Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-491

Az országgyűlés képviselőházának U91. ülése 1931 április 23-án, csütörtökön. 65 20 millió pengőt kitevő különadó először van a költségvetésünkbe felvéve. Jelentős bevételi többletet vár a pénzügyi kormányzat a tárcabevételeknél is. A tárcabevételek ugyanis a melt évi költségvetésünkben összesen 95*8 millió pengővel voltak előirányozva, ebben a költségvetésünkben ezzel szemben 112*8 millió pengővel szerepelnek. Szinte csodálatosnak látszik az, hoo-y a tárcabevételek ilyen hatalmas emelkedést mutatnak az előző évvel szemben. Ennek egyszerű oka az, hogy a korábbi években hasznos beruházásokra igen jelentékeny összegeket adott kölcsön a pénzügyi kormányzat egyes tárcáknak és egyes intézményeknek, amely kölcsönök után befolyó kamatok és tőketörlesztések először szerepelnek itt az állami költségvetésünk rendes bevételei között. (Strausz István: Hiba volt, hogy a költségvetésen kívül szerepeltek.) Igen, a költségvetésen kívül szerepeltek az előző esztendőkben somost mint tárcabevételek először vannak beállítva. Áttérve az állami üzemek előirányzatának ismertetésére, mindenekelőtt ki kell itt emelnem, hogy a selyemtenyésztés kivételével az összes állami üzemek felesleggel zárultak és ha a selyemtenyésztés 350.000 pengős hiányát levonjuk a bevételi feleslegekből, az állami üzemek akkor is 20*2 millió pengő felesleggel zárulnak, amiből 19*7 millió pengő az állami üzemek beruházásaira fog fordíttatni. Itt figyelembe kell vennünk, hogy az állami üzemek különleges természete nem engedi meg azt, hogy nagymértékű apasztást vigyünk véghez költségvetésünkben, mert ihiszen ezáltal az állami üzem forgalma, munkateljesítménye szenvedne hátrányt és ez 'befolyással volna a következő esztendőben bevételeire is. Egyébként azonban a bevételek csökkenésével, tehát a forgalom és a munkateljesítmény csökkenésével automatikusan a kiadások is csökkennek. Az állami üzemek személyi kiadásai az 1930/31. évre előirányzott 141 millió pengővel szemben ezúttal 135*7 millió pengővel szerepelnek, vagyis ennél a kiadási csoportnál 5*3 millió pengő a megtakarítás. Ezt az eléggé jelentős megtakarítást is főként az alkalmazottak létszámában beállott csökkenés, valamint a jutalmak és a segélyek 50%-os csökkenése idézte elő. Az állami üzemek tisztvisleőinél és egyéb alkalmazottainál ebben a költségvetésben 485 főnyi létszámapasztást látunk. Ugyancsak apadt a Máv. és az Állami Vas- Acél- és Gépgyár munkásainak létszáma is. Ez természetszerűleg összefüggésben áll a Máv. forgalmának csökkenésével, valamint az Állami Vas-, Acél- és Gépgyár foglalkoztatásának csökkenésével is. Az állami üzemek nyugellátása 80*7 millió pengőről 83*4 millió pengőre emelkedik, vagyis a többlet itt az állami üzemek nyugellátásánál 2*7 millió pengő. Az emelkedés általában itt is ugyanazokra a körülményekre vezethető vissza, mint az állami közigazgatásnál, vagyis a nyugellátottak létszámában bekövetkezett 858 főnyi emelkedésre, valamint arra a körülményre, hogy a régi illetménnyel nyugdíjazott alkalmazottak itt is lassanként kihalnak és helyüket felváltják azok a nyugdíjasok, akik már nagyobb illetmények alapján nyugdíjaztattak. Itt is minden kategóriánál t bizonyos fokú emelkedést látunk, csupán az árvák létszáma csökkent bizonyos százalékkal. A dologi, illetőleg üzemi kiadások 258*1 millió pengőről 247*8 millió pengőre csökkentek, a csökkenés 10*3 millió pengő, ami eléggé tekintélyes százaléknak, 4'1%-nak felel meg. Végül pedig, hogy az állami üzemek beruházásaira térjek át, itt az előző évi 22*6 millió pengővel szemben, miként említeni bátor voltam, csak 19*7 millió az előirányzat; itt tehát a csökkenés az előző évvel szemben 2*9 millió pengő. A beruházások itt is tulajdonképpen az előző évben megkezdett építkezésekre fordíttatnak és így nagyobbára a megkezdett munkálatok befejezését fogják szolgálni. Itt azonban meg kívánom jegyezni azt is, hogy ezen beruházások mellett igen jelentékeny öszszegek azok, amelyeket már megkezdett építkezésekre fordít, különösen a Máv., amelynek ilyen kiadása körülbelül 14 millió pengőre tehető, mert hiszen tudjuk azt, hogy most a közeli hónapokban is kétszer hét millió pengőt, összesen tehát 14 milliót bocsátott a kormányzat az Államvasutak rendelkezésére, beruházások céljaira. T. Képviselőház! Ezekben voltam bátor az 1931/32-es állami költségvetési évre vonatkozó költségvetési előirányzatot Jiagy vonásokban ismertetni és mivel meggyőződésem, hogy ez a költségvetés a változott viszonyokhoz igazodva, kellő gazdaságpolitikai előrelátással állíttatott össze, reményt nyújt nekünk arra, hogy mind az állam, mind általános gazdasági életünk előhaladását fogja szolgálni, ennek következtében mély tisztelettel kérem a Képviselőházat, méltóztassék ezt a költségvetést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Elénk éljenzés és taps a jobb- és a balodalon.) T. Képviselőház! Bejelentem a t. Háznak, hogy az egyes költségvetési tárcák költségvetésének előadói a következő t. képviselőtársaim lesznek és a sorrend a következőkép fog alakulni: 1. a kereskedelemügyi tárca, előadója: Görgey István; 2. az igazságügyi tárca, elő-^ adója: örffy Imre; 3. a honvédelmi tárca, előadója: Hegedüs Kálmán; 4. a népjóléti és munkaügy] tárca, előadója: Túri Béla; 5. a földmívelésügyi tárca, előadója: Marschall Ferenc; 6. a belügyi tárca, előadója: Szabó Sándor; 7. a külügyi tárca, előadója: Lakatos Gyula; 8. a vallás- és közoktatásügyi tárca, előadója: Ostor József; 9. a miniszterelnökségi és kisebb tárcák, előadója: Rubinek István; 10. a pénzügy, az államafTÖssági, békeszerződési terhek és nyugellátások tárcája, előadója: Temesváry Imre. ( Jánossy Gábor: Éljen a főelőadó! — Éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A mélyen it. előadó úr beszéde betöltötte célját, kimerítően és szemléltetően adta elő a maga tárgyát, (Ügy van! a jobboldalon.) úgy hogy nagyon könnyen lehetne a beszéd folyamán az előadásához igazodni. Ha időm volna, élnék is ezzel a módszerrel, (Kun Béla: De ezek a házszabályok rosszak!), mert az előadó úr beszéde alkalmas arra, hogy a költségvetési vita szónokai a maguk megjegyzéseit ehhez fűzzék. (Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) De fájdalom, az idő rövidsége miatt arra vagyok kénytelen szorítkozni, hogy időszerű politikai, gazdasági és szociális kérdésekkel foglalkozzam. Az időszerű kérdések közt leginkább előtérben áll a külpolitika kérdése. A külpolitikai események szempontjából eszembe jut három évvel ezelőtt tett amerikai látogatásom, amikor báró Perényi Zsigmond képviselőtársunk vezetésével magyar törvényhozók elmentünk tiszteletünket tenni a washingtoni