Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-502

Az országgyűlés képviselőházának 5i ügyi műszaki személyzet az ármentesítés terén, a talajjavítások terén és mindazon a széles területen, amelyen munkáját végezte, kiválót alkotott^ mindenütt területeket mentett meg a kultúrának és mindenütt hasznos beruházásoknak volt kiváló eszköze. Azt hiszem tehát, semmiképpen sem szorul bizonyításra az, hogy mindenki, aki ismeri a vízügyi műszaki személyzet munkáját, messzemenő elismeréssel, hálával és köszönettel adózik munkálatai iránt. Az a sajnálatos körülmény, hogy a földmívelésügyi miniszter úr ma nincs abban a helyzetben, hogy tárcája keretében olyan dotációt biztosítson nekik, amilyet szíve szerint bizonyára szívesen adna, (Mayer János fölmívelésügyi miniszter: Ügy van!) ha erre, az anyagi lehetőségek megvolnának. Nem lehet ebből arra következtetni, hogy lebecsüli munkásságukat; ennek az az egyszerű sanjálatos oka, hogy a pénzügyminiszter úrnak nincs módjában a megfelelő hitelt rendelkezésére bocsátani, hogy a fogalma. zói karnál is jobban dotálhassa a vízügyi műszaki személyzetnek igen értékes munkásságát. T. Képviselőház! Ide kapcsolódik az én felszólalásomnak tárgya is. A soroksági Dunaág duzzasztásával, hajózhatóvá tételével és a csepeli kikötő építési munkálataival kívánnék néhány szóban foglalkozni, amely problémák kerületemet közvetlen közelről érintik. (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Évtizedekkel ezelőtt kezdődött meg a csepeli kikötő építése. A petróleum-kikötő és a szabad kikötő már régen elkészült, használatba vétetett és kiválóan megfelel azoknak a céloknak, amelyeket a tervezés és építkezés alkalmával a kormányzat maga elé tűzött. Ugyancsak elkészült a soroksári Dunaágnak felső és alsó torkolati hajózási zsilipje is. Ezek óriási méretű munkálatok, olyanok, amelyek az egész Dunavonalnak hajózását igen előnyösen befolyásolják, és amelyek nekünk pozíciót biztosítanak és megerősítik a magyar Duna jelentőségét a dunai forgalomban. Ezek a munkálatok azonban olyan vízduzzasztást tettek szükségessé, amely vízduzzasztás révén kerületemnek és a kerületemtől délre fekvő néhány községnek mérhetetlen károsodást okozott. A soroksári Dunaág alsó zsilipjével körülbelül 3—4 méter közötti magassággal duzzasztották fel a Kisduna normális régi vízszínét. A soroksári Dunaág mentén, különösen az alsószakaszon fekvő^ községek területén sok helyen magasabban áll — bár töltések közé fogva — a Dunának vízszíne, mint a környező területek szintje. Ezen területeken olyan méretű vízátszivárgások vannak, amelyek a gazdaközönségnek mérhetetlen károkat okoznak. Ezek a vízátszivárgások igen t nagy területeknek mezőgazdasági hasznosítását teszik lehetetlenné. Ha figyelembe méltóztatnak venni azt a körülményt, hogy itt, közvetlenül Budapest alatt, igen kicsi határokra szorítva, apró cseprő kis parcellákon gazdálkodó földmíves emberek megkárosításáról van szó, akik máris súlyosabban vannak érintve az általános mezőgazdasági válságnál, mert az egyoldalú szőlőgazdasággal foglalkozó (homoki vidék, melyen ama tanácstalanul keresik, de nem találják meg azt a mezőgazdasági ágat, amely megélhetésüket biztosíthatná ... (Zaj a jobboldalon.)

f Nem tudnak olyan mezőgazdasági termelési ágra áttérni, amelyen biztosíthatnák egyrészt a gazdaközönségnek, másrészt pedig a mezőgazdasági munkásságnak megélhetését. Ezt az igen-igen kis területre szorított gazdaközönséget már a soroksári Dunaág szabályozási munkálataival KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXVI. ?. ülése 1931 május 11-én, hétfőn. 133 kapcsolatosan fájdalmasan érintette a jelentékeny kisajátítás. Végig az egész soroksári Dunaág mentén, a parti területeket kisajátítja a kikötőt építő kormánybiztosság és ezeknek a kisajátított területeknek árához, annak ellenére, hogy már nyolc-tíz esztendeje megtörtént a kisajátítás, a mai napig sem tudott hozzájutni a közönség, mert minden esetben elhúzzák a kisajátítási pert, megfellebbezik az állam nevében egészen a kir. Kúriáig. Egyetlen községre vonatkozóan az igazságügyminiszter úrnak kivételes közbenjárása révén sikerült mégis elintéztetni a kir. Kúrián soron kívül egy kisajátítási pert, és ez az egy község jutott csak hozzá máig ahhoz a jelentékeny összeghez, amely kisajátítás fejében illette az ottani közönséget. (Jánossy Gábor: Ügy kell eljárni a többi ügyében is.) Csakhogy ez egészen kivételes dolog, mert a Kúria nem tűr sürgetést és beavatkozást. A kormánybiztosság minden egyes kisajátítási pert megfellebbez egészen a Kúriáig, és ezzel olyan módon késlelteti a kártalanítási összegek kifizetését, hogy ez a legnagyobb elkeseredésbe hajtja az érdekelt községek közönségét, amely évek hosszú során sem földjét, sem pénzét nem tudja használni, sok esetben adót sem tud fizetni. Méltóztassék elképzelni például, mit jelent az, hogy százszámra hajtják végre apró-cseprő kincstári adóhátralékok miatt a gazdaközönséget, amelynek viszont a kir. kincstárral szemben hosszú évekkel ezelőtt átvett földek vételára fejében igen (jelentékeny követelései vannak. (Ügy van! jobbfelől.) Úgyszólván lehetetlen helyzetben vagyunk az állandó zaklatások miatt és én nagyon kérném a földmívelésügyi miniszter urat, méltóztassék odahatni, hogy a soroksári Dunaág szabályozásával és a csepeli kikötő építésével megbízott kormánybiztos hozzájusson azokhoz az anyagi eszközökhöz, amelyekkel eleget tud tenni a közönséggel szemben fennálló kötelezettségének. A földmívelésügyi (miniszter úrnál ismételten panasz tárgyává tettem ezeket a dolgokat és a legutóbbi időben méltóztatott is ezeknek a panaszoknak helyszíni kivizsgálását elrendelni. Nem kívánok ennek a vizsgálatnak eléje vágni. Hálásan köszönöm, hogy végre helyszíni vizsgálattal objektív képet méltóztatik szerezni magának. Tisztán azt kérném az érdekeltség nevében, méltóztassék jóindulattal és objektíve megvizsgáltatni ezeket a panaszokat, mert ezek a mi szerencsétlen kisembereink sok-sok^ panaszkodásuk ellenére is már igen-igen régen nem jutnak hozzá a maguk igazához, sőt még egy objektív vizsgálatot sem tudtunk eddig kieszközölni. Méltóztassanak megengedni, hogy a soroksári Dunaág szabályozásával kapcsolatos panaszokat összefoglalva, tisztelettel kérjem, hogy a vízkárok által elvont jelentékeny területek kártalanítását méltóztassék elrendelni, így például különösképpen érzékenyen érinti a vízkár a legalsó községet, Makád község lakosságát, ahol az Ofb.-eljárás során földhöz juttatott rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák földterületét elöntötte a víz a juttatás óta bekövetkezett duzzasztás folytán és ezek a szerencsétlen emberek sem a földet használni nem tudják, sem egyéb kártalanításban eddig nem részesültek. Az alacsonyabban lévő házak — az alsóbb területeken — mind elnedvesedtek, minden egyes ház pincéjében magasra feltört a talajvíz. A helyszínen járt miniszteri kiküldött is megállapította, hogy nem egy ház dőlt össze a nedvesedés következtében. Egész nagy 18