Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-9

158 Az országgyűlés képviselőházának 9 szőröse a magyar megállapításnak, (Helyeslés.) emelhető volna a vadászati és halászati díj, amely Ausztriában is sokszorosa a magyar illetéknek, emelhető volna az illetékegyenérték, amely elsősorban csak a jogi személyeket érinti és emelhető volna egyes kérvények nem valorizált díja. Ha vizsgáljuk, hogy mi a helyzet pénzügyi szempontból, akkor azt kell látnunk, hogy a korlátozó intézkedések folytán a magángazdaság részére a külföldi hitel megmerevedett. Pillanatnyilag új hitel külföldről nem kapható sem bank, sem magánvállalkozás számára. Ennek oka az, hogy valutáris adósság jelenleg nem fizethető ki. Ez a helyzet kifelé, befelé pedig a gazdasági kép azt mutatja, valamenynyien tudjuk, hogy új üzlet nincs, csak kivét van, az üzemek pedig mégis fenntartandók, aminek szomorú következménye lesz az újabb alkalmazotti elbocsátás, (Pakots József: Máris folyamatban van!) ezzel újabb munkanélküliség megteremtése és ezáltal újból a nyomorúság fokozása. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ebben a helyzetben elsősorban nem volna szabad a kenyér megdrágítását semmilyen téren sem engedni. Nem volna szabad ezt engedni azért, mert amikor gabona határidőüzlet nincs és csak készpénz áron vehető búza, amikor ennek folytán a gabona ára állandóan esik, teljesen indokolatlan a kenyér megdrágítása. Indokolatlan azért is, mert a kormánynak rendelkezésére áll a múlt évből még eladatlan búzakészlet, teljesen indokolatlan tehát ebben a helyzetben a kenyér megdrágítása, amikor itt a legutóbbi üléseken több képviselőtársam, Sauer born képviselőtársam a kisgazdák részéről, gróf Hunyady Ferenc a nagybirtokosok részéről, Rassay Károly a fogyasztóközönség nevében jelentette be, hogy sem a Dunántúlnak, sem a Tiszántúlnak, sem a kisgazdáknak, sem a nagybirtokosnak, sem a fogyasztóközönségnek nem kell a boletta. Egyetlen boletta jogosultságát ismerjük el, azét a bolettáét, amely a munkanélküliség megakadályozására és megszüntetésére alkalmas. A következmények elhárítására pedig, méltóztassék elhinni, sem a 33-as, sem a 133-as, sem az 1333-as bizottság nem alkalmas, csak egyedül egy átfogó, erős és keménykezű, nemzetmentő közgazdasági koncepció. Erre van szükség a nemzet megmentésére. (Ügy van! a baloldalon.) Miután szegény ember szándékát boldog Isten bírja és itt valamennyiünk szándékát a kormány birja, mert a kormányé minden hatalom, azért az ellenzék számára nem jut más feladat, nem jut más jog, minthogy kérdéseket tehessen fel. Ilyen kérdést akarok feltenni, kiegészítésül Eckhardt Tibor képviselőtársam tegnapi beszédéhez, amikor kérem, méltóztassék .a legsúlyosabb vizsgálat tárgyává tenni, hogy kik voltak azok, akik közvetlenül a korlátozó intézkedések kiadása előtt a bankokból valutát és devizát vettek ki, vagy siboltak ki külföldre. (Helyeslés a bal- és a jobboldalon.) Ennek a szerencsétlen nemzetnek több súlyos válsága volt már. Minden súlyos válságon átlábolt, ha személyi áldozatokba került is akár a kormányzat, akár pedig ennek az oldalnak kitűnőségei részéről. Szeretném^ ha ezen a válságon, amely nem csupán a kormányzat, hanem az ország válsága, akármilyen személyi áldozat árán is, de olyan áldozat arán nem, amely a nemzetet érinti, átlábolnánk a nép széles rétegeinek épségben tartásával, jogainak és kenyerének megvédésével. Amikor hálásan köszönöm a mélyen t. elülése 1931 július 30-án, csütörtökön. nők úrnak, hogy alkalmat adott arra, hogy ezt a súlyos kérdést itt a Ház színe előtt szova tehessem:, felszólalásom befejezéséül azokhoz fordulok, akiknek mindennapi imádsága a kenyér imádsága; azokhoz fordulok, akik napjukat a kenyér említésével kezdik és fejezik oe: tegyék lenetőve, liiogy a megnyomorgatott, agyonsanyargatott magyar nép áinitattal, hittel és szível mondhassa el fohászát: Adid meg a mi mindennapi kenyerünket ma es mindörökké! {Taps a bal- es a szélsőbalottíalon. — A szánokat többen üdvözlik.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr kíván szólni. . Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Ház! Vázsonyi János igen t. képviselőtársam ielszólalásának csak azon részeire válaszolok, amelyek kizárólag a kenyérár kérdésivel vannak kapcsolatban. Élvezettel hallgattam azt a nyugodt hangot, amellyel igen t. képviselőtársam ezt a kérdést idehozta a Ház elé, és én azt hiszem, hogy ez a hangnem az, amely alkalmas arra, hogy a kérdéseket az ország és a nemzet érdekében teljesen és jól oldjuk meg. Megnyugtatom igen t. képviselőtársamat, hogy a kormány állandóan figyelemmel kíséri a kenyéir árának alakulását, és méltóztassék elhinni, hogy mindent elkövetünk abban az irányban, Hogy indokolatlan áralakulás ne történjek. Teljesen igazat adok igen t. képviselőtársamnak abban is, hogy a kenyéráralakulás mindenesetre összefüggésben van miás áralakulással is, egyet azonban nem szabad elfelejteni, — s ezt kénytelen vagyok aláhúzni, — hogy a kenyér áralakulása csak akkor Ihatihat ki más irányban károsan, ha nincs megfelelő öszhangban a búza áralakulásával. Mert én nem hiszem, hogy igen t. képviselőtársam is indokoltnak találná, — amikor arra hivatkozik, hogy agrár állam vagyunk, — hogy olyan búzaár legyen érvényben az országban, amely tulajdonképpen a termelési költségeket sem fedezi, azoknak alatta marad, mert hiszen ez végeredményben egy termelési ág teljes romlását jelenti. Ha én ma a világpiac áralakulását nézem, nyugodtan merem állítani, hogy a világpiaci áralakulás egyáltalában nem felel meg a termelési költségeknek, teljesen alattuk marad, mert akármilyen viszonylatban "nézzük is a világpiaci árakat, azt látjuk, hogy azok olyan alacsony színvonalon mozognak, hogy nem csak nálunk, akik mégis csak sokkal nagyobb termelési költségekkel dolgozunk, hanem a bőven termő államokban sem felel meg a búza termelési költségeinek, amely államok pedig — akár az északamerikai Egyesült-Államokat, akár Kanadát tekintem, akár pedig a délamerikai államokat, — sokkal extenzívebb művelést folytatnak, v,agy pedig intenzívebben gazdálkodnak ugyan, de mégis extenzív jelleggel, a gépek nagyobb felhasználásával. Ezekben az államokban is olyan áralakulást látunk, amely a búza termelési költségeinek semmi tekintetben sem felel meg. Elég végzetes dolog az, hogy amikor az egész világ látja ezt a katasztrofális áralakulást, nem tudott létrejönni az a nemzetközi megállapodás, amelynek tanácskozásait Rómában kezdték és később Londonban folytatták; nem' jött létre majdnem azt lehet mondani, egy alkotmányjogi elv miatt, amelyet az északamerikai Egyesült-Államok képviseltek és amely megakadályozta az Egye sült -Államokat abban, hogy résztvegyenek egy megoLdásban. Kétség-