Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-8

Az országgyűlés képviselőházának kiáltások jobb felől: Rendre! — Kuna P. András: Maga fogja be a száját! — Reisinger Ferenc: Vér tapad a mandátumához! Eddig hallgattunk! — Zaj.) Elnök: Kérem Reisinger képviselő urat, méltóztassék csendben maradni! (Reisinger Ferenc: Olyan ember ne ordítson, akinek vér tapad a mandátumához, hanem húzódjék meg szerényen! — (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) T. Ház ! Javasolom, hogy Eeisinger Fe; reno^ képviselő úr a mentelmi bizottság elé utasíttassék. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a szélsőbáloldalon.) Akik indítványomat elfogadják, méltóztassaak felállani. (Megtörténik.) Többség. Reisinger Ferenc képviselő úr a mentelmi bizottság elé utasíttatik. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Méltóztassék folytatni beszédét, miniszter úr. (Kuna Pál András közbeszól.) — Propper Sándor: Kuna Pál, már csak minta érték nélkül!) Csendet kérek, Propper képviselői úr,! Scitovszky Béla belügyminiszter: A múlt országgyűlés egyik utolsó ülésén szintén felhozatott a szociáldemokratapárt részéről a választójog reformjának kérdése. Akkor nem voltam abban a helyzetben, hogy határozott választ adhassak. Ma ebben a tekintetben határozottabb választ tudok adni, amennyiben bölcsen méltóztatik emlékezni, hogy az államfőnek az országgyűlést megnyitó beszédében is foglaltatik egy passzus, amely a kormány részére és így elsősorban a belügyminiszter részére kötelezővé tette és teszi, hogy a választójog kérdésével foglalkozzék és annak módosítása iránt törvényjavaslatát készítse el. (Kun Béla: Mikor?) és alkalmas időben a Ház elé terjessze. — (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mikor f —- Halljuk! HaUjuk! jobb felől.) Én a magam részéről az előmunkálatokat már foganatba tettem és azokban a kérdésekben, amelyek különösen támadás tárgyát képezték, beható tanulmányozást rendeltem el, hogy ebből a törvényből exkaválni tudjuk mindazt, ami abban erősen kifogásolható, s megtaláljuk azt az expedienst, amellyel választójogi törvényünket ezektől mentesítve közmegnyugvásra meg tudjuk alkotni. (Zaj a szélsőbaloldahn.) Természetesen mindezen reformoknál úgy a kerületi beosztásoknál, mint különösen a technikai részben, amely elsősorban kifogásoltatott, az ajánlási rendszer megváltoztatásával, azután a kerületek arányosításával is bizonyos enyhülést és könnyítést akarunk behozni mindazokban a kérdésekben, amelyek törve; nyünket ezekből a szempontokból nehézkessé és zavarossá teszik. (Kun Béla: És a titkos választójog?) A választás titkosságának kiterjesztésével is foglalkozunk. (Propper Sándor: Az általánosításával is tessék foglalkozni. — Kun Béla: Ne csak a megyei városokra terjedjen ki! — Zaj.) Nem az elméleteit, hanem magát az életet kívánom szem előtt tartani . . (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Scitovszky Béla belügyminiszter:... és elsősorban a nemzet érdekeit feltétlenül meg kívánom óvni e kérdések rendezésénél. (Propper Sándor: Csak titkos szavazással lehet megóvni !) Az időt illetőleg pedig természetesen toeg kell várnunk, míg az előmunkálatokat elvégezzük, s a törvényjavaslatot formába öntjük. Ez talán nem fog túlhosszú időt igény bevenni, de egyébként a beterjesztésre a kormány a legKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. I. 8. ülése 1931 július 29-én, szerdán. 125 alkalmasabb időt fogja megválasztani. (Helyeslés a joboldalon.) Ezekben voltam bátor az interpellációra a választ megadni. Kérem, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván a viszonválasz jogával élni. Farkas István: T. Ház! A miniszter úr rendszerint s most is azt mondja, hogy illetékes helyen adjuk elő panaszainkat és ebben az esetben is forduljunk a közigazgatási bírósághoz. Hát peticionálni lehet, de én nem vállalkozom arra, hogy peticionáljak, mert ez pénzbe is és időbe is kerül. (Friedrich István: Nincs pénz, a betétet nem adják ki! Nem lehet peticionálni! (Derültség és zaj.) Elnök: Csendet kérek. Méltóztassanak a szónokot figyelemmel meghallgatni. Farkas István: Nem az ellenzék szégyene, ha elbukik egy választáson, hanem annak a szégyene, aki ilyen választás mellett, ilyen terroron keresztül mandátumot kap. (Ügy van! a szélsőbáloldalon.) Ha a kormánynak jó ez a szégyen, ám viselje (Fáy István: Hát a szakszervezeti terror kutya?) és szennyezze bjô a magyar alkotmányt azzal, hogy ilyen módszerrel választat képviselőt. Hordja magán a kormány ezt a bélyeget. (Zaj.) A miniszter úr azt mondja, hogy tegyünk panaszt, mert ő így nem tud beleavatkozni. En megneveztem községi jegyzőket, szolgabírákat. (Scitovszky Béla belügyminiszter: En nem vagyok fórum!) Az 1925:XXVI. t.-c, tehát a választójogi törvény 175. §-a a következőképpen szól (olvassa: «Állami, törvényhatósági, vagy községi szolgálatban álló alkalmazott ellen, továbbá a választók összeírásának előkészítésénél, az összeírásnál, továbbá a névjegyzék elkészítésénél, kiigazításánál, végül a képviselőválasztásnál közreműködő és esküt (fogadalÁmat) tett minden közeg ellen, (Felkiáltások jobfelől: Ismerjük!) ha a választói jogszabályokat, vagy az ezek alapján tett hatósági rendelkezéseket akár cselekvéssel, akár mulasztással megszegi, vagy kijátssza, az esetleges büntetőjogi következményektől függetlenül, az alábbi rendelkezések szerint fegyelmi eljárásnak van helye. (Mikecz István: Ezt mondotta a miniszter úr! — Scitovszky Béla belügyminiszter: Tessék megtenni a fel jelentést ! írásban tessék vállalni érte a felelősséget is ! — (Zaj.) A fegyelmi eljárást hivatalból is elrendelheti, az illető alkalmazott vagy közeg kérelmére pedig elrendelni köteles a központi választmány, a közigazgatási bizottság, vagy a belügyminiszter.» (Mikecz István: Tessék megtenni a panaszt! — (Scitovszky Béla belügyminiszter: Én, mint belügyminiszter, nem vehetem tudomásul! (Zaj.) Tessék a vizsgálatot elrendelni, a bűnösöket megbüntetni. A belügyminiszter úr elrendelheti a vizsgálatot, itt van a törvényben, most olvastam fel a szakaszt, amely világosan rendelkezik. Tessék elrendelni a fegyelmi vizsgálatot az esküt tett tisztviselők, az esküt tett közegek ellen, akik elkobozták kétezer ember választójogát, akik olyan rendelkezéseket alkalmaztak, amelyek a törvénnyel ellentétben állanak. (Zaj a jobboldalon.) Nem az én kötelességem, sem a közigazgatási bíróságé, a kormány kötelessége, hogy a közigazgatási disznóságokat megakadályozza. Az ő emberei követték el, tessék a kormánynak intézkedni, hogy ezek ne forduljanak elő. Hová jutunk akkor, ha a közigazgatási tisztviselők: pártpolitikai szempontból felrúgják a törvényt 20