Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-508

Az országgyűlés képviselőházának 508, ülése 1931. évi május hó 21-én, csütörtökön, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az 1931/32. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Temesváry Imre előadó, Propper Sándor, Hegedűs Kálmán, Beck Lajos, Gaal Gaston, Hegymegi Kiss Pál, Túri Béla, Horváth Mihály, Kállay Tibor, Farkas Tibor, gr. Bethlen István miniszterelnök, Wekerle Sándor pénzügyminiszter. — Címhez : Farkas István. — A népjóléti és munkaügyi miniszter benyujtja a betegségi ós baleseti kötelező biztosításról szóló 1927 : XXI. tcikk, — továbbá az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928: XL. tcikk egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában készített törónyjavaslatot. — A kereskedelemügyi miniszter benyujtja az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainak rendezéséről szóló 1930 : XLVI. tcikk módosításáról ós kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. — Az állandó igazolóbizottság benyujtja jelentését a karcagi választókerületben megválasztott vitéz Kenyeres János megbízólevele ügyében. — A külügyi, közgazdasági és pénzügyi bizottság benyujtja jelentését az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló 1930 : XLVI. to. módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása.—Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gróf Bethlen István, Wekerle Sándor, Bud János, Ernszt Sándor. (Az ülés kezdődik 10 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Héjj Imre jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Perlaki György jegyző úr, az ellene felszólalókat pedig Urbanics Kálmán jegyző úr. Napirendünk szerint következik az 1931/32. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 1197, 1198.) Előadó Temesváry Imre előadó úr, őt illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) 1931/32. évre vonatkozó állami költségvetést a t. Képviselőház úgy általánosságban, mint részleteiben letárgyalta és elfogadta. (Esztergályos János: Már aki elfogadta!) T. képviselőtársam, a Képviselőház elfogadta. (Jánossy Gábor: Ügy van! — Esztergályos János: Azt sem tudja, miről van szó. — Jánossy Gábor: A felhatalmazási törvényjavaslatról van szó! — Esztergályos János: Dehogy arról van szól Látja, hogy nem tudja!) Talán meg méltóztatik engedni képviselő úr, hogy én mondjam meg, miről lesz szó beszédemben. (Derültség.) A pénzügyminiszter úr alkotmányos kötelességének tett eleget akkor, amikor ennek az elfogadott költségvetésnek végrehajtására vonatkozó felhatalmazási törvényjavaslatát a Képviselőház elé terjesztette. Az 1931/32. évi költségvetést annakidején részletesen voltam bátor ismertetni a t. Ház előtt; rámutattam azokra az eltérésekre, ameKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ. XXXVI. lyek az előző évi 'költségvetéssel szemben mutatkoztak és megvilágítottam azokat az indokokat, amelyek ezt szükségessé tették. Miután a költségvetési törvényjavaslatnak úgy ki

: adási, mint bevételi részei teljesen azonosak számszerűségi szempontból a már letárgyalt és elfogadott költségvetési előirányzattal, ennek következtében szükségtelennek tartom ezeket a tételeket újból ismertetni itt a t. Ház előtt. Csak nagy általánosságban kívánok rámutatni arra, hogy költségvetésünk keretei az előző' évekkel teljesen azonos szellemben a takarékosság gondolatának kidomborításával állíttattak össze s így e költségvetésünk kiadási tételei a múlt költségvetéssel szemben 33 "2 millió pengővel alacsonyabb összegben vannak feltüntetve, mint az 1930—31. költségvetésben volt. Ha pedig összehasonlítjuk ezt a költségvetést az 1929—30. évi költségvetésünkkel, akkor tűnik ki, hogy a fokozatos

; takarékosság révén az 1929—30. költségvetési év végösszegével szemben a kiadások 63*2 millió pengővel, a bevételek pedig 66'2 millió^ pengővel csökkentek. A megelőző költségvetéssel szemben előálló csökkenéseik természetesen ezúttal se mutatkoznak a költségvetés fejezeteinél, rovatainál és címeinél lineárisan, mert hiszen tudjuk, hogy például a nyugellátásoknál vagy a békeszerződési terheknél, avagy az autonómiák alkalmazottainak és nyugdíjasainak illetményeihez való hozzájárulási összegei úgyszólván semmiféle összeggel vagy legalább is jelentőségteljesebb összeggel csökkenthetők nem voltak. Ugyanígy nem lehetett lényegesen csökkenteni az államadósságok előirányzatát sem, mert tudjuk, hogy ezek meglévő szerződéseken alapulnak és a szerződésekben korábbi években megállapított összegeket kell nekünk állandóan a költségvetésünkbe felvenni. 52