Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-506

Az országgyűlés képviselőházának 5 hogy a sziget rendezésébe igazán nagyon szépen beleillik és semmiképpen sem kifogásolható. Mondom, nem ezek az apró dolgok döntik el a kérdést. Arról van szó, hogy a sportokért vagy az egyesületekért Ihlozzunk áldozatot. Hiszen a szigeten nemcsak ez a két sporttelep van, ott 10—15 különböző sportegylet működik, amelyek bérösszegeit a sziget élvezi, ezek a béreiket rendesen megfizetik és én a magam részéről ezzel is eleget teszek a közönségnek, amely a szigetre akar menni és szórakozni akar, hiszen erre való a sziget. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Tény az, hogy bizonyos pénzügyi nehézségek vannak. Ami ezeket a nehézségeket illeti, ezeknek először is szerencsétlen természeti okai vannak, hlisz két esztendőn keresztül egymásután rossz volt a nyári idő és ez az oka annak, hogy azok a jövedelmek, amelyek a költségvetésbe be voltak állítva, nem folytak be. Ha szabad egy triviális hasonlattal élnem, a Margitsziget kicsit csak úgy van, mint a nyári vendéglős: ha eső jön, nincs közönség és a bevételek elmaradnak, a kiadásokat azonban mégis csak meg kell tenni. Kétségtelen azonban, hogy az első 3 év tapasztalatai arra,

t késztettek, hogy a sziget adminisztrációját nagy mérteikben átalakítsuk, mert hiszen a költségvetési terlhelket most már a 3 év átlageredményei alapján állíthatjuk össze s ez az átlag az utóbbi esztendőkben kedvezőtlenül alakult, tehát igenis, a sziget adminisztrációjában lényeges redukcióik fognak eszközöltetni. Méltóztassék azonban megengedni, az szerződéses tisztviselőknél az egyik napról a maisakra nem mehet. Különben sem tekintetni a imái időpontot alkalmasnak arra, hogy nagyobbszabású elbocsátások esziközöltessenek. (Peyer Károly: Erről nem. is besizéltem!) Nem azt mondom, hogy a képviselő úr mondotta, csak a helyzetet világítom meg! Végeredményében tehát kedvezőbb fokozatosan és lassan megcsinálni a dolgot, hogy ne egyszerre legyenek emberek keresetnélkülivé nagyobb számban. Nem annyira fekete tehát a helyzet, mint a képviselő úr mondotta, hiszen 3 esztendő alatt felgyűlt veszteségekről s nem is olyan magas összegekről van szó, amelyek szükségessé teszik, hogy az alaptőkét rendezzük. A rendezés igen egyszerű. t A Közmunkatanács előlegeket adott a részvénytársaságnak és az előleg leírásával már is mánidén rendben van. Azt pedig- abszolúte nem restellem, hogy a Közmunkatanács akkor, amikor a pesti publikum részére fenntart egy közkertet, arra ráfizet. Nem vallom, hogy a Margitsziget Részvénytársaságnak nagyszerűen jövedelmező vállalatnak kellene lennie, sőt ellenkezőleg, azt hiszemi, helyesen járuinlk el, hogy amikor az időjárás nehezebbé teszi az üzemet a Közmunkatanács egypár tízezer pengő, vagy százezer pengő áldozatot 'hozizon, hogy ez a kert, amelyet világszerte ismernek, amely a főváros gyöngye és a főváros közönségének legkedvesebb kiránduló helye, fennmaradjon ideális, szép állapotában. A képviselő úr kifogásolta, hogy belépődíjat szednek. (Peyer Károly: A magasságát!) Akkor, amikor a képviselő úr elismeri, hogy anyagilag a helyzet nem egészen rendezett, bizonyos fokig mellettem érvel. A sziget nem olyan közvagyon, amely valahogy ingyen jutott a, köz tulajdonába. Valamikor 11 millióért vásárolta a Közmunkatanács, újabban pedig, ahogy a bérlő kezéből házikezelésbe, saját kezelésbe ment KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXVI. )6. ülése 1931 május 19-én, kedden. 329 át a Közmunkák tanácsa, újabb hatmilliós áldozatot hozott. Ezeknek az összegeknek iaz amortizációját fizetni kell és addig, amíg ez az amortizáció fejünk felett lebeg, a hídvámjövédelmekről nem mondhatunk le. A magam részéről szintén szívesen látnám a beléptidíjaknak, ha nem is eltörlését, de esetleg másként rendezését. Ebben a pillanatban azonban a kamatteher olyan súlyos, hogy ennek fedezéséről gondoskodni kell. A fentiekből egészen világosan méltóztassék látni, hogy a sziget mérlegében a hiány nem a belső kezelésből származik, hanem a terhek amortizációjából. Mihelyt ezek megszűnnek, esetleg néhány évtized múlva, esetleg hamarább, hia például az óbudai híd megépítése a látogatottságot megnöveli, mondom, esetleg csak egypár évtized múlva lehet gondolni arra, hogy ezen a téren változás történjék. Szóvá méltóztatott tenni az úgynevezett lágymányosi tó feltöltésének kérdését, hogy ez nem olyan tempóban folyik, mint kellene folyj nia. En olyan utasításról, hogy a vállalkozó lasstabban dolgozzék, nem tudok. Tudom, hogy az anyag előállítása lassabban folyik, ezt a^ téli kikötőből kell kotorni lés a magas vízállás miatt a kotrás nehezen megy. De természetes, mihelyt ezek a nehézségek megszűnnek, ismét erősébb tempóban lesz folytatható a munka. Az egész feltöltést a Boráros-téri híd építése tette szükségessé. Annakidején, amikor a munkát vállalatba kiadtuk, a terv méar úgy volt, hogy ősszel megkezdik a híd megépítését, tehát kötelességszerűen hozzáfogtunk a hídfők feltöltéséhez. Ennek a munkának fedezete nincs a költségvetésben, banem abban az összegben, amelyet a hídépítéssel kapcsolatban partrendezésekre a Közmunkatanács majd annakidején meg fog kapni. Tehát a Közmunkatanács rendes kezelésében pénzhiányról nincs szó, f mint a képviselő úr mondotta, hanem előlegekről, (amelyeket ennek a bizonyos hídéoítési alapnak adtunk és amelyeket annakidején vissza fogunk kapni. Miután azonban a hidak megépítése csak most áll finanszírozás előtt, természetesen kevésbbé sürgős volt a munka folytatása. Természetes az is. hogy felszaporodtak ezek az előlegek, amelyek azonban abban a percben, amint finanszírozva lesz a hidak építésének ügye, — és erre most rövidesen kilátás van — nem fogják többé a Közmunkatanács terhét tenni, hanem az előlegeket vissza fogják kapni. Azt méltóztatott mondani, hogy az állami számvevőszék ellenőrizze a^ Közmunkatanács működését. Hiszen ez törvény alapján így van, sőt majdnem azt mondhatnám, hogy fokozott, háromszoros ellenőrzés van. {Peyer Károly: A Margitsziget-Részvénytársaság'?) A számadások felmennek a miniszterelnökségre, a miniszterelnökségről átmennek a pénzügyminisztériumba, a pénzügyminisztérium véleménye alapján teszi át a miniszterelnökség a számadásokat a számvevőszékhez, tehát a normálisnál szigorúbb háromszoros ellenőrzés van. Az igen t. képviselő úr azonban tagjába Közmunkatanácsnak, tehát nem is szívességet teszek vele, hanem kötelességem teljesítem, hogy az igen t. képviselő úrnak bármilyen felvilágosítást megadjak. (Peyer Károly: A részvénytársaságnak nem vagyok tagja. Az sohasem kerül a tanács elé.) Bármikor megkaphat a képviselő úr minden felvilágosítást. A JKÖzmunkatanács tagjaival szemben ^kötelességem ezt a felvilágosítást megadni és előre megnyugtathatom a képviselő urat, hogy az adatok fel45