Képviselőházi napló, 1927. XXXVII. kötet • 1931. május 23. - 1931. június 6.
Ülésnapok - 1927-511
Az országgyűlés képviselőházának 511. ülése 1931 május 27-én, szerdán. 13 idején küldjék be. A kötelespéldányokat idejében beküldötték, s nagyon természetes, hogy akkor már nem tetszett az ügyészségnek az inkriminált részek kihagyásával megjelentetett második kiadás és újra utasították a rendőrséget, hogy a második elkobzást is foganatosítsa. Van tehát nekem okom arra, t. Képviselőház, hogy ebben a halódó, haldokló, siető testületben is indítványozzam azt, hogy a közszabadságok kiterjesztésére vonatkozó indítványunknak legalább az indokolására méltóztassanak alkalmat adni. Ezek az eljárások a Népszavát, a szociáldemokratapárt — tehát egy elismert nagy parlamenti párt — hivatalos orgánumát, lapját állandóan üldözik. (F. Szabó Géza: Nem üldözik, csak szemmel tartják!) Ez az eljárás megjegyzés nélkül nem maradhat, ezt az eljárást vissza kell utasítani. Nagyon sajnálom, hogy nincs itt az^ igazságügyi hatóság legfőbb feje, az igazságügyminiszter úr, aki ha itt volna, kénytelen lenne bevallani, hogy a Népszava második és harmadik kiadásának elkobzása törvényellenesen, tisztára a kormányhatalom érdekeinek szolgálatában történt. Kérem napirendi indítványom elfogadását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Kabók Lajos Szólásra jelentkezik.) Elnök: A képviselő úr a napirendhez kivan szólani 1 ? (Kabók Lajos: Igen!) Kabók Lajos képviselő urat a szó, megilleti. Kabók Lajos: T. Képviselőház! Csatlakozom előttem szólott Várnai Dániel képviselőtársam napirendi indítványaihoz annál is inkább, mert magam is tanuja voltam annak, hogy különösen vidéken még az elkobzást követő napon is a hatósági közegek micsoda vadászatot rendeztek a már nagy ablakokkal megjelent Népszava példányai után. Valósággal mint kopók futottak... Elnök: Képviselő úr, tartózkodjék az ilyen kifejezések használatától! (F. Szabó Géza: Saját szótárából veszi! — Br. Podmaniczky Endre; A bíróságra nem lehet mondani, hogy kopó! — Várnai Dániel: Az elkobzás ténye senkinek sem fáj?) Kabók Lajos: Csodálkozom azon, t. Képviselőház, hogy megütköztek kifejezésemen, akkor azonban, amikor úgyszólván felsőbb illetékes fórum utasítása nélkül cselekszik ilyet hatósági közeg, ilyen cselekedetre más kifejezéssel nem élhetek. Ezekre való tekintettel igenis helyénvalónak találom, hogy végre szó essék arról, hogy komoly lépés tétessék a közszabadságok helyreállítása iránt, amelybe szorosan beleilleszkedik a gyülekezési jog kérdése is, amelyet illetőleg napról-napra furcsább intézkedésekkel találjuk magunkkal szemben. így megtörtént ugyancsak vasárnap Felsőgallán, ahol a szociáldemokratapárt szervezete kerületi értekezletet rendezett, amely kerületi értekezletre megjelentek a környékbeli falvak küldöttei, hogy a tatabányai rendőrhatóság érthetetlen és magyarázhatatlan okokból arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezen a kerületi értekezleten másnak, mint az előre bejelentett előadónak beszélni nem szabad. Hiába volt az egész kerületi értekezlet beállítva arra. hogy azon a környékbeli falvak küldöttei is felszólaljanak és hogy elmondják a különböző falvakban észlelhető sérelmeket, hogy azok orvoslását megkereshessük, a hatóság ezt egészen különleges álláfoglalásával teljesen lehetetlenné tette, úgyhogy a gyülekezés szabadságát gátolta olyan mértékben, amilyen mértékben — merem állítani — valójában joga sincsen. A hatóság intézkedése még abban is megnyilvánult, hogy a kerületi értekezleten résztvevők számát meghatározta. Valósággal haditervet, térképet készített arról, hogy a felsőgallai munkásotthonban hányan foglalhatnak helyet, kijelölte a küldöttek helyét, kijelölte a hallgatók helyét, mint egy színházban, járóutakat jelölt meg és 220 főben állapította meg az ott megielenők létszámát, amivel megint csak a gyülekezés jogát korlátozta, mert nem tette lehetővé, hogy abban a helyiségben, amelynek befogadó képessége legalább ötször annyi, tényleg annyi ember jelenhessék meg, amennyi oda elfér, hanem a hatóság szabta meg, hogy egy meghatározott kerületi értekezleten a résztvevők száma valójában mennyi is lehet. Ezek mind arról tanúskodnak, hogy igenis a közszabadságok Csákyszalmája és minden hatóság a maga felfogása, a maga elgondolása szerint kezeli azokat. Hiába tiltakoztam a kiküldött rendőrhatóság képviselőjével szemben, egyszerűen ragaszkodott hozzá, hogy ez az ő intézkedése és hiába volt az appelláta arra, hogy az ország számos vidékén volt ilyen kerületi értekezlet, ahol sem a megjelentek számát nem korlátozták, sem azt nem korlátozták, hogy a különböző falvakból odadelegáltak is felszólalhassanak, észleléseiket elmondhassák, egyszerűen a maga rendelkezésére hivatkozott, ami semmiféle appellátát nem tűr. T. Ház! Ahol a közszabadságok kérdése így áll, ott igenis teljes joggal vethetjük fel a közszabadságok helyreállítására vonatkozó indítványunk tárgyalását és még mielőtt ez a parlament feloszlanék, most különösen a választás előtt rendkívül nagy szükség van arra, hogy a hatóságok ne a maguk elgondolásai alapján kezeljék a közszabadságokat, a gyülekezés ügyét, a sajtószabadságot, mert ha éppen a választások alatt fogják ezt a magatartást tanúsítani, akkor itt néni hajtóvadászat lesz újból, hanemegy még ennél is sokkal súlyosabb jelenség és teljesen megakadályozzák úgy a jelölteket, m'int a választókat abban, hogy szabad akaratuk kifejezést nyerhessen. Ezek alapján tisztelettel kérem a Képviselőházat, hogy szíveskedjék Várnai képviselőtársam indítványát magáévá tenni. Elnök: T. Ház! Miután töibib felszólaló nincs, következik & határozathozatal. Az elnöki napirendig indítvánnyal szemben áll Várnai Dániel képviselő úr indítványa. (Rothenstein Mór: Nem áll szemben!) Kérem, a képviselő úrnak teljesen igaza van: nem áll szemben, mert Várnai Dániel képviselő úr elfogadta az elnöki napirendi javaslatot és csak pótlást indítványozott. (Ügy van! a szélsőbáloldalon.) Ezek szerint tehát az elnöki javaslatot elfogadottnak jelentem ki. Várnai képviselő úr javaslatát azonban nem bocsáthatom határozat alá, mert az előttem lévő feljegyzések szerint Farkas István és társai 'képviselő uraknak ilyen, a közszabadságok helyreállítására vonatkozó indítványa az indítyánykönyvbe bejegyezve nincs, így, tehát házszabályszerűen előkészítve sincs, miért is a házszabályok alapján Várnai Dániel képviselő úrnak ez az indítványa határozathozatal tárgya sem lehet, (Várnai Dániel: Dehogy nincs, ki is van nyomatva!) Kimondom tehát, hogy a Ház az elnök napirendi javaslatát fogadta el. (Kabók Lajos: Hát a közszabadságok helyreállítása nem fontos?) A jegyző úr felolvassa a jegyzőkönyvet. (Kabók Lajos: Hát a közszabadságok így maradnak? — Rothenstein Mór: így marad ez a parlament?) 3*
