Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.
Ülésnapok - 1927-502
Az országgyűlés képviselőházának 5 mívelésügyi miniszter: Nem az én költségvetésemben van!) Bevallom, én is hajlottam a felé a nézet felé, hogy a komphajóval bizonyos eredményeket lehet elérni. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Feltétlenül!) A miniszter úr most is azt mondja, hogy feltétlenül. Öt év óta méltóztatnak ettől valami eredményt remélni. Miért nem csinálják tehát meg? (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Nem az én tárcámba tartozik!) De az agrárexport tekintetében a miniszter úrnak ezt a kérdést vagy sürgetnie kell, vagy ha nincs remény, hogy ez az export tekintetében segítséget hoz, akkor az egész ügyet le kell venni a napirendről. (Esztergályos János: Mi van a kétmillióval?!) Végül itt van még egy téma, amely teljesen elfelejtődött. A karácsonyi szünetre azzal mentünk széjjel, hogy minden agrárius hol-, dánként két pengő segélyt fog kapni. Emlékszem, hogy az igen t. túloldal pártértekezletén ezt egyhangú helyesléssel elfogadták. (Szabó Sándor: Én nem emlékszem!) Később nyilatkozat jelent meg, hogy a két pengő szétosztása rövidesen — miniszter úr, ez így van — meg fog kezdődni. Megállapítom, hogy eznem történt meg. Megint beígértek valamit és az egész ügyet elhallgatták. Méltóztassék tehát megindokolni, hogy miért nem történt meg a segélyek szétosztása. Ha decemberben fontos és sürgős volt, akkor miért tárgytalan most egyszerre? (Rassay Károly: Ez olyan ötletbeigérés!) A t. miniszter úr resszortjába tartozik a csepeli kikötő is. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: A miniszterelnökséghez! — Zaj. — Elnök csenget.) Akkor erre vonatkozólag nem teszek fel kérdést. Az igen t. államtitkár úrnak is volnék bátor egy kérdést feltenni. Annyit hallunk az úgynevezett pólólovakról. (Derültség.) Tudom, hogy az államtitkár úr ebbe az ügybe már egyszer belenyúlt. Ezt elismeréssel koneedálom. Belenyúlt ebbe az ügybe és rendet akart teremteni. Nem tudom, hogyan áll ez a dolog, de Brioniból ír nekem egy magyar polgártársunk, hogy oda a magyar állam költségén 25 pólólovat szállított ki. Ez a 25 pólóló résztvett az ottani concourson és a magyar teamet egy német herceg és három angol képviselte a magyar királyi állami lovakon. Nem tudom e pillanatban,^ igaz-e ez. Megkérdeztem tegnap Andrássy Gézát és más urakat, akik a lovassportban járatosak, mit szólnak ehhez az ügyhöz? Ok nekem azt ajánlották, hogy egyenesen az államtitkár úrhoz intézzek kérdést. Elnök: Képviselő úr, méltóztassék beszédét befejezni. Friedrich István: Mélyen t. miniszter úr és mélyen t. államtitkár úr, helyeslem, ha a lovassportot támogatni méltóztatnak, azt is helyeslem, ha erre áldozatokat hoznak olyan vonatkozásban, hogy például az egyetemi hallgatók is tudjanak lovagolni tanulni. Ezt még megértem. Azt is megértem, hogy a katonatisztek is bizonyos segítséget kapjanak, hogy a lovassportot űzhessék. De egy dolgot nem tudnék megérteni, hogy civil emberek, urak, állami lovakon — bocsánatot kérek a kifejezésért — potya-lovakon sportoljanak. Nem is tudom elhinni, hogy ez így volna és ez volna a való, de nagyon hálás volnék, ha az államtitkár úr ebben a tekintetben rendet teremtene. Miután időm letelt, a többi dolgokat majd a legközelebbi címeknél fogom elmondani. (Helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Petrovácz Gyula! í. ülése 1981 május 11-én, hétfőn. 113 Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! (Rassay Károly: Pártálláspont a pólólovacskák kérdése? Mi a kereszténypárt álláspontja a pólólovacskák tekintetében?) Mindenekelőtt Szilágyi Lajos igen i képviselőtársam által felvetett lillafüredi kérdéshez akarnék szerény véleményemmel r szintén hozzájárulni. Teljesen osztozom Szilágyi képviselőtársamnak azokban az elismerő és dicsérő szavaiban, amelyeket a lillafüredi építkezésről, a lillafüredi szálloda kezeléséről és az ottani viszonyokról elmondott itt a Házban. En magam is egy weekendre szándékoztam Lillafüredre menni és tizennégy napig maradtam ott, ami azt hiszem, beszédes bizonyítéka annak, (Propper Sándor: A fővárosi ügyeket intézik újabban Lillafüreden!) hogy azzal a miliővel és azzal az ellátással, amelyben ott, a lillafüredi szállodában részem volt, teljes mértékben kellett, hogy megelégedve legyek. Megállapíthattam a magam részéről is azt, hogy európai viszonylatban is tökéletesen megállja helyét ez a szálloda és a magam részéről megadom a felmentést a földmívelésügyi miniszter úrnak mindazokért a költségekért, amelyeket ebbe befektettek. (Gaal Gaston: Fenn az ernyő, nincsen kas!) sőt, ha azt mondják, hogy ez idő,szerint ráfizetéssel működik is ez a gyönyörűséges szálloda, még ezért a ráfizetésért Is megadom a felmentést, mert ez csak kezdeti ráfizetés... (Rassay Károly: Mibe kerül a magyar állampolgároknak ez kamatban? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Tessék az ellenvéleményt is meghallgatni! (Rassay Károly: Meghallgatjuk!) Petrovácz Gyula: . . . amely esetleges ráfizetés, ha van, csak addig fog tartani, amíg megtörténik Lillafüred népszerűsítése, azután a hadjárat után, amely egy évtizeden keresztül próbálta Lillafüredet ebben az országban diszkreditálni. (Propper Sándor: Petrovácz jól érezte magát Ez csak elég ok?! — Rassay Károly: Mibe kerül az adózóknak?) Mindenesetre, aki még nem látta és aki még nem "wolt ott, nem tud róla véleményt nyilvánítani. (Rassay Károly: En voltam ott!) En architektonikus szépsége és természeti szépsége miatt is, európai nívója miatt is minden elismeréssel vagyok azok iránt, akik ezt a szép idegenforgalmi gócpontot Magyarországnak ajándékozták. (Rassay Károly: Egyszer még vád alá helyezik azokat, akik csinálták! Mit fúrtak ott bele a földbe, miniszter úr! — Mayer János földmívelésügyi miniszter: Kettőszázhatvanezer pengőt! S hány milliót fúrtunk 'bele a földbe máshol?!— Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Petrovácz Gyula: Lillafürednek modern nyári üdülőhellyé tétele elengedhetetlenné teszi, hogy ott az amúgy is bőségesen rendelkezésre álló víz mellett strandfürdőt is létesítsenek. Mindaddig, amíg ott strand nem létesül, nem lehet arra számítani, hogy Lillafüred kifizeti magát, míg viszont, ha ezt ilyen nyári üdülőhellyé fejlesztik ki, akkor Lillafüred feltétlenül pozitív egyenleggel fogja zárni minden évét. (Rassay Károly: Csináljunk a Dunán strandfürdőt Budapesten — Mayer János földmívelésügyi miniszter: Nem lehet imindent Budapestre hozni! — Rassay Károly: Nem is az kell! Van itt víz elég!) En csak azt sajnálom, hogy ugyanilyen idegenforgalmi gócpontok, Magyarország idegenforgalmának ugyanilyen büszkeségei miért nem épülnek a Balaton partján is. (Gr. Hunyady Ferenc: Ott nincs vadászat az uraknak!) Miért nem épülnek európai nívójú fürdőszállodák a
