Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-502

112 Az országgyűlés képviselőházának ben, hogy ezekből a pénzekből mi lett dubió­zus, f ami kölcsönök alakjában ment ki az agrártársadalomhoz, azután milyen kamatok folynak be és ezeknek az akcióknak gazda­sági szempontból tulajdonképpen mi lett a végeredménye. Ittt volt először egy körülbelül' 3 milliós tétel, amelyet a t. földmívelésügyi miniszter úr a műtrágyahasználat fejlesztésére kapott a törvényhozástól. Ezeket az öszegeket a mi­niszter úr úgy használta fel, hogy a műtrágya árának kamatait magára vállalta a gazdák helyett. Most pedig mi a helyzet? A műtrágya­fogyasztás tulajdonképpen teljesen megszűnt és-maguk a műtrágyagyárak is leálltak. (Zaj.) A műtrágyakartell még 1928-ban 16 ezer vá­gón műtrágyát gyártott, ebben az évben csak 4 ezer vagont és le is állította Összes gyárait. (Gaal Gaston: Debuisset pridem!) Kérdem, ezekkel a pénzekkel történt-e pontos elszámo­lás és nem érték-e az államkincstárt súlyos veszteségek? Itt van egy másik tétel. A Hangya üzlet­részjegyzésére kapott a miniszter úr 2*3 mil­lió pengőt abból a célból, hogy lehetővé tétes­sék a Hangyának a kisemberek termékeinek átvállalásával^ a mezőgazdasági termékek ér­tékesítését előmozdítani. Miután ez is tekin­télyesebb összeg, erre is vonatkoztatom kér­désemet. De itt van a bortermelés és a borexport fejlesztésére rendelkezésre bocsátott összeg, • amely kereken 7 millió pengőt tesz ki. Itt kü­lön érdeklődném az iránt, hogy ebből a 7 millióból azok a tekintélyes összegek, ame­lyek külföldi borházak részére ingatlanvásár­lásokra kellettek, miként állanak ma, mit je­lentenek ezek a borházak rentabilitás szem­pontjából és ha érték az államkincstárt vesz­teségek, mennyire tehetők ezek. 12 imillió pengő állt a miniszter úr ren­delkezésére a hízlalási hitelakcióra. Ezek a hi­telek különböző altruista intézetek útján bo­csáttattak a gazdatársadalom rendelkezésére. Tudom, hogy ez a hitelakció sok vonatkozás­ban üdvös eredményekkel járt, de engem most a dolog financiális oldala érdekel, hogy t. i. az altruista intézetek útján kikerült hitelekkel mi van és igazak-e azok a hírek, hogy ezek­nek tekintélyes része nemcsak dubiózussá vált, hanem el is veszett. (Mayer János földmíve­lésügyi miniszter: Nem igazak!) Tekintélyes Összeg az is, amelyet az igen t. kormány a szarvasmarhaállomány regene­rálására kapott. Ez is kerek 10 millió volt. Ezeket az összegeket is az egyes községeknek és közületeknek bocsátotta a miniszter úr ren­delkezésükre, szintén kölcsönök alakjában. En helyeslem azt, hogy ez megtörtént, mert vala­mit tenni kellett. (Szabó Sándor: Az idén ke­veseljük is ezt!) Most csak az a kérdésem, hogy imiután az évek elmultak, a miniszter úr informálj Képviselőházat, hogy tulajdon­képpen mi van ezekkel a pénzekkel. Itt van azután megint egy kétmilliós tétel, amely összeget a miniszter úr az úgynevezett traktorakcióra vett igénybe. Képviselőtársaim felszólalásaiból úgy láttam, hogy a traktor­akció sok helyen fiaskóval végződött. Aggó­dom, hogy talán itt is súlyos veszteségek ér­hették a kincstárt. (Mayer János földmívelés­ügyi miniszter: Megnyugtathatom a képviselő urat, nem érték!) Nagyon fogok örülni minisz­ter úr, ha nincsenek veszteségek, de ugyebár a parlamentarizmus szelleme kívánja, (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Teljesen 502. ülése 1931 május 11-én, hétfőn. igaza van!) hogy ezeket a kérdéseket is szóvá­tegyük. Senki sem fog Örülni az országban, ha ki fog sülni, hogy itt tényleg veszteségek voltak; mindenki akkor fog örülni, ha ezek az elszámolások a lehetőség határain belül szabályosan lebonyolíttatnak. (Rassay Károly: Valami veszteség azért volt! — Mayer János földmívelésügyi miniszter: Volt! — Rassay Károly: Morfiumot is termeltek egypár száz­ezer pengőért! — Mayer János földmívelésügyi miniszter: Az nagyon jó! — Rassay Károly közbeszól. — Zaj.) Elnök: Kérem, képviselő urak, szívesked­jenek csendben maradni. Még csak egypár perce van a képviselő úrnak! Friedrich István: Miután csak pár percem van, nem foglalkozom tovább ezekkel a beru­házási összegekkel, csak utalok arra, hogy Szabóky néhai államtitkár úr kimutatása sze­rint ezek körülbelül százmillió pengőt tesznek ki. Százmillió pengő ma nagy összeg, hiszen 40% -át teszik ki népszövetségi kölcsönünknek. Meg kell tehát néznünk, hogy ebből a pénz­ből ma, mint vagyon, mi van és ha van, mint vagyon, hol van és mit csinálnak vele. Mert ha nem veszett el, akkor meg kell lennie. Hol van? Valószínűleg a 86 millió tartalékkal együtt kezelik. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Az államkasszában!) Méltóztatnak tudni, hogy a beruházási kölcsönelőleg mint tartalék kezeltetik. Ez 86 millió. Most, ha ez a 100 millió megvan, vagy — minthogy ennek egyrésze tényleg törvényszerűleg segélyként osztatott ki — mondjuk 70—80 millió kihelye­zett tőkéről van szó, ez a két tétel: a pénz­ügyminiszter úr által kezelt tartalék és ez a 70—80 millió együtt 150 milliót tesz ki. (Fel­kiáltások balfelől: Hol van?) Ezt azért han­goztatom, mert mindig .azt halljuk, hogy nem lehet előremenni, nincs miből. Ez a két tétel olyan tőkét reprezentál, amely igenis nagy lépést jelenthetne, ha fel tudnók használni. Minthogy időm előrehaladt és amint hal­lom, már csak pár percem van hátra, a minisz­ter úr talán megengedi, hogy távirati stílus­ban még pár kérdést tegyek fel. A miniszter úr egyszer itt a Házban egy beszédében, amikor a földmunkások szomorú helyzetéről volt szó, azt mondotta, meg fogja kísérelni, hogy ezeknek a munkásoknak egy­részét külföldre szállítja szezonmunkásokként. Ez volt az a bizonyos fecskerendszer. A mi­niszter úr ehhez bizonyos reményeket fűzött. Hallom, hogy ez a rendszer szintén csütörtö­köt mondott. Hálás volnék a_ miniszter úrnak, ha elmondaná, hogyan végződött ez az akció, folyamatban van-e még és várhatunk-e ettől valami jót. A miniszter úr egyszer szintén az agrár­export biztosításával kapcsolatban szólott az úgynevezett komphajóról is. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Ez az egyiptomi út után volt már. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: En nem! Ezt tőlem sohasem hallotta!) Engedel­met kérek, miniszter úr, az agrárproduktumok értékesítése a miniszter úr resszortjába tarto­zik. (Rassay Károly: Lyukat kapott a komp­hajó!) Erre a komphajóra a t. Képviselőház megszavazott kétmillió pengőt. Tessék meg­nézni a költségvetésben. Ezt a költségvetés­ben megszavaztuk. (Ügy van! a szélsőbalolda­lon.) Kérdem, kötelességem kérdezni, (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Helyes!) hogy mi van a kétmillió pengővel, mi van a komphajóval? (Rassay Károly: Kétmilliót meg­szavaztunk!) Ezt, mint komoly gazdaságpoli­tikai koncepciót adták elő. (Mayer János föld-

Next

/
Thumbnails
Contents