényjavaslat terjesztetik be akár a kormány -részéről, akár a^ Ház iniciatívája folytár és ha a Ház azt letárgyalja, akkor ez a kérdés el lesz intézve. De óva intek attól, hogy hangulatok hatása alatt a Ház olyan határozatokat hozzon, amelyek a törvényt sértik felfogásom szerint. (Eckhardt Tibor: A gazdasági bizottság javaslata szerint is a törvényben megállapított mérték alá száll a javadalom. — Zaj.) 3 KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ. I. ülése 1931 augusztus 3-án, hétfőn. 339 Elnök: Eckhardt képviselő urat kérem, maradjon csendben! Gr. Bethlen István miniszterelnök: Akkor sem helyes ez az elintézés. Felfogásom szerint tehát el lehet intézni "ezt a kérdést a törvény sérelme nélkül, rövid idő alatt, anélkül, hogy a törvényt magunk sértenők meg. Azt hiszem, hogy amilyen nagy érdek fűződik ahhoz, hogy jó példával járjon elő a Ház, éppen olyan nagy érdek fűződik ahhoz is, hogy viszont példát törvénysértésre ne adjunk. Tehát intézzük a magunk belső ügyeit úgy, hogy jó példával járjunk elől, de egyúttal törvényt se sértsünk. (Helyeslés jobbfelől.) Ez az, ami miatt mély tisztelettel kérem a Házat, hogy ebben az értelemben méltóztassék határozni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Rassay Károly! Rassay Károly: T. Képviselőház! Ugy látom, hogy bizonyos tekintetben nyitott ajtókat döngetnek, úgy az igen t. miniszterelnök úr, mint felszólalt t. barátaim. Farkas Tibor képviselőtársam indítványa nem célozza azt, hogy most a Ház egy határozattal ilyen vagy olyan összegben állapítsa meg a jegyzők tiszteletdíját. A képviselők napidíjáról pedig egyáltalában nincsen szó ebben a percben, a kérdésnek ez a része tehát teljesen tárgytalan. Farkas Tibor képviselőtársam egyet céloz indítványával, azt, hogy a Ház ne teremtsen definitumot ebben a kérdésben, ne állapítsa meg a jegyzői fizetéseket kétszázpengős havi tiszteletdíjban, hanem az egész kérdést küldje vissza a gazdasági bizottsághoz, amely annakidején a Háznak propozíciót fog tenni. A miniszterelnök úr azt mondotta, hogy a Háznak nincs törvényes módja az 1893. évi VI. tc.-kel szemben sem érdemben, sem', számszerűségben máskép határozni. Én csak közbevetőleg kérdezem a miniszterelnök urat, hogy méltóztatik-e levonni ennek konzekvenciáját abban a tekintetben is, hogy a háznagynak 2400 pengőben megállapított tiszteletdíja az ő helyes törvénymagyarázata szerint erre az öszszegre leszállíttassék a mai állapottal szemben, amikor a háznagy úr, azt hiszem, közel tízezer pengő, vagy azt meghaladó háznagyi fizetést kap? T. miniszterelnök úr, ha jogi formaságokba burkolózunk, abban az esetben le kell vonni a konzekvenciákat nemcsak akkor, amikor a fizetéseket nem engedjük leszállítani, hanem akkor is, ha azt a helyzetet találjuk, hogy a törvényben megállapított fizetésnél az elmúlt időszakban a Ház jogalap nélkül, törvény ellenére magasabb fizetést állapított meg. (Friedrich István: És ezzel precedenst állított fel!) Nem akarom most itt ezt a kérdést a vita anyagába belevetni, csak rámutatok arra, hogy a miniszterelnök úr szigorú jogi álláspontját. sajnos, a nemzetgyűlések és az utánuk összeült képviselőház mar keresztültörték és méltóztassék elhinni, bizonyos tekintetben nem fog nagy bizalommal találkozni a Háznak ez a szigorú jogi magyarázata, amikor arról van szó. hogy ezt a bejelentett és pártközi egyezménnyel elfogadott első komoly takarékossági lépést a gyakorlatban keresztül akarja vinni. (Ugy van! a baloldalon.) Ebben a pillanatban azonban Farkas Tibor t. képviselőtársam indítványa következtében a helyzet nem ekörül forog A képviselő űr csak azt akarja, hogy küldjük vissza a bizott50
