Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.
Ülésnapok - 1927-491
Az országgyűlés képviselőházának 1>91. Sándor mostani t. népjóléti miniszter úr indítványa alapján a következőleg szól (olvassa): «12. § (1) Az országgyűlési képviselők választása részben választókerületenként, részben országos lajstromok alapján történik.» (Jánossy Gábor: Törvény ez?) Törvény, az 1925 : XXVI.. te. 12. §-a. Méltóztassék elővenni. (Jánossy Gábor: Most már emlékszem rá!) Méltóztassék elővenni és kontrollálni. Ezt nagyon sokan elfelejtették. (Jánossy Gábor: Emberek vagyunk!) így folytatja tovább ez a szakasz (olvassa): (2) A választókerületeket és székhelyeiket külön törvény állapítja meg. Ennek a törvénynek megalkotásáig a minisztérium a 3100/1922. M. E. számú rendelettel megállapított választókerületeket rendelettel módosíthatja akként, hogy a választókerületek^ számát egyes kisebb kerületek összevonásával és a nagyobbak kettéosztásával a mai kerületek számának 10%-aval apaszthatja. '(3) Annyi képviselő helyet, amennyivel a képviselők száma a kerületek csökkentése következtében alábbszáll, országos lajstromok alapján kell betölteni. (4) Az országos lajstromok alapján betöltendő országgyűlési képviselői helyek olyan arányban oszlanak meg az egyes pártok között, amilyen arányban az általános választáson az egyes pártokra esett érvényes szavazatok egymáshoz állanak.» Most méltóztassanak figyelni, hogy errevonatkozólag iá törvény hogyan rendelkezik. (Olvassa): Az ilyen képviselői helyek tarányos felosztásánál osak azok a politikai pártok jönnek tekintetbe, amelyek országos politikai pártokként szervezkedtek és ennek megtörténtét, valamint a pártnak pontos nevét és ia képviseletére hivatott szervnek (egy vagy több személy) nevét az általános választás határidejének kitűzése előtt a belügyminiszterhez bejelentik. Az ilyen párt is csiak abban az esel ben jön tekintetbe, ha a részéről tett országgyűlési képviselői ajánlást (jelölést) legalább tíz jelölt személyére nézve elfogadták.« Mi történik 'tehát? Kiírják az általános képviselőválasztást. Erre a pártok a Képviselőház elnökének beküldik azt a lecsökkentett létszám alapján megállapított képviselői országos lajstromot, és az országos lajstromok napján a kerületekben szavazásra nem is bocsátott képviselők felett történik ia döntés. Aszerint, amint az országban ezek iá pártok szavazatot kaptak, a Képviselőház elnöke a szavazatokat összeszámítja, arány szerint felosztja és azoknak a pártoknak juttatja, amelyek a quotiens alapján ilyen mandátumra igényt tarthatnak. Ez az országos lajstrom, amelyet annakidején Ernszt Sándor mostani igen t. népjóléti miniszter úr indítványozott és amelyet elfogadtak. Meg kell jegyeznem, hogy annakidején Ernszt Sándor indítványa előtt Huszár Károly adott be egy indítványt, amely egészségesebb gondolatot foglalt magában, és olyan országos lajstromot akart felállítani, amelynél a kerületek egyidejűleg szavaznak. Akkor kétféle szavazás lett volna: egy szavazás a helyi jelölt részére, másik szavazás az országos lajstromokra titkosan, a kormány azonban eat nem fogadta el és amiként Ernszt Sándor népjóléti miniszter úr kifejezte magát, hogy megmentsen valamit a dologból, ennek az általános lajstromnak ilyen módon való felállítását indítányozta, amely törvénybe is került, de nem hajtották végre. 1926-ban ülése 1931 április 23-án, csütörtökön. 69 módja lett volna ezeket az országos lajstromokat felállítani. Nem történt meg. Nem vagyok a titkokba beavatva, nem tudom, hogy miért maradt ez el, de tény az, hogy ez az országos lajstrom elvetélt, mielőtt életre kelt volna. Mi most tehát a helyzet, igen t. Képviselőház 1 ? (Jánossy Gábor: A lehetőség még megvan, az még nincs elvetélve!) De egy lehetőség nincs meg szerintem, mert itt ebben a 12. §-ban az van mondva, hogy a kormány rendelettel intézkedhetik a képviselői kerületek apasztásának irányában. Engedelmet kérek, amikor egy országgyűlés együtt van, amikor az országgyűlésnek elemi feladata a törvényhozás a maga dolgában, lehetséges-e, elképzelhető-e az, hogy rendeleti úton történjék az intézkedés? Végre elképzelhető-e egy rendeleti intézkedés végszükség vagy vis major esetén, de amikor a Képviselőház folytatja tanácskozásait és működését, amikor itt harmadrendű és^ huszadrangú kérdésekről jönnek be a törvényjavaslatok, akkor elképzelhetetlen, hogy a törvényhozás tartama és működése alatt az országgyűlés szerkezetéről rendelet intézkedv jék. Ezt elképzelhetetlennek tartom. (Jánossy Gábor: Azt hiszem, éppen azért nem hajtotta végre a kormány!) Mi tehát jelenleg a helyzet? Jelenleg a helyzet az, hogy a kerületek beosztásáról rendelet intézkedik. Jelenleg a helyzet az, hogy törvény alapján a kormány rendeleti úton is végezheti a képviselői kerületek arányosítását, de szerintem, amiint nem csinálta a kormány 1926-ban, úgy nem foghat és nem léphet ehhez a fegyverhez 1931-ben sem. Most már miért fontos különösen ez a törvénymódosítás? Szerintem azért, mert csakis törvényhozási úton lehet a titkos szavazati jogot kiterjeszteni. A jelenlegi törvény alapján ez nem lehetséges, mert a jelenlegi törvény megállapítja, hogy mely kerületek szavaznak i titkosan. Ahhoz, hogy ;i titkos szavazati jogot kiterjesszék, kell egy törvény. A kerületi beosztási törvény a legalkalmasabb, mert hiszen a kerületi beosztásokról szóló törvény szokta rendesen tartalmazni maguknak a titkos szavazású kerületeknek beosztását is. Igen t. Képviselőház! Ezek után azt hiszem, joggal kérhetem a kormánytól, hogy legyen kegyes ezt a törvényjavaslatot a választókerületek beosztásáról beterjeszteni és ebben a törvényben módot adni a titkos szavazati jog kiterjesztésére. Én már kifejtettem álláspontomat, hogy nem teszek különbséget a város és a falu népe között a jog egyenlősége szempontjából, de maga a választójogi bizottság, maga a törvénynek indokolása a fejlettebb városokat alkalmasaknak találta a titkos szavazati jog kiterjesztésére, úgyhogy mi magának a kormánynak imiokolásából, magának a kormánynak törvénytervezetéből kapunk erőt, alkalmat és útmutatást arra, hogy a titkos szavazása választókerületeket kiterjeszthessük legalább is a megyei városokra. Ez nem az én álláspontom, hanem a kormány indokolásából és álláspontjából következik ez. Én tehát, igen t. Képviselőház, bocsánatot kérek a Háztól, de azt hiszem, a dolog érdeme követelte, hogy ilyen mélyrehatóan foglalkozzam ezzel a kérdéssel. (Jánossy Gábor: Helyes! Fontos kérdés!) Ezzel a választójogi kérdéssel gyakran szoktam foglalkozni már önmagamnak La mániákusnak tűnik fel, mert mindig kérdezem a belügyminiszter mat mi kor kerül sor a választójog reformjára. (Györki Imre: Nem érnek rá!) Ebben a tekinti'
