Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-502

132 Az országgyűlés képviselőházának dig még régebben, tehát még boldogabb régebbi időben neveztek ki, 1899-ben, tehát 32 esztendővel ezelőtt, itt azt látjuk, hogy a mérnök a VII. fizetési osztályban van már tizenegyedik éve, s a fogalmazók közül — hála Istennek, nagyon helyes — az egyik már hat éve miniszteri tanácsos, a másik kilenc év óta az V. fizetési osztályban, a harmadik pedig hat év óta a IV. fizetési osztályban. De t. Képviselőház^ ha összehasonlítom a szakosztályokat, vagyis a gazdasági felügyelőket, erdőmérnököket, továbbá az állatorvosokat, a vízügyi műszaki személyzettel, azt látom, hogy ezek között előlépés tekintetében a vízügyi mérnökök foglalják el a legutolsó helyet. Nem tudom, hogy mikor, milyen időköziben és milyen munkálatok folytán keltette fel a miniszter úr haragját a vízügyi műszaki osztály és annak képviselői, de hogy még az állatorvo sok is, (Gaál Mihály: Azok is panaszkodnak!) a gazdasági felügyelők, továbbá az erdőmérnökök között is, akik pedig szintén nagy inferioritásban vannak a fogalmazói karral szemben, a legutolsó emberekként kezelik a vízügyi műszaki osztályt, az teljesen érthetetlen; a vízügyi műszaki osztály ugyanis általánosságban egy fizetési osztállyal hátrább van, mint a többi szakosztály. T. Képviselőház! Azzal is lehetne érvelni a vízügyi műszaki személyzet érdekében, hogy ezek az urak kapnak bizonyos napidíjátalányt, amellyel rekompenzálják őket. Ez nagy tévedés, mert napidíjátalány józan megítélés szerint megilleti azokat az embereket, akik kiszállnak, akiknek kétféle • öltözéket kell viselniük. akik nemcsak félcipőben járnak, de csizmát is kell beszerezniük árvizes területekre, kell, hogy legyen bundájuk, bekecsük és egyéb felszerelésük az időjárás viszontagságai ellen, ezenkívül ha kint vannak, akkor elköltik a napidíjakat, hiszen nem azért mennek vidékre, hogy vendégeskedjenek, — ezt el sem fogadnák — hanem hogy a munkájuknak szenteljék magáikat. Miután pedig átalányuk van, nem érdekük, hogy több napig legyenek távol, az az érdekük, hogy egy nap alatt, még az éjszakai utazást is belekombinálva, minél hamarább hazatérhessenek, szállodai költség se terhelje őket. És mit látunk a földmívelésügyi minisztériumban 1 Azt, hogy olyanok is kapnak napidíjátalányt, akik egyáltalában soha a bűróbói ki sem mozdulnak. (Mozgás.) Ha

; azt mondja az igen t. miniszter^ úr, hogy jóindulattal viseltetik a szegény mérnökök iránt, de nincs ehhez pénze, kérdezem: miért nem védte meg kellő eréllyel a pénzügyminiszter úr gondolatával szemben azokat a tisztviselőit, akiknek ki kell szállniok, hogy napidíj átalányuk bizonyos százalékkal le ne szállíttassák? Elismerem, hogy aránylag kisebb leszállításban részesültek, (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Na, ugyebár!) mert körülbelül 80%-ot az előző összeggel szemben megkapnak a vizimérnökök, azonban nem vigasztaló ez, ha kiadásaik megmaradnak és nem vigasztaló ez, amikor két fizetési osztálylyal hátrább vannak. (May^er János földmívelésügyi miniszter: A vizimérnököknél csökkentettük legkevésbbé a napidíjátalányt!) Ügy van, de hogyan magyarázza az igen t. miniszter úr, hogy egyáltalán fennáll még olyan tisztviselő urak részére is ez a napidíjátalány, akik soha a hivatalukból ki nem mozdultak? (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Olyan nem létezik!) Akkor egyikünk csalódik t. miniszter úr! (Derültség. — Mayer János földmívelésügyi miniszter: Es az nem én vagyok!) 502. ülése 1931 május il-én, hetfőú, Örömmel veszem, ha én csalódom, (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Akkor már örülhet is a képviselő úr!) azonban én leszek bátor a miniszter úrnak nem a Házban, hanem privátim, — miután a dolgot komolynak tartom — pontos adatokkal szolgálni. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Ez a legkomolyabb hely!) Mi következik ebből? Az, hogy a vízügyi műszaki osztálynál a V. és VI, fizetési osztály között 1776—2220, a VI. és VII. fizetési osztály között 1440—1860 pengőre terjedő hátrányt szenvednek ezek a mérnökök és ha az átlagos össszeget vesszük, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy körülbelül évi ezer pengővel van inferioriitásban a vízügyi műszaki személyzet, el lévén vágva attól az előléptetéstől, amely éppúgy megilletné, mint ahogyan megilleti a többi tisztviselőket. Ha forgatom ennek a költségvetésnek lapjait, evvel a témával kapcsolatosan igen különös csillagalatti megjegyzést látok. A 28. oldalon az első alrovat a) pontjánál, a mérnöki szaknál, a helyettes államtitkár javadalmazásához csillag van téve, amely nem reménycsillag a többi mérnökök részére, hanem ellenkezőleg, bélyeg, nehogy imparlamentáris kifejezést használjak: sárgafolt, mert az van odaírva, hogy ez személyhez kötött állás, vagyis egyetlenegy úrról volna szó, akit helyettes államtitkári címmel ruháztak fel, de különben ne álmodjanak a mérnök urak arról, hogy valaha is ezt a nagy állást, a helyettes államtitkári állást elérhetik. (Hegymegi Kiss Pál: Tehát hullócsillagok!) Miután úgy hallom, hogy nekem is cseng az óra, nem beszélhetek tovább s a miniszter urat meg fogom kímélni a további adatok felsorolásától. (Derültség.) Legyen szabad csak azt mondanom, hogy hat év óta hiába reménykedünk, nemcsak én, aki nem vagyok érdekelve, tisztán a kollegiális érzés fűz ezekhez az urakhoz, kívánom és remélem, hogy a miniszter úr nem tekinti többé őket mostohagyermekeknek és ezt a kiváló és értékes műszaki kart éppen olyan szeretettel fogja a keblére ölelni a pénzügyminiszter úrral szemben is, mint ahogy a múltban nem tette (Derültség.) és be fogja bizonyítani az igen t. miniszter úr ezt akkor, ha propozíciót tesz a pénzügyminiszter úrnak: vagy igazságos ez az elbánás, vagy nem. Ha igazságos, tessék megtenni az állami adminisztráció összes tisztviselőinél, az egész vonalo.n tessék leszállítani a fizetést olyan mértékben, mint aihogy az a vízügyi-műszaki osztálynál történt és ne tessék előléptetni a többi ágazatokban sem a tisztviselőket 22 év alatt tovább, mint a VIII. fizetési osztályba. Ha pedig ez nem igazságos, akkor méltóztassék ezeket a tisztviselőket is akként kezelni, mint a földmívelésügyi minisztérium többi és általam igen nagyrabecsült kiváló tisztviselőit. A címet különben annál a bizalomnál fogva is, amellyel a földmívelésügyi miniszter úr iránt viseltetem, elfogadom. (Elénk derültség.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Udvardy János! Udvardy János: T. Képviselőház! Az előttem szólott t, képviselőtársam, Szabóky Jenő képviselő úrnak szavaiba kapcsolódom, amikor — azt hiszem, az egész Ház és a magyar gazdasági élet nevében meghajtom a zászlót a magyar vízügyi műszaki személyzet előtt. (Éljenzés a középen.) Ez a magyar vízügyi műszaki személyzet becsületet szerzett az országnak mindenütt, világviszonylatban is.. 1 (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) A magyar víz-