Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-508

390 Az országgyűlés képviselőházának 508. ülése 1931 május 21-én, csütörtökön. madrésze iparforgalmi foglalkozást űz, Németország 166 ezer embert foglalkoztat, mint értelmiségi foglalkozást űzőt a magángazdasjágban. Az agrár Magyarország csak 6 ezret. Meg vagyok róla győződve, hogy az igen t. kormány meg fogja találni a kellő utakat és módokat, amelyeknek segítségével ezen az arányon változtatni fog. Szerény nézetem szerint olyan propagandára volna szükség, amely a pályaválasztás terén indulna meg és amely hatással volna ennek az aránynak megváltoz tatására. (Jánossy Gábor: Nagyon helyes!) Közeledem beszédem befejező részéhez és itt a pénzügyminiszter úrnak expozéja alkalmával előadott fejtegetéseire kívánok utalni, aki az ő ragyogó optimizmusával kezdte beszédének bevezető részét. (Jánossy Gábor: Szükség van rá!) Azt mondotta a pénzügyminiszter úr: «Több mint 100 évvel ezelőtt a nagy napóleoni háborúk után Magyarország gazdasági és politikai helyzete nagyon hasonlított a maihoz, de az nem akadályozta meg Széchenyi István grófot abban, hogy olyan programmot állítson fel, amelynek egy részét csak most tudjuk befejezni.» Bölcs szavak, igaz szavak. Maga Széchenyi István gróf 1830-ban megjelent «Hitel» cíímű könyvének egyes fejezetei elé a következő címeket írta: «A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie kellene». «A magyar nem bírja magát oly jól, mint körülményei engednék» «A magyar gazda nem viheti mezeit a lehető legmagasabb virágzásra.» (Jánossy Gábor: Ugy, mint ma!) Nagyon jól mondó a t. képviselőtársam, hogy ezek a karakterisztikus címek a mai viszonyokat jellemzik legjobban. De kéndtem, hol volt az akkori Magyarország közgazdaságilag és pénzügyileg aihihoz .képest, ahol mi Imiost vagyunk, mert hiszen nehéz viszonyaink ellenére és egy világválság romboló viharai közepette mégis csak vagyunk és imégis élünk és mégis feltámadunk egészben. (Jánossy Gábor: Ugy van! XJgy van!) Ha gróf Széchenyi István minden anyagi eszköz nélkül, az akkori igen ndhéz viszonyok között meg tudta teremteni az intézmények egész sorozatát és meg tudta _ teremteni azoknak az intézményeknek alapjait, amely intézmények Magyarország szédületes haladásának útjelző oszlopai, akkor nekünk is kettőzött erővel, de különösen egyesült erővel, (Ügy van! ügy van! jobb felől. — Taps.) a nehéz viszonyok legyőzésével az akadáylok eliminálásával arra kell törekednünk, Ihogy ne csak ne hagyjuk elpusztítani ezt a mi megmaradt országrészünket, Nagy-Magyarországnak ezt a fkis csonka törzsét, ezt az oázisát, hanem a virágzás magas fokára emeljük és felruházzuk az életképességnek azokkal az attribútumaival, amelyek vonzóerőt gyakorolnak majd a megszállót részekre. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) A mi nemzeti hőseink, Bethlen, Bocskai, Rákóczi (Malasits Géza: Ezeik nem az önök hősei!) Erdély lobogója alatt küzdöttek a magyar ügy igazáért. Most az erdélyi élet magyar lobogó alatt Ibújiik meg és ott keres és talál védelmet. Van egy kiváló erdélyi írónak, Székely Mózesnek egy nagy regénye, a Zátony, amelyben az oláhok által halálba kergetett vak erdélyi, katonának harci kutyája, Votán, a két körmével kaparja ki és végigtapogatja nyelj vével azt a koporsót, amelyre csak egy szó van felírva: Transylvania. Nekünk, mint a magyar nemzet hű sáfárainak Idblgos kezünkkel, erőink teljes megfeszítésével és véres verejtékünkkel, ha kell, ki kell kaparnunk a magyar nemzetet trianoni koporsójából, (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) amelyre a mi hazaszeretetünk fénye vetíti rá a krisztusi igét: «Feltámadunk!» A törvényjavaslatot elfogadom. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: A népjóléti és

1 munkaügyi miniszter úr törvényjavaslatot óhajt (beterjeszteni. Ernszt Sándor népjóléti és munkaügyii miniszter: T. Ház! Van szerencsém a betegségi és

1 baleseti 'kötelező biztosításról iszóló 1927. évi XXI. t,-cikk, valamint az öregségi, rok; kantsági, özvegységi és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928. évi XL. t.-cikk egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában készített ^ törvényjavaslatot a t. Háznak benyújtani. Kérem a t. Képviselőházat, hogy a mellékelt kinyomatott javaslatot szétosztani és annak előzetes tárgyaMisa végett a társadalompolitikai és pénzügyi bizottságihoz való utalását elrendelni méltóztasséik, valamint a javaslat tárgyalására a sürgősséget is kimondani méltóztassék. Az 1087. számú törvényjavaslatot, amely a most benyújtott javaslat következtében tárgytalanná vált, visszavonom. Elnök: A benyújtott törvényjavaslatot r a Ház kinyomatja, szétosztatja és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a társadalompolitikai és a pénzügyi 'bizottságoknak kiadja. Méltóztassanak tudomásul venni, hogy az 1087. számú törvényjavaslat, amely a most benyújtott javaslat következtében tárgytalanná vált, visszavonatott. (Kun Béla: Ez a Képviselőház tárgyalja-e, vagy nem! — Zaj.) Minthogy a népjóléti és munkaügyi miniszter úr a sürgősség kimondását is kérte^ a beterjesztett törvényjavaslatra vonatkozóan, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e ehhez hozzá járulni! (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. (Helyeslés a jobboldalon. — Jánossy Gábor: Le is fogjuk tárgyalni! — Rothenstein Mór: Választás előtt? — Jánossy Gábor: Hogyne! — Zaj a Ház minden oldalán.) A kereskedelemügyi miniszter úr törvényjavaslatot óhajt beterjeszteni. (Rothenstein Mór: De szorgalmasak most a miniszterek!) Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Ház! Tisztelettel beterjesztem az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló 1930 : XLVI

U tcikk módosításáról és kiegészítéséről szóló tarvényjavaslatot indokolásával együtt. Tisztelettel kérem, hogy azt kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás céljából a külügyi, közgazdasági, közlekedési, valamint a pénzügyi bizottsághoz méltóztassék utalni. Egyben kérem a t. Házat, hogy a házszabályok 53. §-a értelmében a törvényjavaslat bizottsági tárgyalására nézve a sürgősséget kimondani szíveskedjék. Elnök: A beterjesztett törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, szétosztatja, (Rothenstein Mór: Csupa sürgős munka! — Felkiáltások a jobboldalon: Persze, hogy sürgős. — Zaj.) és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kereskedelemügyi miniszter úr által megjelölt bizottságoknak kiadja. Minthogy a kereskedelemügyi miniszter úr almost beterjesztett törvényjavaslat tárgyalására vonatkozóan a sürgősség kimondását is kérte, kérdem a t. Házat ,méltóztatik-e ahhoz hozzájárulni? (Igen! — Zaj.) Kérem '•• azokat, akik a sürgősség kimondásához hozzájárulnak, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Több-