Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-502

Az országgyűlés képviselőházának 5 azt az olasz kereskedőt attól, hogy az egész országban össze-vissza keresgélve, végre Budapesten vegye meg azt a marhát, amely a Dunántúlról érkezett Budapestre, innen vissza Murakeresztúron keresztül megy és amely módon éppen azt a príma minőségét veszti el, amely príma minőségért ár felett is fizetnek. Bátor vagyok egypár szóval kitérni a kormány által az export... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Méltóztassék befejezni. Görgey József: A címet elfogadom. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Szabóky Jenő! Szabóky Jenő: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Mivel magam is azt tartom, hogy az idő előrehaladottsága miatt nem tudok annál a címnél, nevezetesen a 7. címnél felszólalni, amelynél szeretnék, a t. Ház szíves engedelmével én is a központi igazgatásnál akarok szólani a földmívelésügyi minisztérium kiváló tisztikarának egy nagyon értékes rétegéről, a vízügyi műszaki személyzet sorsáról. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Nem először van szerencsém ebben az ügyben felszólalni, hiszen, ha előveszem a Háznak régi naplóját, akkor azt látom, hogy ott némely szavam ebben a vonatkozásban meg van örökítve, de úgy látom, hogy 'az általam eddig elmondottak nem igen hatották meg az igen t. földmívelésügyi miniszter urat, mert semmiféle előhaladást ezen a téren nem tapasztalok. (Felkiáltások a jobboldalon: A pénzügyminisztert!) Emlékezem rá, hogy 1925. februárjában hasonló tárgyban voltam bátor a t. Ház szíves türelmét igénybe venni és akkor többek között azt mondottam volt, hogy a fogalmazói kar meglehetősen előrelép, így például az államtitkárságra és az államtitkári címre és jellegre előléptetett 22 egyén közül 16 tartozott a fogalmazói karhoz, míg a mérnökök, erdészek, orvosok, gazdászok száma ebben a rangosztályban akkoriban öszszesen 6 volt, vagyis míg a jogvégzett tisztviselők közül előlépett minden 8-ik, addig a szakosztályok emberei közül előlépett minden 144-ik. Ez volt akkoriban a kép, amely statisztikai adatokon alapul. Ebből azt a konzekvenciát vontam le, hogy a földmívelésügyi minisztériumnak, úgylátszik, az a véleménye, hogy az állategészségügy, mezőgazdaság és árvízvédelem, öntözés, patakszabályozás, kísérletügy, szakoktatás, meteorológiai és geológiai intézet, tőzegtermelés stb. legfelsőbb irányítására tizennyolcszor alkalmasabb a jogászember, mint a szakember. Mélyen t. Ház! Évek teltek el azóta, hogy ezt a következtetést levontam és végtelenül sajnálom, hogy az idő nem hozta meg nekem azt, hogy ezeket az állításaimat jelentős mértékben korrigálni tudjam. Szinte fülembe csengenek a földmívelésügyi miniszternek ama szavai, hogy a legnagyobb jóindulattal van a szakemberek iránt, az ő minisztériumában nem hiányzik a jóindulat, (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Ez úgy is van!) hanem inkább hiányzik talán a pénzügyminiszter úrban, ha ezt nem is mondotta, de sejttette, mert neki nincs módja rá, hogy ezeket a hibákat korrigálja. (Egy hang a jobboldalon: Ott sem a jóindulat hiányzik, csak a pénz!) En azonban azt hiszem, hogy a földmívelésügyi miniszter úr mégis tehetett volna valamit ez alatt az eltelt hat esztendő alatt. Akkoriban bemutattam egy grafikont, ahol a vízi mérnökök a legalsó grafikon-vonalat képviselték, míg a fogalmazói kar — nem kifogásolom, helyesnek tartom, — '. ülése 1931 május 11-én, hétfőn. 131 magasan járt. Összehasonlítottuk a kereskedelemügyi minisztériumiban alkalmazott mérnökökkel és azt látjuk, (hogy igen nagy a diszparitás az egyetemet egyformán végzett.-ottani egyének között és ez a grafikon ma is szomorú képet mutat. Ha lenne olyan szíves a földmívelésügyi miniszter úr csak egyik szemének csücskével idenéznli, akkor látná azt, hogy ez a fekete vonal jelenti ima is a vízügyi mérnökök helyzetét legalul, a piros vonal jelzi a földmívelésügyi minisztériumban alkalmazott fogalmazói karának (helyzetét, a zöld vonal összehasonlításkép jelzi a kereskedelemügyi minisztérium műszaki karát. Ha tehát a vízügyi, műszaki osztály annyira tudná^ vinni, mint a kereskede lemügyi minisztériumi mérnökök, akkor szívesen és könnyebben viselnék el azt a csekélyebb diszparitást, ami az ottani fogalmazói kar és a műszaki kar között fennáll. Példákkal megvilágítva ezt .a tételt, bátor vagyok egy kis összehasonlítást tenni minden rangosztály utolsó ihárom egyéne között, akik különböző szakosztályokhoz tartoznak és bátor vagyok az előléptetéseket tudatni. Miután az előléptetések között a legnagyobb differencia a vízügyi műszaki osztály és a fogalmazói kar között van, leszek bátor ezt előadni. Tényekkel tudom bizonyítani, neveket tudnék felsorolni, hogy a fogalmazói kar öt év után lép be a VIII. fizetési osztályba, ugyanakkor a műszaki ember a IX-be. A VII. osztályba belépnek általában — ezt a három utolsó egyént véve alapul — a (hatodik éviben, a műszaki személyzet a tizenhatodik évben. A VI. fizetési osztályba belép a fogalmazó a tizenharmadik évben, a vízügyi mérnök a huszonötödik éyben.^ Az V. fizetési osztályba — ez ugyan kevés mérnöknek adatik — a huszonkettedik év után lép be a fogalmazó, míg ellenben a műszaki ember csak harmlincegy év után. Mi következik ebből, t. Képviselőház? Az, hogy körülbelül egy évtizednyi diszparitás van az ugyanolyan főiskolát végzett legalább is egyenlő képzettségű egyének között. Azt is lehetne mondani, hogy ez talán véletlen. Nem véletlen; hiszen lia véletlen volna, szót sem emel-* nék; ha véletlen volna, akkor a miniszter úrnak igen könnyű volna ezt reparálni. De az a szomorú, hogy ez egy 'helytelen, méltánytalan, igazságtalan rendszer, amelyet hova-tovább egyszer mégis csak meg kell szüntetni. Ha keressük azt, hogy — mondjuk — tizenkét esztendő óta miként mennek előre a szakemberek a földmívelésügyi minisztériumban és miként mennek előre a fogalmazói kar általam nagyon ibecsült és kitűnőnek tartott tisztviselői, akkor azt találjuk, 'hogy tizenkét év alatt a mérnök a IX. fizetési osztályba jutott és nyoïc esztendeje van benne, ugyanakkor, amdkor a fogalmazó már öt-hat esztendeje a VIII. fizetési osz- • tályban van. Azt is lehet mondani, hogy ez véletlen volt, a háború után nincs olyan előlépés, rosszak voltak^ a gazdasági viszonyok, nem lehet most számításiba venni ezeket a nehéz időket. (Mayer János földmívelésügyi miniszter; Elég siralmas mindkettő helyzete!) Erre vonatkozóan idézem a régebbi állapotokat. Azokra, akiket 1909-ben, vagyis a háború előtt neveztek ki, nem áll meg ez a tétel. Itt azt találjuk, hogy míg a mérnök huszonkét év után a VIII. fizetési osztályba került és tizenegy év óta van ebben az osztályban, addig a fogalmazó a VI. fizetési osztályban van már kilenc esztendő óta, vagyis két fizetési osztállyal magasabban, niint a műszaki ember, (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Nem üthetünk senkit agyon, hogy mások előlépjenek!) akiket pe-