Képviselőházi napló, 1927. XXXVII. kötet • 1931. május 23. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-515

94 Az országgyűlés képviselőházának Nagyon helyes az Oti.-járulék megvédése, ez így nagyszerű, csak példaként említem ezt fel, egyébként pedig egyetértek a miniszter úrral én is ab'ban, hogy az építtetővel védi meg az Oti.-járulékot, csupán azt mondom, hogy nem­csak az Oti.-járuiékot, hanem a mnkabért is meg kell védeni. Itt egy lépéssel a miniszter úr tovább mehetett volna a szociálpolitikai gondoskodásban. Igaz, hogy az építőipar meg­lehetősen pang, sőt nagyon pang, de nap-nap után fordulnak elő esetek, amikor a munkás nem kapja meg a jól kiérdemelt munkabérét és az építtető nem felelős azért a bérért. Az építőmester, az alvállalkozó megszökik vele és a pereskedés nem sokat jelent ebben az eset­ben, mert mire az illetőt fülön kapják, elfog­ják, kiderül, hogy nincs semmije és sokszáz, sokezer munkabér megy így veszendőbe. Arra kérem a miniszter urat, hogy ennek az egy paragrafusnak kapcsán méltóztassék adandó alkalommal törvényhozási úton gon­doskodni arról, hogy ugyanúgy, ahogy itt az építtető felelős a vállalkozót terhelő járuléko­kért, legyen az építtető felelős azokért a munkaberekért is, amelyeket abba az épületbe beépítettek. A szociálpolitikában egy kis progressziót kérek. A miniszter urat erre köte­lezi múltja is, hiszen éppen eleget verekedett velünk szemben, éppen eleget bizonyította a miniszter úr fiatalkorában velünk szemben, hogy a kereszténypárt a szociálpolitikában mennyire fölötte áll a szociáldemokráciának. Eddigi 10 éves szereplésük, 10 éves működésük nem nagyon bizonyította be, hogy szociálpoli­tikai téren többet tudnának, mint mi. (Eszter­gályos János: Pedig a Programm 80%-a már teljesült! — Ozettler Jenő: Kérem, a Jegyinté­zetre is gondol a képviselő úr? — Zaj. — El­nök csenget.) Röviden még csak a miniszter úrnak arra a közbeszólására kívánok felelni, hogy mi van a német szociálpolitikával. Ezt nem a német centrum csinálta, hanem a német szociál­demokráciának hatalmas előretörő ereje kény­szerítette Bismarckot arra, hogy adjon vala­mit az indulatok lecsapolására. Bismarck volt olyan államférfiú és belátta, hogy bár ő a Hohenzollernek uralmának megerősítésére ki­vételes törvényeket hoz a szociáldemokrácia ellen, a «kivételes törvény egymagában még­sem biztosítja egy állam fennmaradását, nem biztosítja az államrendet, hanem adni is kell valamit, és így jött azután létre az a német szociálpolitika, amely német szociálpolitikát a centrum Windhorst vezetése alatt hosszú ideig ellenezte és kritizálta... (Ozettler Jenő: Ilyet ne mondjon!) ...de a végén elfogadta, A né­met szociáldemokrácia ellen szavazott, ebben igaza van a miniszter úrnak, de a végén el­fogadta, mert a centrumnak is volt belátása, hogy a szociálpolitikában nagyszerű ütőkár­tyát kap. (Bogya János: Bismarck lehenge­relte a szociáldemokráciát!) Arra kérem, le­gyen szíves a memóriáját kissé megerősíteni. (Bogya János: Ezek történelmi tények! Bis­marck lehengerelte a szociáldemokráciát! — Esztergályos János: Nagyon meglátszik Német­országon! — Györki Imre: Nincs is ott már szociáldemokrácia, annyira lelhengerelte Bis­marck! A német császárt eltávolították, hogy enyhén fejezzem ki magamat. (Zaj.) Képviselő úr, (Bogya felé) Ön szokott dip­lomáciai iratokat olvasni, vegye elő azokat az iratokat, amelyek a múlt század 90-es éveinek { >olitikai eseményeiről szólnak. Meg fogja átni, hogy az akkor fiatalúrnak nevezett né­515. ülése 1931 június 3-án, szerdán. met császár miért volt kénytelen Bismarckot eltávolítani. Ajánlom a képviselő úrnak egyéb­ként, méltóztassék Bismarck emlékiratait elő­venni, ott önvallomásaiban ő maga bevallja, (Esztergályos János: Hogy kár volt a benzi­nért!) .... hogy a kivételes törvényt kár volt megcsinálni, mert igaz ugyan,^ hogy megerősí­tette a Hohenzollernek uralmát, megerősítette az új-burzsoá Németországot, lehetővé tette 1871-től egész a világháború kitöréséig azt f a példátlan fellendülést, amelyben Németország­nak része volt, — és ez kétségtelenül Bismarck érdeme — de ami a szociáldemokrácia lehen­gerlését illeti, a képviselő úr erről mondjon le. A szociáldemokráciát ideig-óráig furfang­gal és erőszakkal el lehet nyomni, ideig-óráig rágalommal és egyéb eszközökkel el lehet né­mítani, de letörni és kiirtani nem lehet a szo­ciáldemokráciát addig, míg történelmi hivatá­sát úem teljesítette, amíg a kizsákmányolás és az emberi jogok tiprása ellen való tiltakozása hajtj [l il tömegeket a szociáldemokrácia felé. Es ami nem sikerült egy Bismarcknak, ami nem sikerült azóta a fiók-Bismarckoknak, Walde­maras-nak és másoknak ami nem sikerült a véreskezű Mussolininak, legyenek az urak meg­győződve róla, az Bethlen grófnak sem fog sikerülni, sem furfanggal, sem erőszakkal. Mert amíg a szociáldemokrácia történelmi hivatását be nem tölti, addig itt lesz, bármily kellemes vagy kellemetlen az az uraknak. Visszatérve a törvénytervezetre, a törvény­tervezet azt a célt, amelyet a miniszter úr maga elé tűzött, nem fogja szolgálni. A pénztárt nem fogják tudni rendbehozni. Ideig-óráig ezzel a foltozgatással talán a mai állar/otnak, a mai rendszernek életét valamivel meg fogják hosz­szabbítani, de rövidebb vagy hosszabb — de azt hiszem, inkább rövidebb — idő múlva a minisz­ter úr és a miniszter úr pártja rá fog jönni arra, hogy a magyar munkásbiztosítás életké­pessé tételének, rendbehozatalának egyetlenegy feltétele van: a maradéktalan autonómiának visszaállítása és leépítése mindannak a keresz­tényszocialista gátnak és akadálynak, amelye­ket ott a fejlődés elé állítottak. T. Képviselőház! En nem bízom sem a mi­niszter úrban, sem a^ miniszter úr pártjában. Ismerem azokat az ígéreteket, amelyeket fiatal, lobogó hajú korukban tettek, amelyeket most nem teljesítettek. Éppen ennél a bizalmatlansá­gomnál fogva nem vagyok abban a helyzetben, hogy a törvénytervezetet elfogadjam. (Helyes­lés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Reisinger Ferenc! Reisinger Ferenc: T. Képviselőház! Tiszte­lettel kérem a tanácskozóképesség megállapí­tását. Elnök: A házszabályok értelmében intéz­kedni fogok a Házban tartózkodó képviselő urak megjelenése iránt és ha 5 perc múlva sem lesznek a képviselő urak tanáoskozóképes számban jelen, akkor az ülést fel fogom függesz­teni. Addig azonban a képviselő úr beszédét megkezdheti. Reisinger Ferenc: T. Képviselőház! Előt­tem szólott Malasits Géza képviselőtársam hi­vatkozott arra, hogy az előttünk fekvő javaslat 2. §-ának második bekezdése felelőssé teszi az építtetőt az elmaradt járulékokért. Ez a szá­kasz nem öleli fel mindazokat a kérdéseket, amelyeket fel kellene ölelnie. En megragadom az alkalmat, hogy a miniszter úrnak közbeszó­lás alakjában tett ígéretével kapcsolatban fel-

Next

/
Thumbnails
Contents