Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-506

340 . Àz országgyűlés képviselőházának pengő, a felesleg tehát 11.000 pengő. Az állami kőszénbányászat a következő évben is ugyanolyan mennyiségű szénbányászásra van berendezve, mint az elmúlt évben, vagyis 1,000.000 métermázsa szenet kíván előállítani. Itt azonban a bevételeknél figyelemmel kell lennünk arra, hogy a komlói bánya ebben .az esztendőben tényleg igen jelentékeny mérséklő hatással volt az általános szénárak kialakulására, hiszen tudvalévő... (Peyer Károly: A komlói bánya? Ugyan kérem, hogyan lehet ilyet komolyan mondani? Ezen minden közgazdasági ember mosolyog! Komló 10%-át sem teszi ki a széntermelésnek!) Azt hiszem, hogy éppen t. képviselőtársam tudja a legjobban. (Peyer Károly: Azért mondom, mert értek hozzá!) A komlói szénbányának volt egy ajánlata, amelyhez hasonlóan a többi bányák is kénytelenek voltak az Államvasutak szénszükségleteinél jelentékeny engedményt adni. Hia a komlói hánya meg nem tette volna ezt az engedményt, akkor a többi bányák is fenntartották volna a régi ajánlatot. (Peyer Károly: Azért, mert a komlói bánya deficitjét az államkassza fedezi, a többi bányák pedig a munkások béreit szállították le 20%-ktal!) Na-' gyón téved, ha azt hiszi, hogy a komlói bányában deficit mutatkozik! Méltóztassék megnézni a zárszámadást. (Peyer Károly: Nem lehet ilyet állítani az előadói székből, hogy a komlói bánya befolyással van az árakna! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Temesváry Imre előadó: T. képviselőtársam, ne méltóztassék az én állításom komolyságát kétségbevonni, annál is inkább, mert komoly pozitív adatokra hivatkozhatom e tekintetben. A komlói bánya egymillió métermázsa szenet termel, ezzel szemben mégis befolyást tudott gyakorolni ia legnagyobb szénfogyasztónak^ a magyar Államvasutaknak .szállító többi szénbányákra. A beruházásokra az 1930/31. évi 75.000 pengővel szemben az 1931/32. évre 150.000 pengő van előirányozva, vagyis 75.000 pengővel nagyobb összeg van előirányozva ia beruházásokra, mint az elmúlt esztendőben. Áttérve most már a szénbányászat részletezésére, apadás van a személyi járandóságoknál, 1900 pengő, a nyugellátásoknál 3030 pengő. A személyi járandóságok apadása arra vezethető vissza^ hogy _ az üzem várható kisebb felesleg folytán a jutalékra is megfelelően kisebb összeg volt felveendő. A szorosan vett dologi és üzemi kiadások a termelendő szénmennyiségnek változatlanul egymillió métermázsában történt előirányzása folytán, valamint a villamosáramtermelés emelkedése következtében a legnagyobb fokú takarékosság alkalmazásával 57.240 pengővel voltak apaszthatok. (Peyer Károly: ^Mennyit fizetnek rá iarra a villamosáramszállításra? Ha amortizációt nem számítanak, akkor nem fizethetnek rá, de ha amortizációt számítanak, akkor igen!) Mélyen t. képviselőtársam, méltóztassék megengedni, hogy én adjak elő, azután legyen kegyes majd észrevételeit megtenni. (Peyer Károly: Sajnálom, nem tudok máskép, csak közbeszólásokkal beszélni! — Derültség.) Viszont azonban a kölcsönszolgálatnál 71.170 pengő növekedés állott elő főkép a komlói bánya áramfejlesztőtelepének modernizálására a kincstár által nyújtott kölcsönből folyólag, úgyhogy végeredményben az emelkedés 13.930 pengőt tesz ki. Áttérek költségvetésiünk IV. fejezetére, az államiadíósságokra. Az állami adósságok ki)6. ülése 1931 május 19-én, kedden. adásai az 1930/31. évi 927 millió pengőről 0*6 millió pengővel 92*1 millió pengőre csökkenjek; bár a költségvetésben több új 'szükségletről, illetőleg a régebbi szükségleteknek, több emelkedéséről is gondoskodás történt, mégis el tudta érni a pénzügyi kormányzat a 0*6 pengős csökkenést az előző esztendővel szemben. A megnövekedett és új tételek a következők: A háború előtti többvalutás és aranyforintra szóló kötvények külföl/dft kamatszükséglete a legutóbbi párizsi egyezmény alapján mintegy 0 3 millió pengővel emelkedik. A Görögországgal a semlegességi kárigények rendezése tárgyában kötött egyesség alapján kibocsátott kincstári jegyek törlesztésére ezúttal elsőíziben 07 pengő van felvéve. A Németországban, Hollandiában és Svájcban elhelyezett egyes államadósságok (hátralékainak rendezése iránt kötött egyezmény szerint kibocsátott pénztárjegyek szolgálatára előirányzott 1*2 millió pengő szintén, mint új tétel szerepel az államadósságok fejezetében. Az 1930. évi XXXI. t.-eikk 1. § ában foglalt felhatalmazás alapján tudvalévőleg a pénzügyminiszter úr 16 millió angol font, 5 millió dollár és 12-5 millió svájci frank névértékű, vagyis pengőben kereken 87 millió pengőt kitevő váltó kölcsönt vett fel. Ennek a kölcsönösszegnek egyévi kamatszíükséglete 5 millió pengőt igényel. Ez is mint új tétel szerepel költségvetésiünkben. , ! A fötldteherrendezés előmozdítására szükséges intézkedésekről szóló és az országgyűlés által már elfogadott úgynevezett teherrendezési törvény szerint az állami költség vetésbe fel kell venni a Magyar Pénzügyi Szindikátus által a földteherremdezéssel kapcsolatban a hitelezők javára írt könyvadósságok, illetőleg a^ Szindikátus által kibocsátott földtetherrendezési kötvények kamata és tőketörlesztési szolgálatához évenként szükséges összegnek 20 szá; zalékát. Erre a célra költségvetésünk 1 millió pengőt irányoz elő. Ezen a költségvetési címen bevételek fejében a klíring eljárásban a magánosoktól behajtalnidó összegek, továbbá Budapest székesfőváros által egyes kölcsöntartozásai tekintetében létrejött egyezménnyel kapcsolatban teljesítendő fizetések, valamint az állami üzemeknek, részben a költségvetés keretében, részben pedig a beruházások révén adott állami élőlegekből visszatérülő kamatok és tölrlesztesi összegek vannak felvéve a multévi 9-8 millióval szemben most 21-2 millió pengő összegben. Költségvetésünk V. fejezete szerint a békeszerződési terhekre vonatkozólag a következőket vagyok bátor előadni: A jóvátételi bizottság által 1924-ben ; 200 millió aranykoronában megállapított jóvátételi összegből 1931-ben 8 millió, 1932-ben pedig 9 millió aranykorona lenne fizetendő. Ennek következtében tehát az 1931/32-es költségvetési évben az 1931. évre esedékes 8 millió aranykoronának a fele, 4 millió aranykorona, az 1932. évre vonatkozólag a megállapított 9 millió aranykoronának a fele, tehát 4'5 millió, összesen 8'5 millió aranykorona lenne fizej tendő, ami pengő értékben kereken 9*9 imillió pengőt tesz ki. A fizetendő összeget az 1930. évi április hó 28-iki párizsi egyezmény^ értelmében a Nemzetközi Fizetések Bankjánál kell teljesítenünk, amely bank azután az egyes szövetséges és társult hatalmak között fogja azt megfelelő arányban szétosztani. Áttérek most már költségvetésünk VI. fejezetére, az állami közigazgatás nyugellátási fejezetére.