Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-501

86 Az országgyűlés képviselőházának 501. ülése 1931 május 9-én, szombaton. galmasabb és ' legbecsületesebb családtagja. Ezeket a ^büntetéseket azután kegyetlen szigor­ral hajtják végre s ma már nem lehet az íté­leteket megfellebbezni a földmívelésügyi mi­nisztériumhoz sem, ahol ezelőtt mégis csak bi­zonyos méltányossággal kezelték az ilyen túl­szigorú ítéleteket. Ma a fellebbezés csak a pol­gármesterhez megy, ott pedig az elöljáróság álláspontjával szemben alig-alig tudjuk érvé­nyesíteni a termelői érveket és érdekeket. Mindezeknek az intézkedéseknek van még egy igen kellemetlen hátterük: minden ilyen túró hamisítás és^ vizsgálat ugyanis vegyészeti eljárást igenyel és a vegyészek, azok a minta­vevő-vegyészek^ csak akkor kapnak vegyészeti munkájukért díjat, amikor a hamisítást meg­állapítják. (Mozgás jobbfelől.) Esetenként 18 pengőt kitevő vegyvizsgálati díj van a ré­szükre megállapítva, hogyha megállapítják azt, hogy a túró szabálytalanul készíttetett; (Zaj.) vagyis ha azt állapítják meg, hogy a nedves­ség százalékos tartalma megfelel a törvény követelményeinek, akkor ez a 18 pengő eseten­kénti vegyvizsgálati díj a mintavevőknek nem jár. Én a legteljesebb bizalommal viseltetem azok iránt az esküt tett köztisztviselők iránt, de ezt nem tartom valahogyan morálisnak, (Ügy van! jobbfelől.) nem tarthatom megenged­hetőnek, hogy azt a szűkös jövedelméből élő tisztviselőt ilyen nehéz dilemma elé állítsuk, hogy vájjon az általa vett minta, amelyet senki sem ellenőriz és nem is ellenőriztet, mert annak az egyszerű falusi asszonynak, amikor odajön a vegyész urak elé, eszeágában sincs, hogy^ el­lenőrző mintát kérjen s azt egy másik vegyész­szel vizsgáltassa meg. Amikor ilyen helyzetben van az az egyszerű ember, avagy asszony, vagy falusi leány, akkor szerintem nem lehet helyes intézkedlés az, hogy a végy vizsgálat díjának megállapítása attól függjön, vájjon a bűnössé­get ráolvassák-e vagy sem arra az egyszerű termelőre. Ezzel kapcsolatban legyen szabad még egy kellemetlen körülményre rámutatnom. Ezek a hamisítatlan, egyszerű polgárasszonyok a bün­tetés végrehajtása során a toloncházha kerül­nek és becsületes magyar anyák és leányok a toloncházban utcai nőkkel együttesen töltik" le elzárás-büntetésüket, mely elzárás-büntetés er­kölcsileg nevelő hatású semmi esetre sem lehet. Nem egyszer sírva panaszkodtak nekem és saj­nos, a mai napig nem tudtuk elérni, hogy a to­loncházba az erkölcsrendészet által oda utalt utcai nő-anyag közé ne kerüljenek ezek a be­csületes magyar anyák és leányok. Ezek a jóravaló derék magyar emberek azok, akik messze vidékeken egyedül úgy úsz­ták meg a gazdasági válságot, hogy éjjel-nap­pal tartó munkájukkal nemcsak, hogy pusztu­lásba nem kerültek a mezőgazdasági válság da­cára, hanem ellenkezőleg máig is fenntartják életnívójukat, tisztességgel, becsülettel gyara­pítják gazdaságukat. Az éjt, nappalt felhasznál­ják, mert a hajnali vonattal bejönnek és kilenc­tíz órakor már odahaza vannak és végzik egé.^z­napi munkájukat. Nagyon kérem a földmívelésügyi miniszter urat, legyen kegyes ezt a panaszolt kérdést nyugvópontra juttatni, hogy az állandó panasz­kodás megszűnjék és hogy ez a jóravaló ma­gyar nép a megélhetését biztosító tejtermékfor­g*almat fenntarthassa. A tejtermékekről lévén szó, legyen szabad kérnem a földmívelésügyi miniszter úrtól, hogy a régóta fenyegető tejrendelet kiadását, ameny­•nyire lehet, méltóztassék kitolni. (Zaj jobbfelől,) Nem terminust kérek, hanem addig az időpon­tig, amíg olyan megoldás kínálkozik, hogy a közvetlen Pest környékén, Budapest ellátására berendezett községek közönsége más gazdasági ágakban is megtalálja a maga megélhetését. Uj vásárcsarnok épíül most a csepeli kikötő­ben. Tisztelettel kérem, méltóztassék a földmí­velésügyi miniszter úrnak odahatni, hogy a kisgazdaságok termelői, amikor feljönnek, ha áruikat nem tudják a piacon értékesíteni, bi­zonyos közös lerakodó helyet kapjanak, hogy ne legyenk kényszerítve arra, hogy áruikat visszavigyék. Szerettem volna a mezőgazdasági munka­nélküliség kérdésével foglalkozni, különös te­kintettel az ezerszámra itt időző és nagyon jól kereső bolgár kertészetre.^ Szerettem volna a szőlő- és gyümölcstermeléssel kapcsolatos kér­déseket is szóvátenni, a háziipar és a népművé­szet kérdéseit, .ezekre azonban csak a részletek­nél leszek bátor visszatérni. Ezúttal csupán azt kérem még, hogy — kérésünkre a földmívelés­ügyi miniszter úr szíves volt elrendelni a vizs­gálatot — a soroksári Dunaáig vízduzzasztása által okozott károkat illetőleg és a vizsgálat eredményeképpen az évtizedes panaszokat orvo­solni méltóztassék. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, tessék beszédét befejezni. (Malasits Géza: Jobb házszabályokat kérünk!) Udvardy János: A tovább iákat a- részletek­nél leszek bátor előterjeszteni. Tekintettel arra, hogy a miniszter úr működése és személye iránt a legmesszebbmenő bizalommal viseltetem, a költségvetést általánosságban a részletes vita alapjául elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Határozati javaslatomat a következőkben vagyok bátor előterjeszteni (olvassa): «A,'nyúl és egyéb vadkárok felbecsülhetetlen vesztesége­ke^ okoznak a kistermelőknek (bab, káposzta­félék, gyümölcs, dinnye stb. termény cikkben), tehát: utasítsa a Képviselőház a kormányt, hogy az idejemúlt vadászati törvény hatályon kívül helyezésével egy új és a mai mezőgazdasági vi­szonyoknak megfelelő vadászati törvényt ter­jesszen elő.» (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Csizmadia Andrási Csizmadia András: T. Képviselőház! Öröm­mel állapíthatom meg, hogy a földmívelésügyi minisztérium költségvetését mindenki kevesli úgy az egyik, mint a másik oldalon. Sajnálattal van módomban azonban megállapítani azt, hogy a gazdatársadalom — éppen az az osz­tály, amely a földmívelésügyi tárca keretébe tartozik — ma a legnagyobb nyomorral küzd és igen sokan már a tönk szélére kerültek, A költségvetés apasztása nem is tudom, mennyire időszerű. Ha már valamelyik tárcá­nál keresztül m vihették a költségvetés apasz­tását, a földmívelésügyi tárcánál meg kellett volna hagyni az eddigi kereteket.. Mert ha a földmívelésügyi tárca költségvetését lapozga­tom, látom, hogy sok mindenféle van benne, amire a földmívelésügyi miniszter úr nagy gondjai kiterjedtek, egyet azonban nem találok a költségvetésben. Ügy tudom, hogy törvény­ben van szabályozva, de ha nem törvényben, akkor rendelet van rá, hogy a bajbajutott kis­gazdák megmentése érdekében az árverésre ke­rülő kisbirtokokat a földinívelésügyi miniszter úrnak elővásárlás útján jogában van megvásá­rolni és vagy a család valamelyik tagjának vagy bárkinek kezére juttatni. Az utóbbi időben azonban, amióta ez a tehermentesítési kérdés szőnyegre került, azt látjuk a vidéken, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents