Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-501

Az országgyűlés képviselőházának 501. igen sietnek elárverezni a birtokokat és sorra elkótyavetyélni azokat. Meskó Zoltán t. képviselőtársam azt mondja, hogy a földtehermentesítő bizottság még nem működik. A földtehermentesítő bizottság meg­kezdte működését és tegnap este, amikor ülé­sét tartotta, egy szerencsétlen dunántúli kis­gazda ott várt ; hogy vájjon lehet-e rajta segí­teni, mert az általa a közelmúltban 40.000 pen­gőért vásárolt kisbirtokot nem tudta már el­adni, azért mert le volt romolva és azt most a múlt héten elárverezték 17.000 pengőért. Ameny­nyiben a földművelésügyi miniszter úrnak mód­jában áll az elővásárlási jogot gyakorolni, — ha a költségvetésben mégis marad egy bizonyos összeg — az legalább erre lenne fordítható. (He­lyeslés jobbfelöl.) Igaz, hogy a földtehermente­sítő akeió arra való, hogy raegmentse a kisgaz­dákat, amennyire az lehetséges, akiknél azonban már a dolog előrehaladt és akiknek birtokát már kirántották a talpuk alól, azokat a föld­tehermentesítő bizottságnak nem áll már mód­jában szanálni, mert a földte'hermentesítési törvény erre nem ad nekik jogot. Amikor látjuk, hogy ezek az emberek olyan óriási bajban vannak, mitől várhatjuk hazánk sorsának javulását? Ha itt a földmívesosztály pusztul, magával ránt minden osztályt, az ipa­rost és kereskedőt egyaránt. Én arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogyha még van rá mód, valami pénzt szerezzen minden­áron, — talán a pénzügyminiszter úrtól kölcsön formájában vagy valahonnan akárhogyan — ezeknek az embereknek megmentésére, akik ed­dig adóalanyok voltak, de most már megszűn­tek adóalanyok lenni. Hiszen ezek az emberek egy életet éltek le és kora reggeltől késő estig dolgoznak, csakhogy eleget tegyenek a szeren­csétlen hazának, nemzetnek. Ezek az emberek meg akarták fizetni adójukat és bizonyos kö­rülmények között mégis olyan helyzetbe kerül­tek, hogy teljesen vagyontalanokká, földön­futókká lesznek és a munkanélküliek számát szaporítják. A földbirtokrendező bíróság útján kiosztott földekkel kapcsolatban is már szóvá tették itt t. képviselőtársaim, hogy a földhöz juttatott emberek nem bírják fizetni azokat az árakat, amelyeket a bíróság megszabott. Nem tudom, melyik képviselőtársam mon­dotta, megszabta^ búzaalapon.^ Mindegy akár búzában, akár pénzben szabták meg azoknak a földeknek értékét, ma már azok az emberek törlesztésekben sokkal többet fizetnek a for­galmi értéknél. De én nem okolom ezért sem a földbirtokrendezö bíróságot, sem azokat a bí­rókat, akik ezeket az ítéleteket meghozták, mert hiszen amidőn ezeket az ítéleteket meghozták, akkor még azok az árak, amelyeket megállapí­tottak, mind a gabonaárakhoz, mind az állat­árakhoz számítva, reálisak voltak. Akkor még megbírták volna ezeket az ára­kat. Csak azt a késedelmiét okolhatom, amely ennyire elhúzta a dolgot, hogy végeredmény­ben majdnem mindenki megunttá ennek a do­lognak lebonyolítását. De továbbmegyek. Igen jól mondotta egyik képviselőtársam, hogy most már a mai nehéz gazdasági viszonyok közt a falusi kisgazda zsebéből nem mondom, hogy egy pengőt, nem megyek le ilyen kicsire, de nagyon sokszor az ötven holdas gazda zse­béből tíz pengőt sem lehetne kipréselni, mert nincs benne, sokszor napokon keresetül teljesen pénz nélkül áll a háztartás. Es mosit vannak egyes községek, amelyek ezeknek a kisemberek­nek földjeit a szó szoros értelmében elárverez- ' ülése 1931 május 9-én, szombaton. 87 tetik, mert nem tudtak fizetési kötelezettségeik­nek rendesen eleget itenni. A falvakban a leg­nagyobb zúgolódás van azért, hogy ezek a kis­emberek elestek a földjüktől. Hiszen a jobb jövő reményében óhajtanak fizetni, óhajtanak minden kötelezettségüknek eleget tenni, de most elvenni a földet, most nem várni semmit, ezt nem tartom lehetőnek és ezt a legmesszebb­menőleg elítélem annyival is inkább, mert most nem tudhat fizetni az a kiseimiber, nincs meg a munkásnak a kereseti lehetősége, a munkás pedig csak a keresetéből fizethetne, mert hiszen, amit az a kis föld a múlt évben termett neki, azt a kis termést a télen meg­ette, mert nem volt kereseti lehetősége. Szóval saját házi szükségletére használta fel, mert ter­mészetesen, ha előrelátó volt, nem mehetett neki annak, hogy télvíz idején koldulni men­jen, vagy éhen pusztuljon a családja. Nagyon sajnálom, hogy a pénzügyminiszter úr már eltávozott, mert kérni szeretném tőle, hogy csinálja vissza ezeket a dolgokat és akik­nek már elárverezték kis földecskéjüket, azok­nak a kisembereknek adnák vissza, juttatnák vissza, hiszen ősszel bevetették, sokat áldoztak rá és talán még azt a kis magot is, amit ősszel bevetettek, saját családjuktól, saját étkezésük­től vonták meg. Arra számítva, hogy a jövő­ben eleget tudjanak 'tenni kötelezettségüknek, még bemunkálták kis földjüket és ma elestek tőle. Nem akarom tovább igénybevenni a Ház nagybecsű türelmét, annak ellenére, hogy ma­gam is igen szűkreszabottnak látom 1 a föld­mívelésügyi miniszter úr költségvetését, a # rész­letes tárgyalás alapjául elfogadom. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kí­ván szólni! Mayer János földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőházi (Halljuk! Halljuk!) A mai sú­lyos gazdasági helyzetre való tekintettel r az állami költségvetés Összeállításánál a kormány a takarékossági elv legkomolyabb figyelembe­vételével járt el. Ha összehasonlítjuk az előt­tünk fekvő költségvetésit a földmívelésügyi tárca folyó évi költségvetésével, akkor jelentős megtakarítások mutatkoznak. Ezeket a meg­takarításokat a legnagyobb r körültekintéssel eszközöltük, úgyhogy sem a tárca adminisztrá­ciójában, sem annak fontos, a termelés érdekét szolgáló tevékenységében semmiféle akadályt, vagy zavart ne keltsenek. A vita során általában kifogás tárgyává tétetett, hogy a földmívelésügyi tárca költség­vetése szűk keretek közé van szorítva. Telje­sen igazat adok t. képviselőtársaimnak, mert hiszen, mint ahogy ki is fejtették, ma a föld­mívelésügyi kormányzatra a mezőgazdasági termelés terén olyan fontos feladatok várnak, amelyeknek egy szélesebb keretekre kiterjedő költségvetésre is nehezen tudnánk megfelelni. Meg kell azonban jegyeznem, t. Ház, hogy a költségvetés nem mutatja mindazt a fedeze­tet, amely a tárca rendelkezésére áll, mert hiszen a hasznos beruházási összegekből a ter­melés fejlesztésére, a termények értékesítésé­nek előmozdítására, tenyészállatok beszerzé­sére, a tejtermelés fokozására, a vetőmag ki­cserélésére, a búzaakcióra, az öntözőkísérle­tekre a költségvetés összegét kétszeresen meg­haladó összeg áll a tárca rendelkezésére. Nem­csak azokkal az összegekkel áll tehát módom­ban a mezőgazdasági termelés fejlesztésének szolgálatában tevékenykedni, amelyek itt a költségvetésben kifejezésre jutnak, hanem eze­12*

Next

/
Thumbnails
Contents