Képviselőházi napló, 1927. XXXVII. kötet • 1931. május 23. - 1931. június 6.
Ülésnapok - 1927-515
108 Az országgyűlés képviselőházának Házban, akár a Házon kívül és a népjóléti miniszter úr nyilatkozatát a munkásvédelem szempontjából, hogy a magyar kormány elkövet mindent, hogy az orosz szén, amely felől alkudozás folyik, be ne jöjjön ebbe az országba. Ezzel a cselekvésével a kormány lehetővé teszi a meglévő csekély munkaalkalmak megvédését és a magyar munkások boldogulását. (Kun Béla: Ez százszázalékig igaz, de a szénkartell szállítsa le az eladási árakat!) Elnök: A napirendhez Rothenstein képviselő úr is szót kért. Rothenstein Mór: T. Ház! Az igen t. elnök úr előterjesztésével szemben azt t indítványozom, hogy a Ház • legközelebbi ülését tartsa e hó 5-én, pénteken és az ülés napirendjének első pontjául elfogadom az elnök úr napirendi javaslatának első pontját, de második pont gyanánt ajánlom, hogy a t. Ház tűzze napirendre a munkanélküliség elleni biztosításról szóló javaslatunkat, (Helyeslés a szélsőbaloldalon) amelyet már jégen terjesztettünk a t. Ház elé (Esztergályos János: Miért nem tűzték napirendre 1 ?!) és még sem jut idő arra, hogy legalább annak indokolását meghallgathassa a Képviselőház. Amit a kormány most már napok vagy hetek óta csinál, az igazán érthetetlen és nem vehető komolyan. Minden nap arról beszélnek, hogy a Képviselőházat fel fogják oszlatni és minden nap, vagy legalább is azokon a napokon, amelyeken ülést tartunk, az ülés végén a t. elnök úr olyan napirendi javaslatot terjeszt elő, amely nem is engedi sejtetni, hogy a kormány a t. Házat érettnek találja, hogy feloszlassák. Mi a maguk részéről már nagyon is érettnek tartjuk. (Derültség a jobboldalon. — Esztergályos János: Mégis olyan sápadtak az egységespártiak! — Kun Béla: Úgy jön a feloszlatás, mint a jégverés: hirtelen. — (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rothenstein. Mór: Ilyen módon tárgyalni javaslatot, mint ahogyan most a Ház tárgyal, nem lehet, ilyen üres padok mellett, még sohasem tárgyaltunk. A javaslathoz nem szól, más hozzá, mint a szociáldemokrata frakció képviselői. Az egységespárt nemcsak megnémult, (Usetty Béla: Mert jónak tartja, azért nem szól!) de egyszerűen eltűnt. Úgylátszik, fontosabb dolgai vannak. (Esztergályos János: Most likvidálják a büffépártot!) A kereszténypárt sem szól a tárgyhoz, bár az nagyon közelről érinti tagjait. Mindig csak arról van szó, hogy az utolsó üléseknél tartunk s a napirend mindig meg van állapítva, és most, amikor a t. elnök úr a legközelebbi ülés napirendjére vonatkozólag tesz előterjesztést, azt halljuk, hogy holnap ünnep van. Ez igaz, de kérdezem: miért ne lehetne pénteken ülést tartani? Mi tennivalónk van nekünk képviselőknek más, mint az, hogy dolgozzunk? (Ügy van! Ügy van!) Nagyon fontos dolgokról lehetne itt beszélni és az is, amiről itt Kócsán Károly t. képviselő úr beszélt, késztet engem arra, hogy sürgessem annak az indítványnak a tárgyalását, amelyet mi már olyan régen beterjesztettünk, de egyik elnök úr sem tartotta .szükségesnek, hogy azt napirendre is kitűzze. Ezeket mérlegelve, ismételten kérem a t. Képviselőházat, (hogy ezt az indítvány tessék napirendre tűzni. (Usetty Ferenc: Melyiket? — Várnai Dániel: Megmondotta!) Megmondottam,^ hogy ' a munkanélküliség biztosításáról szóló indítványt. Elnök: Kíván még valaki hozzászólni az 515. ülése 1931 június 3-án, szerdán. elnöki napirendi indítványhoz? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Megállapítom, hogy az elnöki napirendig indítványnyal szemben szavazásra bocsátható indítvány nem terjesztetett elő, miután Rothenstein Mór képviselő úr indítványát írásiban elmulasztotta beadni. (Rothenstein Mór: Most írom! — Derültség.) Megállapítom tehát, hogy az elnöki napirendi indítvány fogadtatott el. (Várnai Dániel: Hol van a határozatképesség? — Rothenstein Mór: Ez a Ház nem is határozatképes! — Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Következnék az indítványkönyv felolvasása, minthogy azonban abban újabb bejegyzés nincs, azt mellőzöm, egyben pedig bejelentem, hogy az interpedlációskönyvbe csupán Györki Imre képviselő úr jegyzett be interpellációt, de azt írásiban beadni elmulasztotta, így tehát az tárgytalanná vált. (Derültség a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Ehn Kálmán képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. (Rothenstein Mór: Még nagyobb csend legyen ebben a Házban? — Derültség.) Igen kérem Rothenstein Mór képviselő urat, járuljon hozzá ő is, hogy tényleg csend legyen. Most pedig áttérünk az interpellációkra.^ Következik sorrend szerint Hajós Kálmán képviselő úrnak a földmívelésügyi miniszter úrhoz intézett, • a Kerka-szabályozás sürgős megindítása tárgyában bejegyzett írásbeli interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa): «Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz. Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak^ arról, hogy az abbanmaradt Kerkaszabályozás következtében a Kerka-folyó több falut úgy alámosott már, hogy félő, miszerint a vidéknek már eddig okozott óriási káron kívül további nagy károkat fog okozni. Hajlandó-e a földmívelésügyi miniszter úr a legsürgősebben a Zalabaks—Csesztreg között elterülő szabályozási munkálatoknak sürgős megindítása iránt intézkedni és a földmívelésügyi minisztérium szakértőjét^ sürgősen kiküldeni, hogy ezen a lehetetlen állapoton legsürgősebben segítsenek. Hajós Kálmán, s. k.» Elnök: Az interpelláció kiadatik a földmívelésügyi miniszter úrnak. Következik Hajós Kálmán képviselő úrnak ugyancsak a földmívelésügyi miniszter úrhoz intézett interpellációja a külföldi kereskedők vásárlása esetén a közvetítő kereskedelem, illetve ügynökök megfékezése tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa): «Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz. Vajn-è tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy a külföldi kereskedők, akik a vásárokon megjelennek, a marhakereskedőkkel az árra nézve korábban megegyeznek, a vásárokon részt sem vesznek, hanem a tenyésztőknek 50—60 fillért fizetnek, míg ők az olasz és egyéb külföldi kereskedőktől 1 P l'IO P árakat vesznek. Hajlandó-e oly irányban a legsürgősebben intézkedni az illető külföldi követségek útján, hogy a bejövő kereskedők az illető vármegye területén működő gazdasági felügyelők közbejöttével szerezzék be szükségletüket, hogy így a majdnem 50%-os felár a tenyésztőknek, és ne a közvetítőknek jusson. Hajós Kálmán s. k.»
