Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.
Ülésnapok - 1927-507
Az országgyűlés képviselőházának 5 dést fog eredményezni. Hiszen méltóztatnak látni, hogy felemelték a postatarifát és kevesebb levél megy. Ma nagyon előkelő budapesti vállalatok^ motorbiciklis küldöncöket tartanak, ezzel szállítják Budapesten és környékén a leveleket és jobban járnak, mintha a postára .bíznák. Felemelték a trafikárakat és kevesebb lett a trafikfogyasztás, az emberek nem szívnak, vagy aki eddig Memphist szívott, az ma Petőfit vagy Leventét szív, mert nem telik neki másra. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Malasits Géza: Rögtön befejezem. Ezek az injekciók tehát nem használnak, egy erőteljes, radikális lépés a közterhek leszállítására sokkal többet használna. Az állami adó és az állami teher fejkvótája 90 pengő körül jár, ehhez járul még a sok 'közületi sallang, nem utoljára a meglehetősen súlyos egyházi adó, úgyhogy az adófejkvóta Magyarországon megközelíti a 160 pengőt és^ a nemzeti jövedelemből az egy fejre eső hányad alig valamivel több, mint 600 pengő. Igaz tehát az, amit Friedrich igen t. képviselőtársam is egy fulmináns cikkben írt, hogy Magyarországon minden adózó keresetének 25%-át fizeti az államnak. Ameddig ez meg nem változik, addig minden injekció, amelyet a .mezőgazdaságnak adnak kárfoaveszett fáradság, mert a másik oldalon ugyanolyan .arányban csökkentik a lakosság vásárlóképességét, de csökkentik a mezőgazdaság rentabilitását is. Elnök: Még egyszer kérem a képviselő urat, fejezze be beszédét. Malasits Géza: A címet nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik*? Urbanics Kálmán jegyző: Peyer Károly! Peyer Károly: T. Ház! A miniszterelnök úr tegnapi beszédemből kifogásolta azt, hogy én iaz állam beruházásaira fordított összegeknek nagyrészét improduktív kiadásoknak minősítettem és azt a következtetést fűztem ehhez, hogy természetesnek tartom, hogy ilyen körülmények között a külföld nem hitelez az országnak. A miniszterelnök úr itt szemrehányast tett, hogy én ezzel Magyarországnak hitelét ásom alá s úgy tüntette fel a dolgot, mintha én valami nagy államtitkot árultam volna el, amikor ezt mondottam, holott ezek az adatok mindenkinek rendelkezésére állanak, ezek az adatok ismeretesek és nem egy külföldi lap, amely a magyar kormány részéről nagyon sokszor pénzért dicsérő cikkeket közölt, hozott éles bírálatot a magyar költségvetést illetőleg. Ezek nem titkok, amit elmondtam, ezek adatok. Benne vannak a magyar költségvetésben, különböző szakiratokban is fel vannak dolgozva, [mindenki által hozzáférhetőek, ezt tehát egyáltalában nem lehet úgy kezelni, mintha valami bizalmas dolog volna, de főképpen nem titok ez azok előtt az emberek előtt, akik itt ülnek a külföldi pénzcsoportok megbízottjaiként és élénk figyelemmel kísérik a magyar államnak és a magyar városoknak gazdálkodását. Annak, aki ismeri, hogy egy ilyen külföldi tárgyalás alkalmával a mi hitelezőink milyen jól vannak informálva, milyen jól vannak értesülve, egyenesen csodálkoznia kell. Emlékszem, midőn az állam az úgynevezett ostendei tárgyalásokkal kapcsolatosan rendezni kívánta a főváros háború előtti tartozásait és ott mindenki panaszkodott, hogyha városnak milyen rosszul megy és milyen kevés a pénze, akkor azt mondotta az egyik holland hitelező, hogy ő nem hiszi ezt, mert hiszen a '. ülése 1931 május 20-án, szerdán. 359 főváros éppen most vásárolta meg a Nádorkertet, füvészkert céljaira, már pedig Hollandia, Amsterdam nem háborút vesztett ország, illetőleg város és nekik még sincs nénzük ilyen nagy befektetések eszközlésére. Ne akarjuk tehát a fejünket homokba dugni, ne akarjunk a dolgok felett napirendre térni, mintha ezt csak benn tudnánk. Ezek a költségvetések elküldetnek minden nemzet parlamentjébe, ott mindenkinek rendelkezésére állanak és a költségvetésnek ezek az adatai a különböző nemzetek nyelvein, akár a Népszövetség útján, akár pedig más intézmény útján kinyomtatva megjelennek és hozzáférhetők. De én tegnapi állításom alátámasztására bátorkodom csak arra hivatkozni, hogy — egészen pontosan — ebből a 931'2 millió pengő beruházásból állításom szerint 333'5 millió pengő fordíttatott improduktív kiadásokra, értve alattuk olyan kiadásokat, amelyek semmiféle kamatot nem fognak hozni, amelyek tehát kiadattak anélkül, hogy ezeknek kamatjövedelme valamiképpen biztosítva volna. 597'6 millió pengő fordíttatott produktív kiadásokra. amely produktív kiadásoknál is még nagyon sok olyan kiadás van, ahol a kamathozam nagyon kétséges.. Es akkor még a miniszterelnök úr tréfálkozik! Ügy látszik, neki nagyon tréfálkozó kedve van akkor, amikor az országnak, az ország lakosságának viszont < nagyon szomorú a hangulata; de hiszen jellemzi), hogy derűs, vígkedélyű kormányunk van és gyászosan szomorú országunk. Azt mondja a miniszterelnök úr, hogy talán mi sokaljuk a szociálpolitikai célokra teljesített kiadásokat. En nem sokallom a szociális célokra adott kiadásokat, mert hiszen az állam ezen a téren legkevésbbé teszi meg kötelességét, sokkal kevesebbet teljesít ezen a téren, mint más külföldi állam, ez tehát nagyon hely télen beállítás és tisztán csak hangulatkeltés céljából dobatott oda, mintha én ezt sokalnám. En majd megmondom, hogy mit sokallok a beruházások címén felvett összegeknél és akkor méltóztatik látni, hogy ha ennek á/kérdésnek részleteibe megyünk bele, hogy beruházások címén kire és mire fordíttatott itt összeg 1 ? Itt van pl.: beruházás címén 2'3 millió a Hangya üzletrészeinek jegyzésére fordíttatott. Ez igazán nem beruházás. Egy másik: 28 baromfitelep létesítésére 1,100.000 pengő kamatmentes kölcsön folyósíttatott. Ez az úgynevezett tyúkkölcsön, amelyet — befolyásos embereknek, a Ház egyik és másik tagjának is volt valami köze ezekhez a tyúkkölcsönökhöz — kaptak egyesek mint kamatmentes kölcsönt. Vagyis mit jelent ezl Azt jelenti, hogy ingyen kaptak pénzt, mert hiszen a mai kamat mellett nem is kell tíz év, hogy ez az összeg, a tőke a komatból visszatörlesztessék. Tehát ingyen kaptak 1.1 milliót. Itt van továbbá a tejtermelés előmozdítására 3.9 millió. Nagyon jól méltóztatik tudni azt, hogy erre a célra milyen öszszegek fordíttattak és hogy mi lett az eredmény. De van itt sokkal nagyobb Összeg: 6'8 millió a bortermelés és bor értékesítés előmozdítására. Ebben benne vannak azok a külföldi borházak — pl. Berlinben és még pár helyen, — amelyek botrányok közepette csukták be üzletüket. Jellemző, hogy a berlini borház hogyan rendezkedett ibe. Ügy tudom, hogy az árverésen, amikor erre került a sor, a borháznak 3 írógépe volt. Ügy látszik, nagyon nagy irodalmi tevékenységet fejtettek ki Berlinben, de annál kevesebb volt a borfogyasztás. Az a helytelen szerződés, amely ott köttetett, az n államot súlyos összeggel károsította s a bérlő, aki
