Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-507

Az országgyűlés képviselőházának 5 dést fog eredményezni. Hiszen méltóztatnak látni, hogy felemelték a postatarifát és ke­vesebb levél megy. Ma nagyon előkelő buda­pesti vállalatok^ motorbiciklis küldöncöket tar­tanak, ezzel szállítják Budapesten és környé­kén a leveleket és jobban járnak, mintha a postára .bíznák. Felemelték a trafikárakat és kevesebb lett a trafikfogyasztás, az emberek nem szívnak, vagy aki eddig Memphist szí­vott, az ma Petőfit vagy Leventét szív, mert nem telik neki másra. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Malasits Géza: Rögtön befejezem. Ezek az injekciók tehát nem használnak, egy erőteljes, radikális lépés a közterhek leszállítására sok­kal többet használna. Az állami adó és az ál­lami teher fejkvótája 90 pengő körül jár, eh­hez járul még a sok 'közületi sallang, nem utoljára a meglehetősen súlyos egyházi adó, úgyhogy az adófejkvóta Magyarországon megközelíti a 160 pengőt és^ a nemzeti jövede­lemből az egy fejre eső hányad alig valami­vel több, mint 600 pengő. Igaz tehát az, amit Friedrich igen t. képviselőtársam is egy ful­mináns cikkben írt, hogy Magyarországon minden adózó keresetének 25%-át fizeti az ál­lamnak. Ameddig ez meg nem változik, addig minden injekció, amelyet a .mezőgazdaságnak adnak kárfoaveszett fáradság, mert a másik oldalon ugyanolyan .arányban csökkentik a lakosság vásárlóképességét, de csökkentik a mezőgazdaság rentabilitását is. Elnök: Még egyszer kérem a képviselő urat, fejezze be beszédét. Malasits Géza: A címet nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik*? Urbanics Kálmán jegyző: Peyer Károly! Peyer Károly: T. Ház! A miniszterelnök úr tegnapi beszédemből kifogásolta azt, hogy én iaz állam beruházásaira fordított összegek­nek nagyrészét improduktív kiadásoknak mi­nősítettem és azt a következtetést fűztem eh­hez, hogy természetesnek tartom, hogy ilyen körülmények között a külföld nem hitelez az országnak. A miniszterelnök úr itt szemre­hányast tett, hogy én ezzel Magyarországnak hitelét ásom alá s úgy tüntette fel a dolgot, mintha én valami nagy államtitkot árultam volna el, amikor ezt mondottam, holott ezek az adatok mindenkinek rendelkezésére állanak, ezek az adatok ismeretesek és nem egy kül­földi lap, amely a magyar kormány részéről nagyon sokszor pénzért dicsérő cikkeket kö­zölt, hozott éles bírálatot a magyar költség­vetést illetőleg. Ezek nem titkok, amit elmondtam, ezek adatok. Benne vannak a magyar költségvetés­ben, különböző szakiratokban is fel vannak dolgozva, [mindenki által hozzáférhetőek, ezt tehát egyáltalában nem lehet úgy kezelni, mintha valami bizalmas dolog volna, de fő­képpen nem titok ez azok előtt az emberek előtt, akik itt ülnek a külföldi pénzcsoportok megbízottjaiként és élénk figyelemmel kísérik a magyar államnak és a magyar városoknak gazdálkodását. Annak, aki ismeri, hogy egy ilyen külföldi tárgyalás alkalmával a mi hite­lezőink milyen jól vannak informálva, milyen jól vannak értesülve, egyenesen csodálkoznia kell. Emlékszem, midőn az állam az úgyneve­zett ostendei tárgyalásokkal kapcsolatosan rendezni kívánta a főváros háború előtti tar­tozásait és ott mindenki panaszkodott, hogyha városnak milyen rosszul megy és milyen kevés a pénze, akkor azt mondotta az egyik holland hitelező, hogy ő nem hiszi ezt, mert hiszen a '. ülése 1931 május 20-án, szerdán. 359 főváros éppen most vásárolta meg a Nádor­kertet, füvészkert céljaira, már pedig Hollan­dia, Amsterdam nem háborút vesztett ország, illetőleg város és nekik még sincs nénzük ilyen nagy befektetések eszközlésére. Ne akarjuk tehát a fejünket homokba dugni, ne akarjunk a dolgok felett napirendre térni, mintha ezt csak benn tudnánk. Ezek a költségvetések el­küldetnek minden nemzet parlamentjébe, ott mindenkinek rendelkezésére állanak és a költ­ségvetésnek ezek az adatai a különböző nemze­tek nyelvein, akár a Népszövetség útján, akár pedig más intézmény útján kinyomtatva meg­jelennek és hozzáférhetők. De én tegnapi állításom alátámasztására bátorkodom csak arra hivatkozni, hogy — egé­szen pontosan — ebből a 931'2 millió pengő beruházásból állításom szerint 333'5 millió pengő fordíttatott improduktív kiadásokra, értve alattuk olyan kiadásokat, amelyek sem­miféle kamatot nem fognak hozni, amelyek te­hát kiadattak anélkül, hogy ezeknek kamatjö­vedelme valamiképpen biztosítva volna. 597'6 millió pengő fordíttatott produktív kiadásokra. amely produktív kiadásoknál is még nagyon sok olyan kiadás van, ahol a kamathozam nagyon kétséges.. Es akkor még a miniszter­elnök úr tréfálkozik! Ügy látszik, neki nagyon tréfálkozó kedve van akkor, amikor az ország­nak, az ország lakosságának viszont < nagyon szomorú a hangulata; de hiszen jellemzi), hogy derűs, vígkedélyű kormányunk van és gyászosan szomorú országunk. Azt mondja a miniszterelnök úr, hogy ta­lán mi sokaljuk a szociálpolitikai célokra tel­jesített kiadásokat. En nem sokallom a szo­ciális célokra adott kiadásokat, mert hiszen az állam ezen a téren legkevésbbé teszi meg kö­telességét, sokkal kevesebbet teljesít ezen a té­ren, mint más külföldi állam, ez tehát nagyon hely télen beállítás és tisztán csak hangulatkel­tés céljából dobatott oda, mintha én ezt sokal­nám. En majd megmondom, hogy mit sokallok a beruházások címén felvett összegeknél és ak­kor méltóztatik látni, hogy ha ennek á/kérdés­nek részleteibe megyünk bele, hogy beruházá­sok címén kire és mire fordíttatott itt összeg 1 ? Itt van pl.: beruházás címén 2'3 millió a Hangya üzletrészeinek jegyzésére fordíttatott. Ez igazán nem beruházás. Egy másik: 28 ba­romfitelep létesítésére 1,100.000 pengő kamat­mentes kölcsön folyósíttatott. Ez az úgyneve­zett tyúkkölcsön, amelyet — befolyásos embe­reknek, a Ház egyik és másik tagjának is volt valami köze ezekhez a tyúkkölcsönökhöz — kap­tak egyesek mint kamatmentes kölcsönt. Vagyis mit jelent ezl Azt jelenti, hogy ingyen kaptak pénzt, mert hiszen a mai kamat mellett nem is kell tíz év, hogy ez az összeg, a tőke a ko­matból visszatörlesztessék. Tehát ingyen kap­tak 1.1 milliót. Itt van továbbá a tejtermelés előmozdítására 3.9 millió. Nagyon jól méltóz­tatik tudni azt, hogy erre a célra milyen ösz­szegek fordíttattak és hogy mi lett az ered­mény. De van itt sokkal nagyobb Összeg: 6'8 millió a bortermelés és bor értékesítés előmoz­dítására. Ebben benne vannak azok a külföldi borházak — pl. Berlinben és még pár helyen, — amelyek botrányok közepette csukták be üzle­tüket. Jellemző, hogy a berlini borház hogyan rendezkedett ibe. Ügy tudom, hogy az árveré­sen, amikor erre került a sor, a borháznak 3 írógépe volt. Ügy látszik, nagyon nagy iro­dalmi tevékenységet fejtettek ki Berlinben, de annál kevesebb volt a borfogyasztás. Az a hely­telen szerződés, amely ott köttetett, az n álla­mot súlyos összeggel károsította s a bérlő, aki

Next

/
Thumbnails
Contents