Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-504

226 Az országgyűlés képviselőházának rendőrlegénység betegellátásáról is szóltam. A miniszter úr azt mondotta, hogy módot fog keresni és bizonyára módot is fog találni ennek a kérdésnek megoldására. Most összekapcsolom a községi tisztviselői kar betegellátási kérdés;i a rendőrlegénység betegellátási kérdésével es ezúton is tisztelettel kérem az igen t. belügyminiszter urat. méltóztassék ennek a két státusnak betegellátására vonatkozólag rendelKÔZ111 Egyébként tekintettel arra, hogy úgy a kormány, mint különösen a Ibelügyminiszter úr személye iránt a legteljesebb bizalommal viseltetem, a címet elfogadóim.. (Helyeslés a középen.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Képviselőház: Gaal Gaston képviselőtársamnak a választások tisztasága és titkossága kérdésében elhangzott felszólalásához feltétlenül hozzá kell szólnom néhány szóval. - Az igen t. képviselő úr a különböző gyűlések betiltásának kérdésében többízben nyomatékkal hangsúlyozta, hogy az a párt, amelynek ő élén áll, nemzeti irányú, hazafias célokat követő párt s mint ilyen párt részére bizonyos elismerést, bizonyos kíméletet kért a választásoknál. En a képviselő úrnak ezt a felfogását nem osztom, hanem ezzel szemben és ettől teljesen eltérőleg a legnagyobb nyomatékkal azt kérem az igen t. miniszter úrtól, hogy belügyminiszteri működésében pártok és pártok között különbséget ne méltóztassék tenni és ne méltóztassék a pártokat úgy osztályozni, hogy nemzeti vagy nemzetközi, hazafias vagy nem hazafias párt-e, (Ügy van! bal felől.) mert erre nincs jogosítva az igen t. belügyminiszter úr. De nincs jogosítva valamely párt elnöke sem saját pártjáról így nyilatkozni, a többi pártok sérelmei mellett pedig hallgatólagosan elmenni. Nagy nyomatékkal kérem az igen t. miniszter urat arra, hogy a bekövetkező választási küzdelmekben az összes politikai pártok számára az akciószabadságot biztosítani, a gyűlések engedélyezésére vonatkozólag pedig a kezében levő hatalmat és jogokat liberálisan kezelni méltóztassék. Utóvégre nincs is szüksége a hatalmon levő pártnak arra, hogy ilyen eszközökkel dolgozzék. Minden tájékozott ember tudja, hogy ezeken a választásokon emberi számítás szerint az uralmon levő pártok többségben maradnak, ebből kifolyólag tehát még hatalmi, feélszerűségi okokból sincs semmi szükségük a kormányon levő pártoknak arra, hogy ilyen eszközökhöz nyúljanak. Nincs tehát rá szükségedé azonfelül el is ítélendő ez, mert az ilyen eljárás, mint amilyen példákat Gaal Gaston igen t. képviselő úr felhozott, okvetlenül romboló hatással van a választópolgárok lelki világára. S nem szabad pártok és pártok között különbségnek lenni abban a tekintetben, hogy az ilyen eseteket pártkülönbség nélkül el kell ítélni. En tehát, mint polgári pártállású képviselő, a nemzetközi szociáldemokratapárt számára is ugyanolyan akciószabadságot, ugyanolyan gyülekezési lehetőséget követelek. (Helyeslés balfelől.) Nem ismerem el tehát azt, hogy akár kormánynak, akár egyeseknek joguk volna osztályozni a pártok között, hogy melyek nemzetiek, melyek nemzetköziek, melyek méltók arra, hogy gyülekezési szabadságot élvezzenek és melyek nem méltók erre, ímelyek vannak jogosítva kíméletet kérni a miniszterelnök úrtól látogatás útján és melyek^ nincsenek jogosítva arra, hogy a maguk számára kíméletet kérjenek. SOIf. ülése 1931 május 13-án, szerdán. Másik megjegyzésem arra vonatkozik, amit^ az igen t. képviselő úr a választások titkosságáról mondott. Érdekes, ha az ember azt a harcot figyeli, amelyet az uralmon lévő egységespárt és az ellenzéki oldalon lévő Gaal Gaston-párt egymással folytat, érdekes, ha azt egy pártonkívüli ember figyeli. A választások titkossága kérdésében például látom, hogy az egységespárt elméletileg a választások titkossága mellett van, (Hegedűs Kálmán: TJgy van!) gyakorlati szempontból azonban — mondja — nem jön ezidőszerint olyan javaslatokkal, amelyek a választások titkosságát kiterjesztik, avagy az egész vonalon biztosítják, (Hegedűs Kálmán: Ügy van!) Ezzel szembenáll az újonnan alakult ellenzéki párt, amelynek vezére tegnap nyilatkozott először világosan a titkosság kérdésében elfoglalt álláspontjáról és ámulva látja az ember, hogy itt pedig fordított helyzet van; itt pedig az ellenzéki pártvezér azt mondja: elméletileg nem vagyok a választások titkossága mellett, gyakorlati szempontból azonban a mostani, a legutóbbi időkben tett tapasztalataim alapján — hangsúlyozom, hogy ő gyakorlati szemponttot mondott — követeli a választások titkosságát. Azt kell, hogy mondjam erre a pártharcra, hogy ezek után ez a két párt kezet foghat egymással a titkosság kérdésében, mert az egyik azt állítja, hogy: elméletileg mellette vagyok, gyakorlatilag nem, a másik pedig azt mondja, hogy: elméletileg ellene vagyok, de gyakorlatilag mellette vagyok. Az 1. címhez tartozik a törvény előkészítés munkája. Tehát itt az 1. címnél kell szóvátennem azt, hogy méltóztassék tudomásulvenni, hogy vannak Magyarországon még igen sokan, vannak tömegek, amelyek sem azt az álláspontot nem osztják, amelyet az egysépespárt képvisel ebben a kérdésben, sem azt az álláspontot nem osztják, amelyet Gaal Gaston képviselő úr képvisel, hanem vagyunk még igen^ sokan, s ezek közé tartozik igénytelen csekélységem is, akik úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból a titkos választójog hívei vagyunk és annak bevezetését ezidőszerint is szükségesnek tartjuk, nyomatékkal hangsúlyozván, hogy élesen különbözik felfogásunk attól az állásponttól, amelyet Gaal Gaston t. képviselőtársunk kifejtett, mert azt még veszedelmesebbnek tartjuk, mint az egységespárt állásoontját. Mert ha én egyszer akceptálom, hogy elméletileg ellene vagyok a titkosságnak és ezidőszerint csupán gyakorlati szempontból követelem és kvázi mentegetem magamat a nagy nyilvánosság előtt azért, hogy csak gyakorlati szempontból követelem, ez a legveszedelmesebb álláspont volna, mert ez odavezetne, hogy: gyakorlati szempontból mellette vagyok a titkosságnak, de azért, mert most az urak vannak uralmon és nem én, ha azonban én jövök, akkor majd feleslegesnek tartom a titkosságot. Ez a gyakorlati szempontból való állásfoglalás a titkosság mellett. En tehát mégegyszer hansúlyozom, hogy igen sokan vagyunk, akik sem az egységespárt, sem a Gaal Gaston képviselő^ úr álláspontján nem vagyunk, hanem elméleti szempontból is, gyakorlati szempontból is <a választások titkossága mellett foglalunk állást s nem félünk attól, nem látunk semmi veszélyt abban, hogyha az igen t. kormány ebben a tekintetben már ma törvényjavaslattal jön ide. T. Képviselőház! Vgy vélem, hogy ezekben