Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-503

Az országgyűlés képviselőházának 5 adásai a kultusztárca terhére közadókból fedeztetnek. A két összeg között már alig van különbség, hiszen igen sokszor 85%-ra megy a kultuszkormány segélye, tehát 85%-tói 100%-ig lényegbeli út nem vezet. A 85%-ról már csak egy részletkérdés áttérni a 100%-ra. A belügyminiszter úr pedig t ugyanakkor a községi háztartások rendezéséről szóló törvényben kimondhatja, hogy ; viszont a dologi kiadások terhei a községi háztartások terhére Írandók. Azt hiszem, ez Colomlbus tojása és olyan egyszerűvé tenné a községek közigazgatását, hogy ha csak a mellékszempontokra tekintünk, akkor is át kellene térni erre az útra, mert én állítom, hogy a helyi érdekeltségek által fizetendő iskolai segítségek kérdése a legnagyobb Eris almája, amelyet valaha a községek közé bedobtak. A deputátum-fa kiosztása, a párbér beszedése olyan odiózus kérdések, amelyek mindig foglalkoztatják panaszok és fellebbezések formájában az. egész közigazgatást a főszolgabírón, a vármegyén át, a minisztériumon keresztül egész a közigazgatási bíróságig, míg ennek a kérdésnek a vitaanyagából való kivétele, a községek háztartásába való egyszerű átutalása — amely minden anyagi megterheltetés^ nélkül lehetséges és a szegény községekre nézve igazán áldást hozó volna — mindezeket a kérdéseket kiküszöböli a^ veszekedések, fellebbezések és a közigazgatási munka színteréből^ és elérjük azt, hogy a községi igazgatás békében egyszerűsödik és kevesebb munkát ad a. felettes hatóságoknak. Ha pedig ezt a kérdést nem intézzük így el, akkor két dolog fog bekövetkezni. Az egyik az, hogy hovatovább meg fognak szűnni a hitvallásos iskolák, mert a hitvallásos iskolák terheit nem bírja már az egyéb adókkal agyonterhelt nép és ezek meg fognak szűnni annál az oknál fogva is, amely ebben a törvénytervezetben kontempláltatott, hogy tudniillik az egyes hitfelekezeteknek ez a törvény csak a községi adók 20%-ának erejéig ad jogsegélyt az egyházi adók behajtására, ez a 20% azonban abszolúte elégtelen bármelyik hitfelekezet normális terheinek viselésére, különösen ha még rendkívüli kiadások állanak elő, amely rendkívüli kiadások fedezésére ezekután semmi néven nevezendő mód nem nyílik. (Jánossy Gábor: Az egyházak is tiltakoztak ez ellen!) 20%-os iskolaadóból sem egy leégett iskolát helyreállítani, sem egy tönkrement templomot kitataroztatni, sem semmi néven nevezendő kulturális épületet létesíteni vagy fenntartani nem lehet, ennek következtében nekünk az a törekvésünk, hogy ez a 20%-ra korlátozott jogsegély a közadók módjára való behajtásnak terjesztessék ki a felekezeti, illetve egyházközségi adók egészére. , Mi, igenis, helyesebbnek tartanok, ha az államhatalom megmondaná, hogy milyen alapon vetendő ki az egyházi adó, ha megjelölné azt az alapot, amelynek figyelembevételével keresztülvihető, hogy önkényes adókivetések ne történjenek, hogy az egyházi adókivetés az állami adózás nívójához, szintjéhez simuljon és azok az elvek, amelyek az erősebbek megterhelése és a gyöngébbek védelme tekinteté• ben érvényesülnek, ezen a téren is érvényre jussanak. Ehhez mi készséggel hozzájárulunk. De hogy a hitvallásos élet terheit kontingentálja egy maximumban az államhatalom, ehhez egyetlenegy hitvallásos ember hozzá nem járulhat. TTgy tudom, hogy a községek háztartásáról intézkedő törvény létesítésére még van idő, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ. XXXVI. K ülése 1931 május 12-én, kedden. 175 úgy tudom, hogy nem a legsürgősebb javaslataink közé tartozik ez, ennek r következtében ezeknek a dolgoknak megfontolására, amelyeket voltam bátor előadni és amelyek ezen az ankénten mindenki részéről csaknem egyhangúlag felmerültek, van ideje és módja a belügyminiszter úrnak a kultuszminiszter úrral egyetértésben eljárni. Szeretném hinni és remélem, hogy a miniszter úr is jobban szeret __ egész munkát végezni, mint félmunkát. (Jánossy. Gábor: Természetes!) Ha pedig arányosítani akar, akkor nem hagyhat ki ebből a törvényjavaslatból egy olyan adótételt, amely ma az aránytalanságoknak talán nagyobb mértékével jelentkezik, mint az egyéb községi adók. Azért én ezeket teljes bizalommal a miniszter úr figyelmébe ajánlom és kérem, hogy a javaslat valódi szövegének kidolgozásánál az ( egyházi hatóságokkal egyetértésben méltóztassék erre a kérdésre is súlyt fektetni. Végül még egy kisebb jelentőségű kérdést vagyok bátor a miniszter úr figyelmébe ajánlani a fővárosi törvénnyel kapcsolatosan. Az imént azt mondotta Szilágyi t. képviselőtársam, hogy a fővárosi törvény " még sokkal fiatalabb, semhogy annak beválásáról, vagy be nem válásáról véleményt lehetne mondani. (Jánossy Gábor: Ebben igaza volt!) Nekem az a véleményem, hogy mindaz, ami eddig a fővárosi törvény alapján létesült, a legteljesebb siker jegyében történt. (Ellenmondások a szélsőbáloldalon. — Peyer Károly: Nagy temető! Tehetetlenség! Azért volt a városházán felszólalás! Nagy tehetetlenség!) Igenis a városháza formális munkája csendben és r békességben történik. (Farkas István: Panamáznak!) Csak a mélyen t. szélsőbaloldali urak nincsenek megelégedve, hogy ott most a politikának nincs szószéke és azért csinálnak hétről-hétre (Peyer Károly: A kijárok most élik világukat! A panamisták fognak virágozni!) rendkívüli közgyűléseket a politikai kérdések számára ... (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, maradjanak csendben! (Peyer Károly: Panama, keresztény alapon!) Petrovácz Gyula: ;

.. amely politikai kérdéseknek az új városházán az új törvény nem ad színteret. (Farkas István: A panama virágzik!) A magam részéről a legteljesebben érzem, hogy ki van húzva a gyékény politikai kérdéseknek a városi életben való eddigi tárgyalási módszere alól, (Jánossy Gábor: Helyesen van úgy!) és én ebben a csendes munkában, amelyet r ők tétlenségnek neveznek, ebben a szakszerű és a város érdekében álló legmesszebbmenő munkában látom ennek a törvénynek érdemét, hogy a miniszter úr ezt az eredményt el tudta érni. (Igazi

t Ügy van! jobbfelől és a középen.) A törvény megalkotása óta azonban történt valami, aminek ia törvényben nyomának kell lennie. Azok közt az állami tisztviselők közt tudniillik, akiknek törvényhatósági tagsági joguk van, felemlíti a törvény a Budapesten illetékes tanfelügyelőt és a tankerületi főigazgatót és az elemi iskolák és középiskolák kapcsán ezt a két állami kultúrreprezentánst a törvényhatósági bizottságban tagsági joggal ruházza fel. Azóta a polgári iskolák kikerültek a tanfelügyelőség hatásköre alól és ez év január 1-ével felállíttatott a polgári iskolai tankerületi főigazgatóság. Világos tehát, hogy a törvény szelleméből folyólag a polgári iskolák budapesti főigazgatóját ugyancsak megilleti ezen az alapon a törvényhatósági tagsági jog, és ha most ezt ebben a pillanatban nem is lehet 24