Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-9

Az országgyűlés képviselőházának 9. ülése 1931 július 30-án, csütörtökön. 159 telenül látjuk ugyan, hogy az idei ívilágtermés rossz, mert hiszen mint a jelentések szólnak, ezidőszerint a világtermés sokkal alatta marad a múlt évinek, de természetszerűleg nagy készletek vannak a múltból, amelyek még elhelyezésre várnak, azt látjuk, tehát, hogy ilyen körülmények között a búzaár tulajdonképpen még mindig alacsony színvonalon mozog. Ha tehát én elméletben osztom is igen t. képviselőtársam álláspontját, nem tudok addig elmenni, hogy azt jelentsem ki, hogy az ország érdekében állana olyan búzaáralakulás és ehhez alkalmazkodó kenyéráralakulás, amely a mostani világpiaci áraknak felelne ímeg. En csak azért hozom ezt fel, igen t. képviselőtársain, mert ismételten szóvá méltóztatott tenni a boletta kérdését. Erre néni akarok kitérni; hiszen annakidején ez eléggé anegtárgyaltatott, s a múltkor is volt alkalmam egy interpellációval kapcsolatban ezzel a kérdéssel foglalkozni, a pénzügyminiszter úr pedig annakidején, amikor az erről szóló törvényjavaslat itt volt a Ház előtt, nagyon bőven, nagyon szépen kifejtette az álláspontot ebben a kérdésben; de végeredményben ismételten felvetem a kérdést: ha még ez sem történik meg a magyar mezőgazdaság érdekében, akkor nem tudom, mi történik. (Gaal Gaston: Ezt elengedjük!) Ami a kenyéráralakulást illeti, kétségtelen, hogy ezek a juttatások a búza áralakulásában kifejezésre^ jutnak. Végeredményben a kenyér áralakulását mindig egy nézőszögből nézzük, majdnem a világpiaci árviszonyok szempontjából, azonban ezt a megterhelést is hozzá kell venni, mert akkor kapjuk meg tulajdonképpen a helyes áralakulást. Hozzá kell tennem még egy tényezőt — erre őszintén és nyiltan rá kell mutatnom — és ez a malomiparunk helyzete. Annak folytán, hogy minálunk a malomipar lassan oda fejlődött ki, hogy egészen helyesen mindinkább kivonja a magyar búzából a nagyobb értéket, amelyet a nullás'liszt elnevezéssel szoktunk megjelölni, természetszerűleg egy felesleg áll elő, és viszont a kenyérliszt aránylag kis részt képvisel az őrlésben. Ha a kiőrlési arányt — átlagarányban beszélek — 75% -os alapon veszem, ez természetesen a búza minősége szerint változik és a 75 kilogrammtól eltér. A 75 kilogrammos lisztből a magyar malomipar ma 50%-os nulláslisztet őröl ki. A közbeeső lisztek aránya és a kenyérliszt aránya 6—10% között váltakozik. Mivel azonban a mi fogyasztásunk nincs felépítve a nullásliszt teljes mennyiségének felhasználására, ez az exportban értékesíttetik. Minél nehezebb lesz az export, egészen természetszerűleg a malomipar próbálja átvinni az ő értékesítését a kenyérlisztre, amely ily módon megdrágul. Kétségtelen, hogy ma a lisztelhelyezés bizonyos nehézségekkel találkozik, és innen van az, hogy a malomipar olyan áralakulást hozott létre, amely a kenyérlisztnek erősebb áremelkedését vonta maga után, hogy úgy, fejezzem ki magamat, a nulláslisztnek a hátrányára. Természetes, hogy nekünk azzal a kérdéssel is foglalkoznunk kell, hogy az ország mai társadalmi és gazdasági viszonyai mellett ez a kiőrlési arány ebben a mértékben és így fenntartható-e, nem kell-e ezen valamit változtatni, mert hiszen végeredményben a kormányzatnak sem lehet más feladata, mint arra törekedni, hogy a kenyérliszt ára lehetőleg alacsony színvonalon legyen és ne emelkedjék. Hozzáteszem azt is, hogy számolva a mai helyzettel és viszonyokkal, éppen azoknak a készleteknek felhasználásával, amelyek a múlt évben megmaradtak, törekszik a kormány, ha kell, még áldozatok árán is, olyan kenyértípust teremteni, amely a mai árszínvonalat, nem az emelt árszínvonalat, tartja és igyekszik ezáltal egységes kenyérliszttípus alapján megoldani ezt a kérdést, hogy a társadalomnak minőségben jobb kenyér álljon rendelkezésére. (Pakots József: Ez lesz a Bud-kenyér! — Derültség.) Sohasem szoktam magamról semmit elnevezni, ne is próbálkozzék tehát ezzel a képviselő úr! Ennek a kenyérnek az a szerepe és hivatása, — amennyiben megvalósul az, amire nézve a tárgyalások most vannak folyamatban — hogy igenis, jóminőségű kenyér álljon rendelkezésére a szegényebb népességnek. (Propper Sándor: Nyolc-tíz fillérrel máris felemelték!) Természetszerűleg azt nem tudjuk megakadályozni és ezért nem tudja senki magára venni a felelősséget és ódiumot, ha a mi népünk mindenáron a drágább kenyeret akarja fogyasztani, mert hiszen folyton szemben állunk ezzel a ténnyel is. Akármilyen nagy erőfeszítéseket tettünk éveken át a rozskenyér terjesztése érdekében, — amely kenyér a legjobb a világon és mindenütt élnek vele — mégis minden erőfeszítés hiábavaló volt, nem tudtuk azt bevezetni. Van bizonyos averzió ezzel a kenyérrel szemben a pékek részéről, mert talán bizonyos nehézség van ennek elkészítése tekintetében; de van a közönség részéről is, amely a barna kenyeret nem megfelelő mértékben veszi igénybe. így áll tehát ez a kérdés. Mi mindent el fogunk követni, hogy indokolatlan áralakulás ne legyen. Ebben a tekintetben van egy másik modus is, amely segítségünkre lehet. Csak egy tényre akarok utalni, arra, hogy bár ugyanaz a kenyér 5 fillérrel olcsóbb, ha péknél vásárolják, a pékek mégis aránylag kevés kenyeret tudnak csak eladni. Nem tudom megérteni — bár nem akarok ellentétet támasztani a továbbértékesítők és a pékek között — miért nincs ma úgy, amint valaha mindig volt a helyzet, hogy a kenyeret jóformán mindenki péknél vásárolta. Végeredményben, ha kényelmi szempontból valaki nem akar elmenni a pékhez, bár elég sok péküzem van, ezen nem segíthetünk és ennek terhét magunkra nem vállalhatjuk. De ezen az úton is lehet segíteni a kenyér árának mérséklése tekintetében. A régi készletek felhasználásával tehát az állam új kenyértípust törekszik bevezetni. Ezek a tárgyalások folyamatban vannak- és az említett további tények is — azt hiszem — alkalmasak arra. hogy valóban általános közmegnyugvásra oldják meg a kérdést, természetesen számolva azzal, hogy hiába, egy megjavított búzaár a másik oldalon mégis bizonyos áremelkedést is idéz elő. Ezt azonban ellensúlyozni igyekszünk és remélem, hogy ez sikerrel is fog járni. (Helyeslés a .jobboldalon. — Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Napirend előtti felszólalás sem vita, sem határozathozatal tárgya nem lehet, tehát áttérhetünk napirendünkre, (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Gaal Gaston: 5 pengő 50 fillér vidéken a búza!) csendet kérek — amely szerint következik a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló törvényjavaslat (íróm. 5., 6. sz,) tárgyalásának folytatása.