Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-504

216 Az országgyűlés képviselőházának 504-. ülése 1931 május 13-án, szerdán. Elnök: Csendet kérek! Szabóky képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Propper Sándor: Sajnos, az idő lejárt, pedig még sok mondanivalóm volna. (Felkiáltások a jobboldalon: Elég volt már ebből!) Megnyugtatom a, miniszter urat, hogy az ország dolgozó népe nem fog belenyugodni az ön tegnapi kijelentéseibe. Meg fogjuk r még próbálni a miniszterelnök urat is szólásra késztetni majd a miniszterelnöki tárcánál és fel fogjuk szólítani, hogy nyilatkozzék a kormány programmját illetőleg", hátha a miniszter úr részéről tegnap ez csak ^elszólás volt. De ha a miniszterelnök úr ezt kijelenti is, akkor sem fogunk belenyugodni, tessék tudomásul venni, hogy akármennyire is ülnek a szuronyokon, nyugodtan emészteni nem fognak. (Zaj a jobboldalon. — Elnök csenget.) Mi igenis, fel fogjuk rázni az ország dolgozó népét, új harcot indítunk a becsületes demokratikus választójogért (Szabóky Jenő: Csak agyon ne dolgozna magát!) és felhívjuk erre mindazokat a pártokat s mindazokat a férfiakat, akik szintén ezen a becsületes elvi állásponton állanak, jöjjenek és segítsenek, álljanak elő a választójogoso'k a túlsó oldalról (Patacsi Dénes közbeszól.) Elnök: Patacsi képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Propper Sándor: .... Akik odakint a nép előtt hangoztatják a titkos választás üdvösségét. Akik lekötötték magukat, akik elkötelezték magukat, álljanak ki és álljanak össze: merem állítani, hogy egy ilyen nagy megmozdulás, ilyen nagy felbuzdulás s az igazi becsületes demokrácia megteremtése az igazi országmentő munka, az pedig, amit a miniszter úr csinál, — amint tegnap mondottam már közbeszólás formájában — az első kapavágás Csonka-Magyarország elhantolásához. (Üoy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon. *— Zaj a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Éri Márton! Éri Márton: T. Ház! {Halljuk! Halljuk!) Van egy közmondás, amely úgy hangzik: aki haragszik, annak nincs igaza. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Én nem értem, miért nem lehet ezt a kérdést, amelyet úgy látszik, az igen t. túloldal a belügyminiszter úr költségvetésének tengelyébe akar beállítani, mint első és legfontosabb kérdést, nyugodtan, higgadtan tárgyalni? Én a titkos választójogot is elvi kérdésnek tartom, (Farkas István: 1848 óta elvi kérdés, mégsem csinálták meg!) de hogy a titkos választójogot ma az ország érdekében jónak nem tartom: bocsánatot kérek, ez egyéni dolog. (Zaj a szélsőbaloldalon) Az én szent meggyőződésem — pedig vagyok olyan hazafi, mint az igen t. előttem szólott Propper barátom — íz, hgy igenis, az általános titkosat abban a formában, amelyben az megnyilvánul, a magamévá soha sem tudnám tenni. (Farkas István: Azt elhiszem!) Ha már titkos választásról van szó, belemegyek egy esetleges titkos választásba úgy. hogy az értelmiségre alapított választójog alapján rendeljük el a titkos választójgot. (Farkas

t István: Csak mindig visszafele! — Rothenstcin Mór: Akkor miért van a programmban ? Amikor önök úgy "állítják be az általános, titkos választójogot, mint amely minden boldogságnak és boldogulásnak a forrása, (Farkas István: Sokan nem jöhetnének be ide önök közül, ha titkos volna a szavazás!) ezt önök sem hiszik el. (Zajos ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Önök úgy állítják be a titkos választási rendszert, mint a demokrácia posztulátumát és kritériumát. Igen t. barátaim, ezt sem fogadom el, mert nekem a demokrácia definíciójáról más felfogásom van. A demokrácia az, hogy itt az esze és munkája után mindenki érvényesülni tudjon, ez pedig megtörténik. (Farkas István: Nagyon megvan, hogy tudnak munkához jutni az emberek! — Peidl Gyula: Ez a felfogás vezetett Trianonhoz! — Farkas István: Nagyon tudnak érvényesülni az emberek ebben a nyiltszavazásos rendszerben! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek a baloldalon, képviselő urak ! Eri Márton: Azt az állítást, hogy ez nem hatalmi érdek, hogy ez nem politikum, bocsánatot kérek, a t. szociáldemokratapárt sem fogja elhinni, hiszen akkor nem érdemelné meg, hogy eszményeket képviseljenek, ha azok érvényrejuttatására nem akarna törekedni, nem akarná a Jiatalmat a kezébe ragadni, mert minden politikai pártnak első és legfontosabb feladata az, hogy igenis, a hatalmat a kezébe ragadja, (Jánossy Gábor: Alkotmányos úton!) Mármost, hogy alkalmas-e a jelen időpont az általános titkosnak az érvényrejuttatására, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Alkal mos! — Szabóky Jenő: Önök lajstromon jöttek be, vagyis kinevezési rendszer alapján! — Zaj.) én nem tehetek róla, abban a hitben és meggyőződésben vagyok és itt aláírom a belügyminiszter úr tegnapi kijelentését, (Várnai Dániel: Mit nem ír Ön alá?!) hogy elsősorban gazdasági biztonságot, gazdasági lehetőséget kell itt teremteni. (Esztergályos János: Hát a nyiltszavazás ezt biztosítja? — Szabóky Jenő: önök ki vannak nevezve! Lajstromon jöttek be! Lajstromos kinevezés! — Patacsi Dénes közbeszól. — Zaj.) Elnök: Patacsi képviselő urat ismételten kérem, maradjon csendben. (Farkas István: Patacsi sem került volna ide soha titkos választással!) Éri Márton: Kérdezem, hogy az általános titkos választójog érvénybenléte azokban az államokban, ahol 'megvan, Angliában, Németországban, Franciaországban és a többi államokban vájjon megszüntette á munkanélküliséget? (Farkas István: Hát nálunk a nyiltszavazás megszüntette?) És vájjon Amerikában megszüntette-e a munkanélküliséget és rendet teremtett-e? Akárhogyan legyünk- is a kérdéssel, az én igen t. barátom ott a túloldalról ezeket az igazságokat meg nem tudja cáfolni, így azt sem, hogy az általános titkos választójog következménye volt a spanyol összeomlás (Bródy Ernő: A. diktatúra következménye volt!) és hogy mi lesz a vége, még neűt tudjuk. Volt nálunk Magyarországon is a Károlyi-uralom után a proletárdiktatúra. Ebből — ugyebár — nem kérünk, nekünk ebből elegünk van. önök mindig azt állítják, hogy a nyílt választási rendszer mellett a visszaéléseknek nem tudom micsoda tág tere nyílik. En azt kérdezem, hogy az általános titkosnál ez nem lehetséges? Olyan emberi alkotás és intézmény nincs, amelyik tökéletes lehetne s amely mellett visszaélések ne történhetnének. T. Ház! Bocsánatot kérek, nem akartam erre kitérni s felszólalásom célja tulajdonképpen egy kérelem akar lenni az igent, belügyminiszter úrhoz. Azt hiszem, megállapíthatjuk és mindenki igazságként elfogadhatja, hogy egyik legjobban bevált intézményünk a csendőrségi intézmény, (Jánossy Gábor: Mindig is az volt! — Zaj a szélsőbaloldalon.) a kakastól!, amely ebben az országban nyugalmat,