Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-501

90 Az országgyűlés képviselőházának 501. ülése 19 $1 május 9-én, szombaton. mint annakidején is — mindig tisztában voltunk azzal, hogy amilyen romboló és átkos hatása van az árvíznek, éppen olyan áldásos az a víz, amelyet az öntözés és termelés céljaira szakszerűen fel tudunk használni. (Ügy van! jobbfelől.) Jól tudjuk azt, hogy azt az évtizedes munkát, amelyet a vízszabályozás terén kifejtettünk, követnie kell . az öntözés munkájának, mert ahol a víz levezetésével most már csapadékszegény Alföldünkön a termelés a száraz talaj következtében megnehezült, oda most már módszeresen, az öntözés bevezetésével, vissza kell vezetnünk a vizet. Jól tudjuk azt, hogy ez szintén nem egy-két-három év munkája, hanem éppen úgy, mint ahogy a vízszabályozás egy hosszú perióduson keresztül ért oda, ahol ma van, hogy többé-kevésbbé ezt már befejezettnek is .minősíthetjük, éppen ilyen hosszú folyamatos munka lesz az, amely az Alföld öntözésének kérdésében meg fog indulni. A kormány úgy külföldi, mint^ hazai szakerők bevonásával felvételezéseket és terveket készíttetett az öntözés megoldásának kérdésében s ezek a tervek és felvételezések azt igazolják, hogy a Nagyalföldön, a Tisza jobb- és balpartján 1'3 millió katasztrális hold föld az, ahol könnyű szerrel, kevés költséggel a víz elvezethető és szakszerűen az öntözés céljaira felhasználható-. Ennek a nagy területnek öntözésre való berendezése sokszázmillió pengőt igényel, nem kerülne azonban nehézségbe erre a célra a fedezetet biztosítani. Mielőtt azonban a kormány elhatározó lépésre szánná magát, szükséges, hogy kísérleti öntöző telepeket létesítsünk s ezeken a telepeken lássuk azután meg azt, hogy az alföldi talajon az Öntözéssel szemben hogyan viselkednek a termények, mert hiszen az is változást idéz elő, és a mi a fő-fő, hogy rentabilis-e az öntözés, vagy nem? Ha az öntözésre be tudnók az Alföldet rendezni, akkor a minőség- és menynyiségtermelést teljesen programmszerűen tudnók irányítani, továbbá olyan plusz jövedelmet és eredményt tudnánk adni az alföldi népnek, hogy a munkanélküliség egyszersmindenkorra megszűnnék, mert lehetővé tennők azt, hogy éppen úgy, mint a külföldi államokban, ahol óriási területek vannak öntözésre berendezve és kisebb területeken, kisebb egységen képes egy család annyit produkálni, amennyiből meg tud élni, éppen úgy ugyanazt itt is elérhetjük. Éppen azért a kormány elhatározta, hogy már ebben az évben két 200 holdas öntöző kísérleti telepet fog felállítani és berendezni, ahol ezután a legkiválóbb szakértők felügyelete alatt a leghozzáértőbb, szakszerűen kioktatott öntözőmesterek fogják azután az öntözést végezni és ennek alapján fognak azután a kísérleti feljegyzések megtörténni. Ha ebben a kérdésben eredményes döntésre tudunk jutni, egész gazdasági életünk és gazdasági rendszerünk megváltozik.. E tekintetben a kormány igen komoly elhatározások előtt áll és a továbbiaktól fog függni az, hogyan és miként fogunk berendezkedni az Alföldön az öntözésre. T. Ház! További feladatunk az, hogy a termelés terén kövessünk el mindent, hogy az irányító és a termelést fokozó tevékenységgel fejlesszük továbbmenoleg azokat a gazdasági ágakat, amelyek most már aránylag megelőzik a szemtermelést. Különösen az állattenyésztés fejlesztése fontos itt, amit a külkereskedelmi mérlegünk adatai igazolnak. Ha nézzük az adatokat, hogy 1926-ban 86 millió, 1929-ben 151 millió, 1930-ban 188 millió volt állatkivitelünk értéke, akkor önként adóldik, hogy a szemtermelés mellett ezt a termelési ágat kell különösen favorizálnunk és mindent elkövetnünk, hogy ezien a téren eredményt érjünk el. Előtérj esztéseantrie legutóbb a pénzügyminiszter úr volt szíves hozzájárulni ahhoz, hogy az eddigi jól bevált módszerekkel a tenyészállatok beszerzésére újabb 2,600.000 pengőt bocsássanak rendelkezésemre, hogy folytatfaassam azt az akciót, amelyet eddig a tenyészállatok beszerzésénél folytattunk. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a középen.) A szarvasmarhatenyésztő- és tejellenőrző állomások szaporítását szintén szükségesnek tartanám. Szükségesnek tartanám pedig azért* mert a tejtermelés fokozására alkalmas ez a módszer, mert ezekben az egyesületekben az összes törzskönyvezett fejőstehenek a legszigorúbb felügyelet alatt állnak és a legjobb tejelőiket származási jeggyel látják el és a továbbtenyésztésre elsősorban ezeket adják tovább. 1925-bent az ellenőrzött tehenészetek száma száz volt, aiz 1929. év végén 595-re emelkedett ez a szám. Ezekben a tehenészetekben az ellenőrzött tehenek létszáma 1925-ben 4537 volt. 1929-hen a 21.000-et jóval meghaladta. Az ellenőrző körzetek száma 1925-ben 10 volt, 1929-ben 62. Nagyon határozottan mutatja a fejlődést az átlagos tejhozam emelkedése. Az évi átlag 1955-ben 2520 kilogramm volt, 1929-ben ugyanezekben a tehenészetekben 3147 kilogramm volt, az átlagos napi tejhozam ugyanannyi idő alatt 6.9 kilogrammról 8.7 kilogrammra emelkedett. Természetes, hogy mi ezekkel az eredményekkel nemi lehetünk megelégeidive, mert hiszen az átlagos tejhozamnál messze vagyunk attól a határtól, amelyet el kell érnünk és amelyet a külföldi példák is mutatnak. A . tejszövetkezeti hálózatnak további _ kiépítésiét szintén szükségesnek tartom. Megjegyzem, 'hogy az ellenőrzés és felügyelet alatt álló tejüzemek száma ezidőszerint 2132, az Országos Tejsziövetkezeti Központ kötelékébe 213 tejszövetkezet tartozik. Nagy előrehaladást mutat a szarvasmarhatenyésztő, törzskönyvező és tejtermelő egyesületek fejlődése is, 16 egyesületben, 66 (ellenőrző körzetben, 631 tehenészetben 23.000 tehénnél folyik a tej ellenőrzés. A tejgazdálkodás fejlődésére a legélénkebb világot veti az a tény, hogy 1928-ban importáltunk 1,538.000 pengő értékű vajat. 1930-ban már esak 68.000 pengő értékűt, 1928-ban exportáltunk 888.800 pengő értékű vajat. 1930-ban pedig 5,543.000 pengő értékű vajat. (Felkiáltások jobbfelől: Nagyszerű!) Amikor az előadó úr volt szíves ezeket a statisztikai adatokat ismertetni és közölte, hogy 132 vágón márkázott vaj került exportra, valamelyik képviselőtársunk azt a megjegyzést tette, hogy nem sok. Az igaz, hogy nem sok, ez alatt a rövid idő alatt azonban, amióta a márkázást megkezdtük, az eredmény feltűnően jó és jelzi azt az utat, amelyen haladnunk kell. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) De egyébként, ha iigyelembe vesszük azt, hogy az a 132 vágón vaj 32 millió liter tejnek felel meg, akkor mégis azt látjuk, hogy nagy tömeg tej került vaj formájában, ipari feldolgozás formájában külföldre. CÖgy van! jobbfelől.) T. Ház! Van egy másik igen fontos termelési ág, amelyre nagy súlyt kell helyeznünk, ez a 'baromfitenyésztés. (Úgy van! jobbfelől.) Ami a baromfitenyésztést illeti, a költségvetési vita során a túloldalról olyan megjegyzések tétettek, mintha ez talán elhibázott és talán nem jól átgondolt módszerrel történnék. (Esztergályos János: Sőt, dicsértük a tyúkköl-