Képviselőházi napló, 1927. XXXVII. kötet • 1931. május 23. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-511

511. ülése 19$ 1 május 27-én, szerdán. 12 Az országgyűlés képviselőházának szőri olvasásiban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori ol­vasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hoz­zájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Következik napirendünk szerint a Magyar­ország Magánjogi Törvénykönyvének törvény­hozási tárgyalásáról szóló törvényjavaslat har­madszori olvasása. Kérem, a jegyző urat, .szíveskedjék a tör­vényjavaslat szövegét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat szövegét.) Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori ol­vasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is r elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. T. Képviselőház! Ezzel napirendünk kime­rült, így előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. (Hall­juk! Halljuk!) Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa s annak napi­rendjére tűzessék ki: 1. Gróf Apponyi Albert 85. születésnapja alkalmából a nagy államférfi érdemeinek mél­tatása s az ezzel kapcsolatos elnöki javaslat {Elénk éljenzés.); 2. az állami szabályozás alá nem eső víz­folyások kártételeinek elhárítását célzó t mun­kálatok állami támogatásról szóló törvényja­vaslat 11. §-ának ia Felsőház által módosított és a Képviselőházhoz visszaküldött szövegének tárgyalása; 3. a Wienben kelt magyar-osztrák barát­sági eljárási és választottbírósági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tár­gyalása és végül 4. a betegségi és baleseti kötelező biztosí­tásról szóló 1927 : XXI. te. és az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928 : XL. te. egyes rendelekezéseinek módosítása és kiegé­szítése tárgyában benyújtott törvényjavaslat tárgyalása. A napirendhez szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Várnai Dániel! Várnai Dániel: T. Képviselőház! Az elnök úr napirendi indítványát elfogadom, méltóz­tassék azonban nekem megengedni, hogy egy újabb pontot javasoljak hozzá, mégpedig azt, hogy méltóztassék a napirend utolsó pontja­ként Farkas István és társainak a közszabad­ságok visszaállításáról szóló indítványát is napirendre tűzetni. Legyen szabad ezt az indítványt néhány szóval megindokolnom. Nekem egy konkrét eset kapcsán kell ezt a javaslatot megtennem, hogy végre itt a Házban éppen akkor, ami­kor a közszsabadságoknak legalább egy ré­szére nagy szükség lesz a választási harcok idején, a sajtószabadságnak legalább azt a részét, amelyet az 1914 : XIV. te. biztosít szá­munkra, minden akadály nélkül lehessen hasz­nálni, hogy ne mondjam: élvezni. Szükség van erre, mert az a konkrét eset, amelyet előadok, azt jelenti, hogy a sajtósza­badság tekintetében, általában a lapok keze­lése tekintetében az ügyészségek, de az illeté­kes hatóságok részéről is olyan eljárás, olyan elbánás tapasztalható, amely meg nem en­gedhető. T. Ház! Itt van előttem a Népszavának 1931 május 23-íki száma. Ebből méltóztatnak megállapíthatni, hogy a Népszava múlt szom­bati számát elkoboztatta az ügyészség azért, mert megjelent benne egy cikk, amely az ügyészség megállapításai szerint nem tudom milyen minősítés alá tartozik. A Népszavának ugyanazt a számát ugyancsak ugyanaz az ügyészség másodszor is elkoboztatta, azért, mert azt a cikket már csak az inkriminált ré­szek kihagyásával találta meg az újságban. Szóval egy lapot e egy cikkért elkoboznak, mert abban az ügyészség szerint ilyen vagy olyan minősítésű inkriminált részek találha­tók. Az ügyészség elkoboztatja azután az új­ságot egy ugyanolyan cikk miatt, amelyből ezek az inkriminált részek .már ki vannak hagyva és a cikk inkriminált részeinek kiha­gyásával a lapot második kiadásban megje­lentetik. T. Képviselőház! Erre a gyakorlatra sem a háború alatt, sem a háború előtt nem volt példa. (Br. Podmaniczky Endre: Nem is írtak úgy!) Ezt a gyakorlatot^ a mostani ellenforra­dalmi rezsim találta ki és alkalmazza igen sű­rűn. Nem az első eset ugyanis, hogy az ilyen irányú inkriminált részek kihagyásával meg­jelent cikkeket az ügyészség újra elkoboztatja. Hiszen volt már rá példa a háború előtt is, hogy elkobozták a Népszavát, de senkinek semmi kifogása az ellen nem volt, hogy az el­kobzott részek kihagyásával, az inkriminált részek kihagyásával a lapot második, vagy akár harmadik kiadásban újra megjelentessék. Sen­kinek az ellen kifogása nem volt, az inkrimi­nált részek kihagyásával megjelentetett máso­dik és harmadik kiadású Népszavak akadály­talanul megjelenhettek és elkobzásnak kitéve nem voltak. Nagyon megértem, hogy az illetékes ható­ságok és a kormány is nem szívesen látja azt, hogy a magyar sajtószabadságról ilyen újsá­gok adják a tanúbizonyságot, (felmutatja.) ilyen újságok, amelyek úgynevezett széles ablakok­kal tanúsítják, hogy Magyarországon a sajtó­szabadságot hogyan kezeli a kormányhatóság. Elhiszem, hogy ez kényelmetlen, (Br. Podma­niczky Endre: A többi lapoknál nincs így!) de a hóhér ne szégyelje a mesterségét, a hóhér, ha már koboztat először, másodszor és harmad­szor ... Elnök: A képviselő urat ezért a kijelen­téséért rendreutasítom. A képviselő úr szíves­kedjék kifejezéseiben a parlamenti illem és a házszabályok keretei között maradni! Várnai Dániel: ... akkor vállalja ennek a hatalmi szerepnek kényelmét éppen úgy, mint kényelmetlenségét. En elhiszem, hogy egy ilyen újság kifelé is sokat beszél, de lia már meg­csinálták, hogy ablakokkal, elkobzott részekkel jelenjék meg egy újság, akkor vállalják a kö­vetkezményeit, a kényelmetlenségét is ennek, vállalják azt, hogy kifelé, benn az országban és az országon kívül, hogyan beszél a magyar sajtószabadságról egy ilyen elkobzott újság, egy ilyen üres oldalakkal megjelenő újság, egy ilyen fehér ablakokkal megjelenő újság a kül­földnek. (Br. Podmaniczky Endre: Más lap­nál nincs ez, csak a Népszavánál!) Hozzá kell még ehhez tennem, hogy meg­felelő fórumokkal történt megbeszélés- a Nép­szava második és harmadik kiadásának meg­jelenéséről. Nem volt kifogás ez ellen, csak azt kötötték ki, hogy a Népszava második és har­madik kiadásának megjelentetése a sajtótör­vény értelmében történjék. Ez meg is történt. A sajtótörvény az újságok kiadóhivatala szá­mára azt írja elő, hogy a kötelespéldányokat

Next

/
Thumbnails
Contents