Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-8

126 Az országgyűlés képviselőházának 8. ülése 19$ 1 július 29-én } szerdán. és így módot adnak, hogy más is felrúghassa? Ha annak a szolgabírónak, annak a jegyzőnek joga van törvénytelenségeket elkövetni, akkor joga van másnak is. (Zaj.) Tessék kitanítani a népet reá, majd azt fogja csinálni, amit a szol­gabírók és a jegyzők csinálnak: törvénytelen­ségeket. Miért szabad ezt tűrni? Az önök ér­deke, a kormányzat érdeke volna, hogy példát statuáljanak, hogy a választásoknál ne éljenek vissza; ne éljenek vissza a polgárság jogaival, ne kobozzák el jogait. (Zaj.) Ami pedig azt illeti, hogy az államfői be­szédben is benne volt a választójog kiterjesz­tése, már említettem, hogy az a választójog, amelyet az kontemplál, nekünk nem kell, mert az nem a választójog kiterjesztése, hanem szű­kítése. (Zaj.) Arról van szó, hogy a közigazga­tási reform alapján szerzett tapasztalatok alap­ján akarnának reformálni, (Propper Sándor: Fasiszta módon!), már pedig abban virilizmus van, az örökös tagok, a kinevezettek rend­szere. Hát ha így akarják a választójogot te* formálni, akkor ez azt jelenti, hogy hátrafelé akarnak menni. Csinálják meg az urak, de je­gyezzék meg, hogy akkor forradalmat csinál­nak. (Zaj a jobboldalon.) Jegyezzék meg, az lesz a vége, hogy eltemetik Magyarországot. Ez lesz a vég, amellyel önök betetőzik azt a kor­mányzati rendszert, amelyet eddig elkövettek. Igenis, kell a választójogi reform, az általá­nos, egyenlő, titkos választójog. (Elénk helyes­lés a bal- és szélsőbaloldalon.), de nem nvilt­szavazással és ajánlási rendszerrel, nem olyan választójog, amilyet önök kontemplálnak, nem a közigazgatási reform alapján szerzett ta­pasztalatok útján örökös tagokkal, kinevezett tagokkal és virilizmussal, már pedig az urak ezt akarják, ez az a választójog, amelyre gon­dolnak. (Propper Sándor: Miért a gyujtóanya­got bent hagyni a lelkekben?) A kormány bi­zalmat keres a külföldön, kölcsön után szalad­gál, már pedig ilyen körülmények között lehe­tetlenség itt egy teljesen diktatórikus válasz­tójogi reformot bejelenteni, egy olyan refor­mot, amely túlhalad minden képzeletet, amely rossz, képzelhetetlen, amilyent senki sem akar ebben az orszgban, mert mindenki arra gondol és kell hogy arra gondoljon, hogy európai ér­telemben vett demokratikus választójogra van szükség Magyarországon, arra a jogra, amely­lyel felemelkedhetik ez az ország és nem arra, amely a klikkek uralmát és a korrupció nral­mát teremti meg. (Propper Sándor: Tessék tá­jékoztatni a parlamentet!) Erről tessék be­szélni. Nemi arra a választójogra van szükség, amelyre hivatkozni méltóztatott, hanem erre a választójogra, amelyet az ország népe vár, hogy végre eljusson ennek a szerencsétlen or­szágnak a népe oda, hogy a választásoknál sza­badon nyilatkozhassak meg, hogy ne a csendőr, ne a szolgabíró diktálja rá azt, kit kell megvá­lasztania, hanem ő válassza meg, akit akar, akit jónak és illetékesnek tart arra, hogy az ő érdekeit a törvényhozásban képviselje. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) A miniszter úr válaszát nem veszem tudo­másul. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A miniszter úr nem kíván nyi­latkozni, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásulvenni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik tudomá­sulveszik, méltóztassanak felállani. (Megtör­ténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul­vette. Következik Szeder Ferenc képviselő úr interpellációja.^ Kérem az interpelláció szöve­gének felolvasását. Takách Géza jegyző (olvassa): «Interpellá­ció a belügyminiszter úrhoz a választási visszaélések tárgyában. Van-e tudomása a miniszter úrnak mind­azokról a visszaélésekről, hatósági túlkapá­sokról, az ajánlási rendszerrel űzött önkényes­kedésről, az ajánlási aláírásokkal folytatott hamisításokról, az ajánlások elbírálásában alkalmazott törvénytelen módszerekről, ame­lyeket a legutóbbi országgyűlési választások alatt alkalmaztak? Adott-e ki a miniszter úr olyan rendelke­zést a főispánoknak, hogy ez vagy az a kép­viselőjelölt a kerületben nem választható meg? Ha nem, akkor hajlandó-e felmenteni állasaktól azokat a főispánokat, akik kereken megnevezték azokat a képviselőjelölteket, akik semmi szín alatt sem választhatók meg ab­ban a kerületben? . Van-e tudomása a miniszter úrnak a vá­lasztások alatti etetésről, itatásról, vesztege­tésről, amelyeket a választások során éppen a többségi pártok alkalmaztak? Budapest, 1931 július 20. Szeder Ferencz s. k. országgyűlési képviselő.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szeder Ferenc: T. Képviselőház! Amikor el­határoztam, hogy ezt az interpellációt bejegy­zésűi, elmondom és megokolom, (Fáy István: Rosszul tette!) akkor csak annak a kötelezett­ségemnek tettem eleget, hogy a jövő történet­írás szempontjából a választásokon elkövetett al­jasságok . . . (Zajos ellenmondás ok a jobbol­dalon. — Fáy István: Történetírás? Nagy be­képzelés ez, kérem! — Derültség.) Elnök: Csendet kérek! Méltóztassanak a szónokot meghallgatni. Szeder Ferenc: ... és törvénytelenségek sorozata a történtek elmondásával megörökít­tessék, hogy lássa majd az utókor, hogy amikor Önök nemzeti összefogásról prédikálnak, akkor a világcsúf ja-választói joggal milyen hajtóva­dászatot, milyen választást rendeznek ebben az országban. (Zaj.) Elnök: Méltóztassék talán parlamentáris kifejezéseket használni. Szeder Ferenc: Világcsúfjáról nem én be­szélek . . . Elnök: Az elnökkel a házszabályok szerint nem lehet vitázni és ismétlés esetén kénytelen leszek a képviselő úrral szemben szigorú fe­gyelmi eszközöket alkalmazni. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Szeder Ferenc: Nekem eszemben sincs, hogy vitázzam az elnök úrral... Elnök: A képviselő urat rendreutasítom, elsőízben. Szeder Ferenc: Nagyon sajnálom, ennek ellenére nem én mondtam ezt a szót itt a Kép­viselőházban, hanem Apponyi Albert gróf mon­dotta világcsúfjának a magyar iválasztójogi rendszert, néhai Vass József volt miniszter úr pedig azt mondotta, hogy hajtóvadászat volt az utolsóelőtti választás. Nem én vagyok tehát az, aki ezt a szót kitaláltam és alkalmaztam először a Képviselőházban. (Zaj.) Elnök: Kérem, méltóztassék áttérni a tárgyra. Szeder Ferenc: Ismétlem, nem azért jegyez­tem be az interpellációt, mert jogorvoslatot vá­rok, hiszen tudom, hogy nem kapok jogorvos­latot, hanem azért, hogy itt legyen a jövő tör-

Next

/
Thumbnails
Contents