Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-502

Az országgyűlés képviselőházának 5i ügyi műszaki személyzet az ármentesítés te­rén, a talajjavítások terén és mindazon a szé­les területen, amelyen munkáját végezte, kivá­lót alkotott^ mindenütt területeket mentett meg a kultúrának és mindenütt hasznos be­ruházásoknak volt kiváló eszköze. Azt hiszem tehát, semmiképpen sem szo­rul bizonyításra az, hogy mindenki, aki is­meri a vízügyi műszaki személyzet munkáját, messzemenő elismeréssel, hálával és köszönet­tel adózik munkálatai iránt. Az a sajnálatos körülmény, hogy a földmívelésügyi miniszter úr ma nincs abban a helyzetben, hogy tárcája keretében olyan dotációt biztosítson nekik, amilyet szíve szerint bizonyára szívesen adna, (Mayer János fölmívelésügyi miniszter: Ügy van!) ha erre, az anyagi lehetőségek megvol­nának. Nem lehet ebből arra következtetni, hogy lebecsüli munkásságukat; ennek az az egyszerű sanjálatos oka, hogy a pénzügymi­niszter úrnak nincs módjában a megfelelő hi­telt rendelkezésére bocsátani, hogy a fogalma­. zói karnál is jobban dotálhassa a vízügyi mű­szaki személyzetnek igen értékes munkásságát. T. Képviselőház! Ide kapcsolódik az én fel­szólalásomnak tárgya is. A soroksági Dunaág duzzasztásával, hajózhatóvá tételével és a cse­peli kikötő építési munkálataival kívánnék néhány szóban foglalkozni, amely problémák kerületemet közvetlen közelről érintik. (Hall­juk! Halljuk! jobb felől.) Évtizedekkel ezelőtt kezdődött meg a csepeli kikötő építése. A pet­róleum-kikötő és a szabad kikötő már régen elkészült, használatba vétetett és kiválóan meg­felel azoknak a céloknak, amelyeket a terve­zés és építkezés alkalmával a kormányzat maga elé tűzött. Ugyancsak elkészült a soroksári Dunaágnak felső és alsó torkolati hajózási zsi­lipje is. Ezek óriási méretű munkálatok, olya­nok, amelyek az egész Dunavonalnak hajózását igen előnyösen befolyásolják, és amelyek ne­künk pozíciót biztosítanak és megerősítik a magyar Duna jelentőségét a dunai forgalom­ban. Ezek a munkálatok azonban olyan víz­duzzasztást tettek szükségessé, amely vízduz­zasztás révén kerületemnek és a kerületemtől délre fekvő néhány községnek mérhetetlen ká­rosodást okozott. A soroksári Dunaág alsó zsi­lipjével körülbelül 3—4 méter közötti magas­sággal duzzasztották fel a Kisduna normális régi vízszínét. A soroksári Dunaág mentén, kü­lönösen az alsószakaszon fekvő^ községek terü­letén sok helyen magasabban áll — bár tölté­sek közé fogva — a Dunának vízszíne, mint a környező területek szintje. Ezen területeken olyan méretű vízátszivárgások vannak, ame­lyek a gazdaközönségnek mérhetetlen károkat okoznak. Ezek a vízátszivárgások igen t nagy területeknek mezőgazdasági hasznosítását te­szik lehetetlenné. Ha figyelembe méltóztatnak venni azt a körülményt, hogy itt, közvetlenül Budapest alatt, igen kicsi határokra szorítva, apró cseprő kis parcellákon gazdálkodó földmíves emberek megkárosításáról van szó, akik máris súlyo­sabban vannak érintve az általános mezőgazda­sági válságnál, mert az egyoldalú szőlőgazda­sággal foglalkozó (homoki vidék, melyen ama ta­nácstalanul keresik, de nem találják meg azt a mezőgazdasági ágat, amely megélhetésüket biz­tosíthatná ... (Zaj a jobboldalon.) f Nem tudnak olyan mezőgazdasági termelési ágra áttérni, amelyen biztosíthatnák egyrészt a gazdaközön­ségnek, másrészt pedig a mezőgazdasági mun­kásságnak megélhetését. Ezt az igen-igen kis területre szorított gazdaközönséget már a so­roksári Dunaág szabályozási munkálataival KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXVI. ?. ülése 1931 május 11-én, hétfőn. 133 kapcsolatosan fájdalmasan érintette a jelenté­keny kisajátítás. Végig az egész soroksári Dunaág mentén, a parti területeket kisajátítja a kikötőt építő kormánybiztosság és ezeknek a kisajátított területeknek árához, annak ellenére, hogy már nyolc-tíz esztendeje megtörtént a ki­sajátítás, a mai napig sem tudott hozzájutni a közönség, mert minden esetben elhúzzák a ki­sajátítási pert, megfellebbezik az állam nevében egészen a kir. Kúriáig. Egyetlen községre vo­natkozóan az igazságügyminiszter úrnak kivé­teles közbenjárása révén sikerült mégis el­intéztetni a kir. Kúrián soron kívül egy kisajá­títási pert, és ez az egy község jutott csak hozzá máig ahhoz a jelentékeny összeghez, amely kisajátítás fejében illette az ottani kö­zönséget. (Jánossy Gábor: Ügy kell eljárni a többi ügyében is.) Csakhogy ez egészen kivéte­les dolog, mert a Kúria nem tűr sürgetést és beavatkozást. A kormánybiztosság minden egyes kisajátítási pert megfellebbez egészen a Kúriáig, és ezzel olyan módon késlelteti a kár­talanítási összegek kifizetését, hogy ez a leg­nagyobb elkeseredésbe hajtja az érdekelt köz­ségek közönségét, amely évek hosszú során sem földjét, sem pénzét nem tudja használni, sok esetben adót sem tud fizetni. Méltóztassék elképzelni például, mit jelent az, hogy százszámra hajtják végre apró-cseprő kincstári adóhátralékok miatt a gazdaközönsé­get, amelynek viszont a kir. kincstárral szem­ben hosszú évekkel ezelőtt átvett földek vétel­ára fejében igen (jelentékeny követelései van­nak. (Ügy van! jobbfelől.) Úgyszólván lehetet­len helyzetben vagyunk az állandó zaklatások miatt és én nagyon kérném a földmívelésügyi miniszter urat, méltóztassék odahatni, hogy a soroksári Dunaág szabályozásával és a csepeli kikötő építésével megbízott kormánybiztos hoz­zájusson azokhoz az anyagi eszközökhöz, ame­lyekkel eleget tud tenni a közönséggel szemben fennálló kötelezettségének. A földmívelésügyi (miniszter úrnál ismétel­ten panasz tárgyává tettem ezeket a dolgokat és a legutóbbi időben méltóztatott is ezeknek a panaszoknak helyszíni kivizsgálását elrendelni. Nem kívánok ennek a vizsgálatnak eléje vágni. Hálásan köszönöm, hogy végre helyszíni vizs­gálattal objektív képet méltóztatik szerezni magának. Tisztán azt kérném az érdekeltség nevében, méltóztassék jóindulattal és objektíve megvizsgáltatni ezeket a panaszokat, mert ezek a mi szerencsétlen kisembereink sok-sok^ pa­naszkodásuk ellenére is már igen-igen régen nem jutnak hozzá a maguk igazához, sőt még egy objektív vizsgálatot sem tudtunk eddig kieszközölni. Méltóztassanak megengedni, hogy a so­roksári Dunaág szabályozásával kapcsolatos panaszokat összefoglalva, tisztelettel kérjem, hogy a vízkárok által elvont jelentékeny terü­letek kártalanítását méltóztassék elrendelni, így például különösképpen érzékenyen érinti a vízkár a legalsó községet, Makád község la­kosságát, ahol az Ofb.-eljárás során földhöz juttatott rokkantak, hadiözvegyek és hadi­árvák földterületét elöntötte a víz a juttatás óta bekövetkezett duzzasztás folytán és ezek a szerencsétlen emberek sem a földet használni nem tudják, sem egyéb kártalanításban eddig nem részesültek. Az alacsonyabban lévő házak — az alsóbb területeken — mind elnedvesedtek, minden egyes ház pincéjében magasra feltört a talajvíz. A helyszínen járt miniszteri kikül­dött is megállapította, hogy nem egy ház dőlt össze a nedvesedés következtében. Egész nagy 18

Next

/
Thumbnails
Contents