Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-506

334 Àz országgyűlés képviselőházának össze egymással és csak együttesen oldható meg. (Propper Sándor: Gyerünk! — Györki Imre: Kezdjük meg!) T. Ház! En kijelentést tettem és újból lekötöttem magam ezen álláspont mellett, de határidőt- ebből a szempontból sohasem fogok elfogadni, (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon.) mert a nemzet érdeke mindenekelőtt kell hogy járjon, még azok előtt a politikai érdekek előtt is, amelyek pártszempontból ehhez à kérdéshez egyik, vagy másik oldalról fűződnek. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Ez volt mindig nyilt férfias őszinte álláspontom. En tehát a leghatározottabban visszautasítom azt a vádat, mintha a tett ígéreteket ezen a téren nem váltottam volna be. Soha más ígéretet, mint amit most megismételtem, nem tettem, nem fogok tenni, s nem leszek kapható arra, hogy az ország érdekeivel szemben más ígéretet tegyek. Kérem tárcám költségvetésének elfogadását. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszterelnökségi tárca költségvetését és vele kapcsolatban a költségvetés I., II-, III., VII,, VIII. és XII. fejezetét általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Többség! A Ház tehát a miniszterelnökségi tárca költségvetését és vele kapcsolatban a költségvetés említett fejezeteit általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Az ülést tíz percre felfüggesztem. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az I. fejezetet felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa \az I. fejezetet, a II. fejezet 1. címét, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa az I. fejezet 2. címét.) Elnök: Kíván valaki szólni! (Györki Imre szólásra jelentkezik.) Képviselő úr, minthogy az elnök úr öntől a házszabályok 193. §-a 1. bekezdésének utolsó mondata értelmében vonta meg a szót, ebben az ülésben semmiféle címen nem szólalhat fel. (Br. Podmaniczky Endre: Üljön le! — Györki Imre: Akkor a házszabályokhoz kérek szót! — Peyer Károly: A házszabályokhoz kérek szót.) Az ülés végén méltóztassék. (Györki Imre: Az elnök nem mondta meg, hogy milyen címen vonja meg a iszót! Elfelejtette megmondani.) Csendet kérek! A gyorsírói feljegyzések szerint az elnök úr sértő kifejezésekért vonta meg képviselő úrtól a szót és éppen ezért ezen az ülésen a képviselő úr semmiféle címen nem szólalhat fel. (Györki Imre: Az elnök úr egy szót sem szólt.) Méltóztassék ehhez (alkalmazkodni. Kíván valaki a 2. címhez szólni? (Nem!) Senki szólni nem kíván, a 2. cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. (Györki Imre: Ilyen házszabályokkal dolgoznak?) Következik a III. fejezet. Kérem annak felolvasását. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a III. fejezetet, a III. fejezet 1., 2. címeit, amelyeket a >06. ülése 1931 május 19-én, keââetï. Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a 3. címet.) -— Farkas Tibor! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. cím. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a 4. címet és a VII. fejezetet, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a VIII. fejezetet.) — Madarász Elemér! Madarász Elemér: T. Képviselőház! (Györki Imre: Mi megadjuk az engedélyt, ne kérjen senkitől engedélyt, mi megadjuk. Mi híve vagyunk a szólásszabadságnak!) Elnök: Csendet kérek, méltóztassék elkezdeni. Madarász Elemér: T. Képviselőház! A mai nehéz gazdasági viszonyok között olyan reformok tervezete, javaslása, amelyek az államháztartás tetemes megterhelésével járnak, szinte felesleges időpazarlás. Kétszeresen fontos tehát, hogy ott, ahol reformokat tudunk életbeléptetni, olyan reformokát, amelyek lényeges költségkülömbözettel nem járnak, lényeges megterhelést az állampolgárokra nem rónak, azokat kétszeres igyekezettel hozzuk elő és igyekezzünk; megvalósítani. Ilyenek közé gondolom sorolni a közigazgatási bíróság szervezetének további kiépítését. Már az li882-iben tartott országos jogászgyűlés oda nyilatkozott,, hogy sürgősnek tartja a közigazgatási bíróság felállítását olyan alakban, hogy az necsak mint semmitőszék s necsak jogkérdésekben döntsön, de minden vitás ügy taxáció nélkül is odatartozzék. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy két fokban kívánja a közigazgatási Ibíróság felállítását. Ugyanezt a felfogást tette magáévá a Hieronymi-féle törvényjavaslat, amely 1894-ben bizottságilag elfogadtatott. Ez a törvényjavaslat minden törvényhatóságban tervezett egy alsófokú közigazgatási bíróságot, olyanformán, hogy ennek elnöke a flőlispán lett volna, tagjai pedig részben tisztviselők, részben a törvényhatósági bizottság tagjai. Ez a törvényjavaslat törvényerőre nem emelkedett, aminek elsősorban az volt az oka, hogy a javaslat eme részének ellenzői kifogásolták, hogy ilyen módon az alsófokú bíróság a független bíróság kritériumát nem bírja. A bizottság azonban, amely 1896-ban elejtette ezt a rendelkezést, hangsúlyozza a következőket (olvassa): «Minden részről elismertetett ugyan, hogy mind elméleti, mind gyakorlati szempontok a közigazgatási bíróság kettősfokú szervezését kívánatossá teszik», — ezért csupán halasztását javasolja az alsófokú bíróságnak, mert (olvassa) : «a felső; fokú bíróság létesítését nem célszerű függővé tenni azon szétágazó meggyőződések kiegyenlítésétől, melyek az alsóf okú.közigazgatási bíróság felállítását megakasztják.» Halasztani kívánja továibbá az alsó fokú bíróság létesítését azon indokból is, hogy a közel jövőben egy általános közigazgatási reform lép életbe, várják meg tehát ennek az eredményeit. Az akkori belügyminiszter szintén neon helyezkedett elutasító álláspontra, csupán azt mondotta, hogy ne akasszák meg a felsőfokú bíróság szervezését az alsófokú bíróság szervezésére vonatkozó nézeteltérések feletti döntéssel. Wlassics G^ula báró, a közigazgatási bíróság nagytekintélyű elnöke, a folyó évi és a multévi évnyitó beszédében ismételten hangoztatta véleményét, amely szerint a közigaz-