Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.
Ülésnapok - 1927-504
Az országgyűlés képviselőházának 5 a napokban, amikor majdnem minden egyes felszólalásból kicsendül az, hogy az illető képviselőt szavaiban befolyásolja az, hogy közvetlen közelségben a választók elé kell állnia és a választók ítéletét kell kérnie, nagyon szükséges volt, hogy habár néhány szóval, de a választások tisztasága és a választások titkossága kérdésében leszögeztessék itt a parlamentben az, hogy van még felfogás, amely mind a két egymással ütköző felfogástól lényegesen különbözik. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Perlaki György jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Feliratkozva nincs senki. Kíván-e valaki szólni 1 ? (Nem.) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az 1. címet elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) A Ház az 1. címet elfogadta. Következik a 2. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. (Várnai Dániel: A miniszter úrnak semmi megjegyzése sincs a tárgyhoz*?) A végén fog a miniszter úr beszélni. Perlaki György jegyző (olvassa a 2. címet) — Mojzes János! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetikSzólásra következik*? Perlaki György jegyző: Krüger Aladár! Elnök: A képviselő úr nincs itt, töröltetik. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Más nincs feliratkozva. Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha, senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ 1 kezik a határozathozatal. A 2. cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3, cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni! Perlaki György jegyző (olvassa a 3. és í. címet, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa az 5. címet.) — Madai Gyula! Elnök: A képviselő úr nincs itt, feliratkozása töröltetik. Van-e még valaki feliratkozva? Perlaki György jegyző: Nincs! Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha, senki szólani nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, — Következik a határozathozatal. A cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak je.entern ki. Következik a 6. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni! Perlaki György jegyző (olvassa a 6. címet). Elnök: Ki van feliratkozva? Perlaki György jegyző: Feliratkozva nincs senkiElnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha, szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A belügyminiszter úr kíván nyilatkozni. Scitovszky Béja belügyminiszter: T. Képviselőház! A részletes vita során elhangzott észrevételekre a következőkben kívánom reflexióimat megtenni. (Halljuk! jobbfelöl.) Elsősorban is a választójoggal kapcsolatos kérdésekre kívánok igen röviden nyilatkozni és küu ülése 1931 május 13-án, szerdán. 227 lönösen Propper Sándor képviselő úr fejtegetéseire akarom észrevételeimet megtenni. Tegnap egész határozottan és világosan nyilatkoztam, hogy magáról, erről a kérdésről nem kívánok további nyilatkozatot tenni, csak abban a vonatkozásban, amennyiben ezt Propper Sándor képviselő úr érintette. Propper Sándor képviselő úr azt állította, beszédemnek azt a tenort adta, mintha én az ország hajójára a vészjel zászlóját tűztem volna fel, és errevonatkozólag felvilágosítást kért tőlem, hogy milyen értelemben értettem azt. Nem kívánok személyes természetű kijelentéseket tenni a szellem nívóját illetőleg, mert ilyen kérdésekkel egyáltalában nem szoktam foglalkozni. Én itt a Házban képviselőket látok, és a képviselők felszólalásaival csak mint képviselők felszólalásaival foglalkozhatom. Hogy kit milyen szellemi képességgel áldott meg az Úristen, az nem ránk tartozik képviselőkre, hanem nekünk egy kötelességünk van, az, hogy egymást minden tekintetben és ebben a tekintetben is megbecsüljük és tiszteljük, (Ügy van! r Ügy van! a jobboldalon.) senkinek a képességeit többre, mint amennyit ér, ne értékeljük, de senkinek a képességeit kevesebbre se becsüljük, mint amennyi neki van és éppen azért képvisellőtársamnak e reflexióira semmiféle vonatkozásban M nem terjeszkedem. Aki a politikai életben él, az tisztában van vele, hogy ma Magyarország gazdaságii ügyeinek mikénti vitele és mikénti elintézése nemcsak kizárólag saját elhatározásától függ, ezért szükséges és époen ennek a kérdésnek higgadt és nyugodt időkben való elintézése. Mi a mi lecsonkított állapotunkban kis ország vagyunk. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Határozottan merem állítani és ebben a tekintetben nem magam vagyok ebben a Házban, hanem mindenki, aki tisztában van ennek a problémának fontosságával és súlyosságával, tudja, hogy ennek az országnak létkérdése a gazdasági élet problémája. Ezeknek a problémáknak eldöntése lehet, hogy talán a legközelebbi jövőben, vagy az elkövetkezendő időkben fog bekövetkezni és ebből a r szempontból az ország atmoszféráját választójogi kérdésekkel felzaklatni és lefoglalni, (Farkas István: Annál inkább kellene átfogó, egységes gondolatot érvényesíteni!) semmi körülmények között sem tartanám az ország érdekében helyesnek. (Graefl Jenő: Szórói-szóra így van! —• Peyer Károly: Öt évvel ezelőtt ugyanezt mondták! — Ellenmondások a jobboldalon.) Ez politikai kérdés, mint tegnap is kijelentettem, ennek miként való elintézésére nézve maga a kormány és a mögötte lévő többségi párt vállalja is a felelősséget az egész országgal szemben. (Peyer Károly: Hogyne! Primo de Rivera is vállalta a felelősséget! — Bessenyey Zénó: Ha élt volna, nem is lett volna forradalom 1 Spanyolországban! — Farkas István: A háborúért is vállalták a felelősséget! De megszöktek a felelősség elől!) Talán felesleges ilyen messzemenő összehasonlításokat tenni, mert akkor ismerni kellene elsősorban annak az országnak állapotát, belső viszonyait és a mai állapotokig való kifejlődésének történetét is, de viszont ismerni kell a mi országunk állapotát és helyzetét is és ezeket közös nevezőre hozva lehet csak megfelelő kritikát gyakorolni és a megfelelő tanulságokat a magunk szempontjából ebből levonni. # Amidőn ezt a gazdasági kérdést felvetettem, teljesen tisztában voltam annak az országra való fontosságát illetőleg és ebből a kijelentés-
