Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-491

68 Az országgyűlés képviselőházának U91. ülése 1931 április 23-án, csütörtökön. Igen t. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy a városokról most átmenjenek a vármegyékre, az arány kérdésének szempontjából. Minden választójogi reform egyik kiindulási pontja az aránytalanságok megszüntetése; mert az csak még sem arány, ami itt kitűnik, hogy a törvény alapján NagyszentmikLósnak Torontál megyében 730 szavazója van s ugyanakkor Budapest déli kerületének 12.200 szavazója van. (Janossy Gábor: Nekem 20.000 van.) Bocsánatot kérek, én csak az 1925 ös adatok alapján mehetek végig, — de azért Celldömölk is benne van a kimutatásban — nem állanak rendelkezésemre az 1930-as adatok, de még az 1925. évi XXVI. te. tárgyalása alkalmával is felhozták, hogy hogyan lehetséges az, hogy Hódmezővásárhely 11.000 szavazóval titkosan választ két képviselőt s ugyanakkor Sopron nyiltan egyet. (Kun Béla: Most már 28.000 van Hódmezővásárhelyen. 1926-ban még egy csomó ki volt svindlizve.) összeállítottam egy jegyzéket a vidéki törvényhatóságokról 1925-ből, hogy mely szavazókerületekben 3000-en aluli a szavazók száma. Itt vannak sorjában: Torontál megyében Nagyszentmiklós 730, BácsBodrog vármegyében Tompa 846, Ung megyében Nagykapos 1400, Gömör megyében Feled 1959, Abauj-Torna megyében (íarboebogdány 2121, (Györki Imre: Az is érdekes, hogy ki ott a képviselő. — Zaj.) Abaujt-Torna megyében Szenei 2168, (Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Bródy Ernő: Torontál megyében... (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Mnlasits Géza közbeszól.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, tartózkodjanak a személyeskedésektől. Bródy Ernő: ...Törökkanizsa 2405, Pozsony megyében Somorja 2339, Hont megyében Ipolyság 2421, Bihar megyében Szálára* 2475, Bereg megyében Tarpa 2U97. Ezzel szemben 10.000-nél több szavazója van Vas megyében Sárvárnak, rögtön utána következik Celldömölk, még 1925-ben is 17.348 szavazóval, Veszprém megyében Ugod több mint 14.000 szavazóval, Zalaegerszeg szintén etnnyivel. Heves megyében Pétervásár több mint 14.000 szavazóval, Békés megyében Csaba, Pest vármegyében Kiskőrös szintén több mint 14.000 szavazóval. Engedelme! kérek, t. Képviselőház, hogyan lehetséges ez. micsoda igazság az, hogy Torontál vármegyében Nagyszentmiklós 730 szavazóval választ egy képviselői és Celldömölkön választ 18.000 ember egy képviselőt? Ez az Igazság teljes felfordítása, ez Nagyezentmiklóera nézve meg* valósítja a plurális szavazati jogot pluralitás léikül és törvény nélkül. Minden képviselőnek pá rl különbség nélkül appellálok az igazságeeeretetére, lehetséges-e ez, Időszerű-e ez, maradhat-e ez ígyí Itt van Puky Endre mélyen t. képviselőtársam elsőrangú, ragyogó választójogi bizottsági jelentése 1825 áprilisából, amelyben elmondj a a választójogi reform előzményeit és azt mondja, hogy (olvassa): «így léptünk át az 1848-iki választói jogról egyszerre az általános választójog mezejére Hét évtizednél hosszabb idő folyt le tehát, mialatt a magyar választóijog terén nem történt törvény útján jogkiterjesztés, olyan, amely a gyakorlatba is átment volna. Ennek DO litikai okait kutatni nem lehet jelentésünk feladata, de azt kétségtelennek tartjuk, hogy társadalmi viszonyaink és állami rendünk sok megrázkódtatástól mentesek maradtak volna, ha időnként teszünk egy-egy megfontolt lépést a választójog kiterjesztése terén». (Peidl Gyula: De nem tanultak, újra a forradalmat készítik elő!) A mélyen t. eladő úr továbbá még azt is mondja, hogy {olvassa): «A tapasztalat is azt mutatja, hogy a választójog sehol hosszabb ideig nem jut nyugvópontra». (Pakots József: A belügyminiszter úr szerint még nem időszerű! — Jánossy Gábor: Ujabban még nem nyilatkozott! — Pakots József: Dehogy nem! Legutóbb is nyilatkozott! — Kun Béla: Kényszeríteni kellene rá, hogy időszerűnek lássa!) Méltóztassanak megengedni, hogy vizsgáljam — azt hiszem valamennyiünket érdekel — mi a jelenlegi helyzet a választókerületek és a választójogi törvény terén. A jelenlegi helyzet az, hogy a. jelenleg érvényes 1925-i választójogi törvényneik van egy 12. §-&, — az országos lajstromra majd később rátérek — amely azt mondja, hogy a választókerületekről külön törvény fog rendelkezni. Annakidején úgy látszott, mintha a régi nemzetgyűlés elé került volna a választókerületekről szóló beosztási törvény. Maga a miniszterelnök úr jelentette ki a választójogi bizottságban, hogy a választókerületekre vonatkozó törvényt még az akkori nemzetgyűlés elé fogja terjeszteni. A választójogi bizottság jelentéséből ez kétségtelenül kiderül, mert a választójogi bizottság jelentése a következőket tartalmazza (olvassa): «Elfogadta azonban a bizottság s új 12. §. gyanánt iktatta a javaslatba azt a javaslatot, hogy bizonyos számú képviselői helyet az egyes pártokra az összes választókerületekben leadott szavazatok számarányához képest ki kell osztani azok között a pártok között, amelyeknek legalább 10 jelöltre vonatkozó ajánlatát érvényesnek elfogadták». Rögtön ismertetni fogom. Az indokolás továbbá azt mondja, hogy (olvassa): «Ennek a rendszernek életbeléptetése együtt jár a választókerületek új bosztásával, mint ahogy arra a 12. §-ban már utalás történik. A miniszterelnök úr is kijelentette bizottságunk előtt, hogy a választókerületek új beosztásáról törvényjavaslatot fog a nemzetgyűlés elé terjeszteni« — nem az országgyűlés elé, hanem még az 1926-ban választott nemzetgyűlés elé — «figyelembevételével azoknak az indokolt kívánalmaknak, amelyek a kerületek arányossága tekintetében a bizottságban ellenzéki oldalról is elhangzottak.» Egészen kétségtelen ugyanis, hogy a trianoni szerződésben megállapított határok által kettészelt és sokhelyütt törpévé kisebbedett választókerületek fenn nem tarthatók, hanem új beosztás alapján arányosítandók. Éppen így a túlnagy kerületek is kisebbítendők, elkerülhetetlen a kerületek számának csökkentése is. Megkívánja ezt az említett kisebbségi képviseleti rendszer, mert országos listával csak annyi képviselőre történhetik a szavazás, amennyivel kevesbedik a kerületek száma. Árra ugyanis bizonyára nem gondolhatunk, hogy a mandátumok számát jelenleg szaporítsuk.» Most mi a helyzet? A helyzet a következő: A 12. § rendeletet engedélyez a választókerületek beosztására nézve és a rendeletekkel egyidejűleg országos lajstromot állít fel. Méltóztassék megengedni, — azt hiszem, érdekelni fogja mélyen t. képviselőtársaimat — hogy én ezt az országos lajstromot megismertessem, mert ez nagyon érdekes kísérlet lett volna, amely azonban nem történt meg, mert hiába mondta ki és állította fel a törvény az országos lajstromot, a gyakorlati életbe nem lépett; 1926-ban nem valósították meg és nem állították fel azt az országos lajstromot, amelyet törvénybe iktattak. Most méltóztassék megengedni, hogy ismertessem a szakaszt, amely Ernszt