Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-8

Az országgyűlés képviselőházának 8. miniszter urat, hogy harmadik kérdésemre is válaszolni szíveskedjék, mert nem hallottam, hogy ama bizonyos ellentétre vonatkozó megjegyzéseimre és kérdésemre a felvilágosítást megkaptam volna. A miniszter úrnak a többi kérdésre vonatkozóan adott válaszára pedig legyen szabad egy megjegyzést tennem. Az a törvényes rendelkezés, amelyre hivatkozott a miniszter úr s amely felhatalmazást ad a behajtások felfüggesztésére, expressis verbis a forgalmiadókra vonatkozik. Már pedig ez a 3 pengő, illetőleg 6 pengő nem forgalmiadó, hanem az alapba befizetendő kötelezettség. Ami a miniszter úrnak azt a megjegyzését illeti, hogy itt a malmok sztrájkjára céloztam volna, ki kell jelentenem, hogy egyáltalában távol áll tőlem az az idea is, hogy itt bármely molnár sztrájkolni akarna. Az a körülmény, amelyet említettem, hogy amint értesültem, e malmok átadták kulcsaikat, nem azt jelenti, hogy sztrájkolnak, mert akkor nem adták volna át kulcsaikat. Csak a gazdasági lehetetlenséget bizonyították ezzel, azt, hogy ilyen körülmények között nem képesek rentábilisan dolgozni. És — bocsánatot kérek — nincs az az iparos és nincs az az ipar, akit és amelyet kényszeríteni lehetne arra, hogy veszteséggel dolgozzék. Ha a molnár nem akar dolgozni és elzárja a lehetőségét annak, hogy abban a malomban őrlés folyjon, erre vonatkozólag a miniszter úrnak nagyon helyes az álláspontja; de ha azt mondja a hatóságnak, hogy ha nekem lehetetlenné teszik azt, hogy haszonnal dolgozzak, ha azt akarják, hogy én tönkremenjek, amit én nem akarok, akkor itt vau az egész berendezés, tessék dolgozni vele, bocsánatot kérek, ez sztrájknak nem minősíthető. Tudtam előre, hogy a miniszter úr rá fog mutatni azokra a bizonyos ellentétekre, sőt visszaélésekre, amelyek a múlt esztendőben felmerültek a vámőrlés révén. Én is molnár vagyok, éppúgy, mint a pénzügyminiszter úr, de ha a pénzügyminiszter úr ebben a tekintetben rámutatott arra, hogy kiismeri magát, akkor bocsánatot kérek, ellent kell monidanom, nnert nagyon nagy különbség van a vámőrlő malom és a vámőrléssel dolgozó kereskedelmi malom között. Azt, hogy a vámőrlés címén visszaéléseket lehetett elkövetni, tudom. Tudom azt is, hogy történtek ilyen visszaélések, de bocsánatot kérek, hogy jön hozzá az a molnár, aki becsületesen megtartja a rendelkezéseket, Ihogy azért, mert valamiféle, tudja Isten, akármicsoda malom, vagy másvalaki visszaél a helyzettel, visszaél egy rendelkezésseL úgyszólván kijátssza azt a rendelkezést és a kincstárt megkárosítja, ő szenvedje meg annak a kárát? Bocsánatot kérek, ez az éin igazságérzetemlmel nem fér össze, annyival is kévésébe, mert nincs olyan visszaélés, amit megtorolni ne lehetne, anélkül, hogy az illető kárt szenvedjen, aki becsületesen betartotta a rendelkezést. A feönyvekre, a könyvvezetésre vonatkozólag pedig csak azt jegyzem meg, hogy a miniszter úr a maga malmában, éppúgy, mint én is az enyémben, meg foigja követelni, hogy azokat a könyveléseket megcsinálják, úgyhogy nekünk, azt mondhatnám, semmi különbséget a munkában nem csinál az, hogy beletekintenek-e a könyvekbe, vagy nem, sőt nekünk előny, ha ellenőrzik, miért íbiszen a mi, munkánkat könnyítik meg. De nem helyes, hogy ütése 1931 július 29-én, szerdán. 139 attól a molnártól, aki saját maga dolgozik, akinek segédje nincs, hogy attól is megköveteljék azt, hogy háromszor megmázsálja a gabonáját, hogy azt elkönyvelje, hogy mindenkinek a nevét beírja, mert az a molnár ezt nem tuldlja megtenni. Aki tudja, hogy az a molnár, aki maga van, gépeket állít be, gabonát önt fel, az a könyvelést nem végezheti el úgy, Ihpgy az az ellenőr ne kapaszkodhasson bele akármilyen ok miatt. Csak a viszonválasz jogával éltem, és még csak az az egy kérésem van, hogy a harmadik kérdésre vonatkozólag, amelyet az első alkalommal tetteim!, <a pénzügyminiszter úr válaszolni szíveskedjék. Elnök: A pénzügyminiszter úr kíván válaszolni. Wekerle Sándor pénzügyminiszter: T. Képviselőház! Nem akarom ezt a vitát, amely különben sem nagyjelentőségű, hosszúra nyújtani, mégis bátor vagyok megjegyezni, hogy abban a felhatalmazásban, amelynek alapján mérsékelhetem vagy pedig felfüggeszthetem a forgalmi adó mértékét, benne foglaltatik az is, hogy megállapíthatom úgy, hogy a 3 pengőt elengedem ugyan, de az illetőket a rendes forgalmi adó fizetésére kötelezem. Es minthogy az az általános regula, hogy a forgalmi adót pedig mindenki fizetni köteles a keresménye után, tehát így tartottam ezt igazságosnak és helyesnek, és ez akkor közmegelégedésre is történt. Ami már most azt a kérdést illeti, hogy itt nem tudom, milyen vexációk vannak, erre vonatkozólag csak azt jegyzem meg, hogy ezek egészen távol állanak tőlünk. Hiszen ez a felhatalmazás felhatalmaz engem arra is, hogy a nem nagy forgalmú malmokat átalányozzam és ez az átalányozás folyamatban is van. A magam részéről a naponta körülbelül 1 vagon kapacitású malmokra nézve szándékozom az átalányozást végrehajtani ott, ahol tisztán gazdasági vagy vámőrlő malomról van szó. Es itt ne tessék rossznéven venni, hogy itt a vámőrlés fogalmába 'belevettem a kendertörést és nem tudom például, a szecskavágást is. Ezek azonban mind munkateljesítmények, .• amely munkateljesítményekért járó díjazás után csak úgy, mint minden ilyen teljesítmény után a törvény szerint forgalmi adó jár. Valószínűleg voltak szórványosan olyan esetek, ahol ezzel is foglalkoztak. Azt hiszem, hogy az így elmaradtnak vélt válaszomat is tudomásul méltóztatik venni. (Br. Inkey Pál: A harmadik kérdésre még nem kaptam választ!) Most voltam bátor válaszolni erre a 2%-ra nézve, hogy ez ugyanazon felhatalmazás alapján történt. (Br. Inkey Pál: A harmadik kérdés a törvény és a rendelet közti ellentét!) Elnök: T. Ház! Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a pénzügyminiszter úr által az összkormány nevében báró Inkey Pál képviselő úrnak interpellációjára adott választ tudomásul venni, igen vagy nem (Igen!) A Ház a választ tudomásul vesziKövetkezik Pakots József képviselő úr interpellációja a belügyi- és földmívelésügyi miniszter urakhoz a pótharaszti-pusztai földbérlők válsága tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Takách Géza jegyző (olvassa): «Interpelláció a m. kir. belügyi és földmívelésügyi mi-