Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-506

Az országgyűlés képviselőházának 5 hogy a sziget rendezésébe igazán nagyon szé­pen beleillik és semmiképpen sem kifogá­solható. Mondom, nem ezek az apró dolgok döntik el a kérdést. Arról van szó, hogy a sportokért vagy az egyesületekért Ihlozzunk áldozatot. Hi­szen a szigeten nemcsak ez a két sporttelep van, ott 10—15 különböző sportegylet műkö­dik, amelyek bérösszegeit a sziget élvezi, ezek a béreiket rendesen megfizetik és én a magam részéről ezzel is eleget teszek a közönségnek, amely a szigetre akar menni és szórakozni akar, hiszen erre való a sziget. (Élénk helyes­lés a jobboldalon és a középen.) Tény az, hogy bizonyos pénzügyi nehéz­ségek vannak. Ami ezeket a nehézségeket illeti, ezeknek először is szerencsétlen termé­szeti okai vannak, hlisz két esztendőn keresz­tül egymásután rossz volt a nyári idő és ez az oka annak, hogy azok a jövedelmek, ame­lyek a költségvetésbe be voltak állítva, nem folytak be. Ha szabad egy triviális hasonlat­tal élnem, a Margitsziget kicsit csak úgy van, mint a nyári vendéglős: ha eső jön, nincs kö­zönség és a bevételek elmaradnak, a kiadá­sokat azonban mégis csak meg kell tenni. Két­ségtelen azonban, hogy az első 3 év tapaszta­latai arra, t késztettek, hogy a sziget admi­nisztrációját nagy mérteikben átalakítsuk, mert hiszen a költségvetési terlhelket most már a 3 év átlageredményei alapján állíthatjuk össze s ez az átlag az utóbbi esztendőkben kedve­zőtlenül alakult, tehát igenis, a sziget admi­nisztrációjában lényeges redukcióik fognak eszközöltetni. Méltóztassék azonban meg­engedni, az szerződéses tisztviselőknél az egyik napról a maisakra nem mehet. Különben sem tekintetni a imái időpontot alkalmasnak arra, hogy nagyobbszabású elbocsátások esziközöltes­senek. (Peyer Károly: Erről nem. is besizéltem!) Nem azt mondom, hogy a képviselő úr mon­dotta, csak a helyzetet világítom meg! Vég­eredményében tehát kedvezőbb fokozatosan és lassan megcsinálni a dolgot, hogy ne egyszerre legyenek emberek keresetnélkülivé nagyobb számban. Nem annyira fekete tehát a helyzet, mint a képviselő úr mondotta, hiszen 3 esztendő alatt felgyűlt veszteségekről s nem is olyan magas összegekről van szó, amelyek szüksé­gessé teszik, hogy az alaptőkét rendezzük. A rendezés igen egyszerű. t A Közmunkatanács előlegeket adott a részvénytársaságnak és az előleg leírásával már is mánidén rendben van. Azt pedig- abszolúte nem restellem, hogy a Közmunkatanács akkor, amikor a pesti publi­kum részére fenntart egy közkertet, arra rá­fizet. Nem vallom, hogy a Margitsziget Rész­vénytársaságnak nagyszerűen jövedelmező vál­lalatnak kellene lennie, sőt ellenkezőleg, azt hiszemi, helyesen járuinlk el, hogy amikor az időjárás nehezebbé teszi az üzemet a Köz­munkatanács egypár tízezer pengő, vagy száz­ezer pengő áldozatot 'hozizon, hogy ez a kert, amelyet világszerte ismernek, amely a fő­város gyöngye és a főváros közönségének leg­kedvesebb kiránduló helye, fennmaradjon ideális, szép állapotában. A képviselő úr kifogásolta, hogy belépődíjat szednek. (Peyer Károly: A magasságát!) Akkor, amikor a képviselő úr elismeri, hogy anyagi­lag a helyzet nem egészen rendezett, bizonyos fokig mellettem érvel. A sziget nem olyan köz­vagyon, amely valahogy ingyen jutott a, köz tulajdonába. Valamikor 11 millióért vásárolta a Közmunkatanács, újabban pedig, ahogy a bérlő kezéből házikezelésbe, saját kezelésbe ment KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXVI. )6. ülése 1931 május 19-én, kedden. 329 át a Közmunkák tanácsa, újabb hatmilliós áldo­zatot hozott. Ezeknek az összegeknek iaz amor­tizációját fizetni kell és addig, amíg ez az amortizáció fejünk felett lebeg, a hídvámjövé­delmekről nem mondhatunk le. A magam ré­széről szintén szívesen látnám a beléptidíjak­nak, ha nem is eltörlését, de esetleg másként rendezését. Ebben a pillanatban azonban a ka­matteher olyan súlyos, hogy ennek fedezéséről gondoskodni kell. A fentiekből egészen világo­san méltóztassék látni, hogy a sziget mérlegé­ben a hiány nem a belső kezelésből származik, hanem a terhek amortizációjából. Mihelyt ezek megszűnnek, esetleg néhány évtized múlva, esetleg hamarább, hia például az óbudai híd megépítése a látogatottságot megnöveli, mon­dom, esetleg csak egypár évtized múlva lehet gondolni arra, hogy ezen a téren változás tör­ténjék. Szóvá méltóztatott tenni az úgynevezett lágymányosi tó feltöltésének kérdését, hogy ez nem olyan tempóban folyik, mint kellene folyj nia. En olyan utasításról, hogy a vállalkozó lasstabban dolgozzék, nem tudok. Tudom, hogy az anyag előállítása lassabban folyik, ezt a^ téli kikötőből kell kotorni lés a magas vízállás miatt a kotrás nehezen megy. De természetes, mihelyt ezek a nehézségek megszűnnek, ismét erősébb tempóban lesz folytatható a munka. Az egész feltöltést a Boráros-téri híd építése tette szükségessé. Annakidején, amikor a mun­kát vállalatba kiadtuk, a terv méar úgy volt, hogy ősszel megkezdik a híd megépítését, tehát kötelességszerűen hozzáfogtunk a hídfők feltöl­téséhez. Ennek a munkának fedezete nincs a költségvetésben, banem abban az összegben, amelyet a hídépítéssel kapcsolatban partrende­zésekre a Közmunkatanács majd annakidején meg fog kapni. Tehát a Közmunkatanács ren­des kezelésében pénzhiányról nincs szó, f mint a képviselő úr mondotta, hanem előlegekről, (ame­lyeket ennek a bizonyos hídéoítési alapnak ad­tunk és amelyeket annakidején vissza fogunk kapni. Miután azonban a hidak megépítése csak most áll finanszírozás előtt, természetesen kevésbbé sürgős volt a munka folytatása. Ter­mészetes az is. hogy felszaporodtak ezek az előlegek, amelyek azonban abban a percben, amint finanszírozva lesz a hidak építésének ügye, — és erre most rövidesen kilátás van — nem fogják többé a Közmunkatanács terhét tenni, hanem az előlegeket vissza fogják kapni. Azt méltóztatott mondani, hogy az ál­lami számvevőszék ellenőrizze a^ Közmunka­tanács működését. Hiszen ez törvény alapján így van, sőt majdnem azt mondhatnám, hogy fokozott, háromszoros ellenőrzés van. {Peyer Károly: A Margitsziget-Részvénytársaság'?) A számadások felmennek a miniszterelnökségre, a miniszterelnökségről átmennek a pénzügy­minisztériumba, a pénzügyminisztérium véle­ménye alapján teszi át a miniszterelnökség a számadásokat a számvevőszékhez, tehát a nor­málisnál szigorúbb háromszoros ellenőrzés van. Az igen t. képviselő úr azonban tagjába Köz­munkatanácsnak, tehát nem is szívességet te­szek vele, hanem kötelességem teljesítem, hogy az igen t. képviselő úrnak bármilyen felvilá­gosítást megadjak. (Peyer Károly: A részvény­társaságnak nem vagyok tagja. Az sohasem kerül a tanács elé.) Bármikor megkaphat a képviselő úr minden felvilágosítást. A JKÖz­munkatanács tagjaival szemben ^kötelességem ezt a felvilágosítást megadni és előre megnyug­tathatom a képviselő urat, hogy az adatok fel­45

Next

/
Thumbnails
Contents