Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-491

Az országgyűlés képviselőházának U91. ülése 1931 április 23-án, csütörtökön. 07 az, hogy olyan várostól, mint Sopron, amelynek hűségét törvény hirdeti, amelyről törvény mondja ki, hogy civitas fidelissima, leghűségesebb város, elvették a titkos szavazati jogot azon a címen, hogy csak egy képviselőt választ. Ugyanez történt az ő«i koronázó várossal, Székesfehérvárral és ugyanez történt csonka Bács megye szívével, Bajával is. Ez a három törvényhatósági város elveszítette a titkos szavazati jogot azért, mert csak egy képviselőt választ. Ugyanekkor az ipari eentrumok is elveszítették a titko« szavazat] jogot. Szóval 1925-ben a titkos szavazati jogot visszafejlesztették és ahelyett, hogy a fokozatos fejlődés terére léptek volna, a fokozatos visszafejlesztés terére léptek. Mit mond a választójogi bizottságnak jelentése, amely bizottság 1925-ben ezekről 8 kérdésekről tárgyalt, és mit mond magának a törvényjavaslatnak indokolása? t A választójogi törvényjavaslatnak indokolása ezt mondja (olvassa): »Ilyen előzmények után annál kevésbbé kívánunk elzárkózni a titkos szavazás elől, mivel magunkévá tesszük az 1913. évi XIV. te. alapjául szolgált törvényjavaslat indokolásában elfoglalt azt az álláspontot, hogy az erre valóban alkalmas kerületekben aggodalom nélkül áttérhetünk a ti'tkos szavazásra. Elsősorban a nagyobb, fejlettebb városok azok, hol titkossá tehetjük a szavazást. Ily helyeken az emberek kevéssé ^ ismerik egymást, rendszerint kevésbbé kísérik figyelemmel, hogy ki milyen pártra szavazott, így a felelősség 'tudata nem játszik olyan szerepet a választójog gyakorlásánál, mint kisebb helyeken. Azonkívül titkosság mellett ia szavazás jóval bonyolultabb, mint nyilvános szavazásnál, a szavazónak fokozottabb ügyességre van szüksége, hogy hibát ne kövessen el ésa szavazás körüli szabályok pontos megtartása az eljárás vezetésére hivatott tényezőktől nagy gondot és ezenkívül még különös berendezkedést és dologi felszerelést is kivan.« Igaza van az említett törvényjavaslat Indokolásának abban, hogy ia titkos szavazás ziavartalan végrehajtásának id tételeit sokkal nagyobb mértékben megtaláljuk a fejlettebb városok lakosságában, amelynek jó része a különféle egyesületek, szervezetek életéből már ismeri a titkos szavazást, amiről a kisebb városok, falvak közönsége keveset tud. Maga a választójogi törvényjavaslat indokolása tehát ilyen módon beszél a titkos szavazásról. Mármosit méltóztatnak ismerni vagy pedig én fogom ismertetni az 1930. évi népszámlálás »adatait és eredményeit a városok szempontjából. Itt van Kovács Alajosnak a statisztikai hivatal igazgatójának tanulmánya az 1930. évi népszámlálás előzetes adatairól. Micsoda kritérium van ar fejlettséghez, mikor fejlett a város? Azt hiszem akkor, ha törvényhatósági jog a városalakulatnak legmagasabb foka. Ilyen törvényhatósági joga van Bajának. Baja város önálló törvényhatóság, a fejlettségnek tehát mindenesetre a legnagyobb eszközeivel rendelkezik. Mármost, ha ennek a népszámlálásnak az adatain végigmegyek és nézem, hogy Bajánál milyen nagyobbszámú lakossal bíró városok vannak, akkor azit látom, hogy Bajának van 27.940 lakosa és Bajánál több lakosa van pl. — kerek számokban beszélek — Kiskunhalasnak 28.000, Nagykanizsának 30.000, Kaposvárnak 32.000, Szombathelynek 35.000, Sopronnak 35.000, Ceglédnek 37.000, Kiskunfélegyházának 38.000, Szolnoknak KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXV. 38.000, Székesfehérvárnak 40.000. Békéscsabának 49.000, Nyíregyházának 51000. Ezeknek a városoknak tehát sokkal nagyobb számú lakosságuk van, mint az önálló törvényhatósági jogú Bajának. Ha Bajának azon a címen, hogy önálló törvényhatóság, tehát fejlettebb város, feltétlenül jár a titkos szavazás, akkor az általam felsorolt tíz városnak legalább éppúgy jár a titkos szavazati jog. Már az 1925-iki törvény tárgyalása alkalmával, azt hiszem. Petrovácz (Jyula igen t. képviselőtársam adott be egy indítványt, amely a 10.000 lélekszámnál nagyobb lakossága városoknak mind megkívánta adni a titkos szavazati jogot. (Jánossy Gábor: Ki adta be?) Petrovácz Gyula. A 10.000-nél nagyobb lélekszámmal bíró városokra nézve. Van jelenleg 54 megye] városunk s az 54 megyei város közül 10.000-nél nagyobb Inkosszámú, azt hiszem legalább is 40. (Kun Béla: Miért nem adják meg a titkos szavazati jogot nekik?) Nem az én álláspontom szerint, mert én nem ismerek város és falu között különbséget, de az önök választójogi törvényjavaslatának indokolása szerint a fejlettebb város fogalma alapján önöknek a megyei városok részére ezen az alapon meg kell adniok a titkos szavazati jogot. (Györki Imre: Az egész országnak! — Jánossy (iábor: Ügy van! Az egész országnak, a legalkalmasabb Időpontban. — Egy hang jobbfelől: Előbb kenyeret kell adni! — Ha rács Marcell: De se kenyeret, se jogot? — Györki Imre: Már éppen ideje, hogy elkergessék a Bethlen-kormányt és az egységespártot.) Az a körülmény, hogy önök megadják a titkos szavazati ^ jogot a városoknak, nem zárja ki azt a másikat, hogy adják meg nekik a kenyeret is. (Jánossy Gábor: Ez valamenynyiünk kötelessége! — Györki Imre: De nem teljesítik! — Jánossy Gábor: De igenis, a lehetőség szerint!) Engedjék meg, hogy emlékeztessem a Képviselőházat egy mozgalomra. Az előbb itt láttam Rakovszky Iván t. képviselő urat, most nem látom itt, de amikor ő belügyminiszter volt, egy mozgalom indult meg 14 megyei magyar város részéről aziránt, hogy önálló törvényhatósági jogot kapjanak és amikor Nyíregyházán 192i-ben a magyar városok országos kongresszust tartottak, akkor szeptember 14-én Ujváry Ede, Szombathely helyettes polgármesterének indítványára a következő határozatot hozták: Az Országos Értekezlet kimondja, hogy a fejlettebb — ehhez a nomenclaturához igazodik az egész határozat — és törvényhatósági várossá átalakulni kívánó — akkor még rendezett tanácsú városoknak — Békéscsabának. Egernek, Esztergomnak, Kaposvárnak, Makónak. Nagykanizsának, Nagykörösnek, Nyíregyházának, Pápának, Szolnoknak, Szombathelynek és Veszprémnek, a törvényhatósági jogú városok sorába való emelését helyesli és annak megvalósítása végett felkéri a belügyminiszter nrat arra, hogy a megyei reform keretében terjessze elő ezeknek a városoknak önálló törvényhatósági jogú városokká alakulására vonatkozó kérásét. Rakovszky Iván akkori belügyminiszter úr meg is ígérte ezt a városoknak, de természetesen ez a rendelkezés nem jelent meg a törvényjavaslatban. Nem tudom, ennek a hátsó indítóoka nem az volt-e, hogy a törvényhatósági jogú, önálló városoktól nem tagadhatták volna meg a titkos szavazást. (Jánossy Gábor: Nem az volt az ok. — l'a kot s József: Biztosan ez volt az ok. — Jánossy Gábor: Csak pénzI ügyi oka volt.) 11