Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.
Ülésnapok - 1927-491
66 Az országgyűlés képviselőházának U91 kongresszus külügyi bizottságának elnökénél, . Porternél. Porter az üdvözlésre >a következő választ adta: figyelmeztetem az urakat Európában, hogy vigyázzanak magukra, tmert Európa összeomlás előtt áll. Három évvel ezelőtt mondotta ezt. (Erdélyi Aladár: Különösen, ha olyan magas kamatra ad Amerika pénzt. — Esztergályos János: Igen, az egységespártra is értette, egészen nyugodtak lehetnek!) Azt mondotta: az Eszakamerikai Egyesült Államok fennmaradásának és boldogulásának titka és kulcsa a közös nyelv, a közös valuta, a közös vám. (Erdélyi Aladár: Es a nagyszerű természeti viszonyok!) Ezt mondotta, de azt is meg kell mondanom, hogy Magyarország iránt nagy szimpátiával nyilatkozott, ímert ugyancsak ez >a Porter azt mondotta: én fogom megmagyarázni az uraknak, hogy kicsoda Kossuth Lajos. — mi, a Kossuth Lajos zarándokcsapattal t voltunk kint Amerikában — megmagyarázom a következőkben. Amikor Kossuth Lajos 1852-ben Amerikában járt, annyira népszerű lett, annyira divatba jött, hogy ia családok a rendes név mellé még Kossuth Iva jósra is keresztelték gyermekeiket. Így történt meg, hogy az én családomban van egy öcsém, akit keresztneve mellett Kossuth Lajosnak is neveznek. Ebből láthatják tehát az urak, hogy mi tudjuk Amerikában legjobban értékelni Kossuth Lajos magyar nagyságát és dicsőségét. (Jánossy Gábor: Az egész világon értékelik! — Györki Imre: Csak itthon nem! — Krisztián Imre: Csak önök nem! — Györki Imre: Csak itthon nem! — Krisztián Imre: Belesántul a kossuthizmus az önök támogatásába!) Mondom tehát, t. Képviselőház, Portern a k ez a kijelentése gondolatkeltő. Úgy látszik, most történik valami a világon, legalább a vámkérdésben történik az államok között közeledés, melyet a Legnagyobb érdeklődéssel kell figyelnünk és várakoznunk kell ebben a kérdésben. Két szempontból is; először azért, mert a mi bőrünkről is van szó, másodszor pedig azért, mert szavunk is van ebben a dologban. Külpolitikai szempontból tehát a legnagyobb érdeklődéssel kel! kísérnünk az eseményeket, de a külpolitikával legalább is egyenlő fontosságú nálunk a belpolitikai helyzet megbeszélésének kérdése. Engedje meg a t. Képviselőház, hogy amikor azt mondtam, hogy a belpolitikai helyzet szempontjából csak időszerű kérdésekről óhajtok szólani, akkor megállapítsam egyúttal azt is, hogy az Időszerűség maximumán a választójog kérdése áll. (Ügy voit! Ügy van! a baloldalon.) A választójog kérdése! (Kun Béla: A titkos választójogi Mondjunk titkosan ítéletet a 10 éves rendszerről!) Ha a választójog kérdését nézem, eszembe kell hogy jusson az, hogy valamikor petróleummal világítottak és delizsánszon jártak, volt egy korszak, amikor az egész Világon így volt, éj)]) így a rendi korszakról való átmenet .után nyik szavazás volt, a választókerületek aránytalanok voltak, volt egy korszak, amikor a választójog tekintetében az egész világon rothadt kerületek is voltak. (Esztergályos János: Ma is vannak!) Ez mindenütt így volt. Angliában is megvolt ez. Mindenütt megvan tehát ez az előzmény, ma már azonban mindenütt a világon átmentek a tit kos szavazásra, átmentek az arányosított kerületekre és átmentek a választói jogosultság területén a legnagyobb egyenlőségre. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Kun Béla: Hol van Kossuth programmja?) A választójogi kérdés szempontjából három tétel jut előtérbe: ülése 1931 április 23-án, csütörtökön. először magának a választói jogosultságnak, az anyagi választójognak a kérdése, másodszor a szavazás módja és harmadszor a kerületi beosztás. Ezt a három eszmekört öleli fel nagyjában a választójogi kérdés. Ami mármost az anyagi választójogot illeti, a választói jogosultság kérdése Magyarországon szintén nem úgy van rendezve, mint általában Burópában és Amerikában is. Eltér ettől, mert itt nálunk fel van állítva egy cenzus. A régi vagyoni cenzus helyére egy kulturális cenzus van állítva, amely négy eleimiben (dia pit ja meg azt a mértéket, amelynek alapján valakinek a választói jogosultság kijár. Méí>is ebben a pillanatban nem óhajtok a választói jogosultság kérdésével foglalkozni, mert erre legalább van egy törvény 1925-ből, hanem foglalkozni kívánok azzal a másik két kérdé-ísel, amelynek törvénybeiktatása elkerülhetlen és elniulnszthatatlan. Ez a kerületek arányosítása és a titkos szavazás kiterjesztése. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. Kun Béla: Mikor valósítják meg a titkos szavazást? — Jánossy Gábor: A legalkalmasabb időpontban! — Kun Béla: Mikor lesz alkalmas 1 ? Most is éretlen a nép? — Jánossy Gábor: Az sohasem volt éret hm. de a helyzet nem engedte! — Kun Béla: Megint karhatalommal akarnak választani? — Jánossy Gábor: Sohasem volt befolyásolás! — Baracs Marcell: A nemzetnek megint egy újabb naivája: sohasem volt befolyásolás?! — Nagy zaj.) Igen t. Képviselőház! A titkos vszavazás kérdése eldőlt már Magyarországon a törvényhozás terén: a magyar törvényhozás a titkos szavazást törvénybeiktatta, Budapesten és a törvényhatóságokban titkos a szavazás. (Kun Béla: Nem mindenütt!) Nem mindenütt, majd erről fogok még beszélni. Tehát az a kérdés, hogy a titkos szavazás intézménye törvénybe iktattassék, Margyarországon már eldőlt. Most csak az a kérdlás, mi történjék a kiterjesztés terén. (Kun Béla: Mi lesz a faluval?) Én a magam részéről nem teszek különbséget a város és a falu között, én nem kívánok különbséget tenni olyan módon, hogy a városi polgárnak legyenl titkos szavazata, a falusi polgárnak pedig ne legyen. A titkos szavazati jog kérdése nem dőlhet el azon, hogy valaki az aszfalton jár-e, vagy pedig a mezőn és a réteken. Szerintem, ha feddhetetlen előéletű magyar állampolgár valaki, akkor a városban és a falun egyformán megilleti őt a titkos szavazati jog. Mert a titkos szavazati jog nemcsak a demokráciának egyik követelménye, hanem a választások tisztaságának is legelemibb garanciája! (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Peidl Gyula: Ezért nem iktatják törvénybe!) Azt hiszem, ebben a tekintetben nincs nézetkülönbség közöttünk. Nem lehet különbség közöttünk abban a tekintetben, hogy a tisztaságnak garanciája, létfeltétele a titkosság. ^ Már most ha a titkos szavazás magyar történetét nézzük, nut találunk? Csak a háború utáni időket nézem, nem megyek vissza a világháború előtti időkre. A háború utáni Friedrich-féle rendelettel behozták a titkos szavazati jogot az egész országra nézve. 1922-ben azonban rendelet alapján már visszafejlődés következett: a titkosságot csak Budapest fővárosi'a, a törvényhatósági városokra és az ipari kerületekre szorították. 1925-ben még jobban visszaszorították a titkosságot, mert az 1925-iki törvény a titkosságot csak azoknak a törvényhatósági városoknak adta meg, amelyek egynél több képviselőt választottak. így történt meg
