Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.
Ülésnapok - 1927-491
64 Az országgyűlés képviselőházának U91 Ez ia dologi és átmeneti kiadásoknak 6'4%-os csökkenését jelenti. Mindenesetre a dologi kiadások azok, amelyeknél leggyorsabban el lehet érni nagyobbfokú csökkentést, nézetem szerint azonban ezek a kiadási többletek a jövőben már nem lesznek nagyobb mértékben csökkenthetők, mert hiszen akármilyen gyorsan csökkenthetők is a dologi kiadások, bizonyos határon túl való csökkentésük már a kormányzat szempontjából is veszélyes Tenne. Egyébként vannak a dologi kiadások között olyan tételek, amelyek egyáltalában nem csökkenthetők. Ilyenek például az iskolák fenntartási köit»égei, vagy pedig a népjóléti miniszterin innak dologi kiadásai, mert hiszen pl. a rokkantellátási, vagy a betegápolási illetményeket lehetetlen csökkenteni. De lehetetlennek tartom a további csökkentéseket egyéb szempontokból is, mert hiszen ezáltal esetleg meghiúsulna egyes intézményeink további fenntartása. T. Képviselőház! Itt külön kell kiemelnem B kiküldetési és átköltözködési illetményekben beállott nagymértékű csökkenést az előző évvel szemben. A múlt esztendőben ugyanis 11'6 millió pengő volt előirányozva erre a célra, mast pedig ugyanerre a tételre csak 8*8 pengő irányoztatott elő. Itt tehát a lehető legnagyobb százalékot kitevő csökkentést látjuk az összes apaszt ásókkal szemben, amennyiben itt az apasztás a múlt évvel szemben 24%-ot tesz ki. Meg kívánom azonban jegyezni, hogy itt sem volna célirányos túlzásba menni, mert hiszen, ha a kiküldetéseket is a minimumra szállítanánk le, azt hiszem, nagymértékben szenvednének azok a munkálatok, amelyeket pedig a köz érdekében feltétlenül el kell végezni. Az állami adósságok előirányzatára térve át, itt az előző évvel szemben 0*6 millió pengő apasztást látunk, amennyiben az előző évi 92'7 millió pengővel szemben ezúttal 92*1 millió pengő van előirányozva. E csökkentett összeg keretében történt gondoskodás az 1930:XXXI. te. alapján tervezett hosszúlejáratú külföldi kölcsönökre felvett 87 millió pengős előleg kamatszükségl étéiről, ami ebben a költségvetési évben 5 millió pengőt tett ki. Ugyancsak itt történt gondoskodás 1 millió pengő előirányzásával a bajbajutott mezőgazdák teherrendezésével kapcsolatban szükséges állami hozzájárulásról, valamint gondoskodás történt a háború előtti állami adósságok rendezésére vonatkozólag a legutóbbi t időben Parisban folytatott tárgyalások során előállott fizetési többletről, valamint azokról az apróbb többletkiadásokról, amelyek egyéb államadóssági hátralékok rendezése érdekében szükségesek voltak. Az államnak a Nemzeti Bankkal szemben fennálló függő adóssága ebben a költségvetésben is további jelentős csökkentést mutat. Ismeretes ugyanis a t. Ház előtt, hogy ez a függő adósságunk a Nemzeti Bank megalkotásakor, 1924-ben 1980 milliárd papirkoronát, vagyis 158*4 millió pengőt tett ki. Ez a függő adósság azóta rohamosan csökkent, úgy, hogy ez a 158'4 millió pengő öt esztendő után az 1930/31. költségvetésben már a felére csökkent le, vagyis a fennálló adósság a múlt esztendőben már csak 82'8 millió pengőt tett ki. (Jánossy Gábor: De csak a függő adósság!) Nekünk más adósságunk nincs a Nemzeti Hanknál. Ez az adósság ebben a költségvetési évben ismét jelentős összeggel fog csökkenni, amennyiben az előző évvel szemben 22.7 millió g engő apadást látunk. A Magyar Nemzeti ankkal kötött egyezmény értelmében fizetendő havi járandóságon felül ugyanis a volt ülése 1931 április 23-án, csütörtökön. Osztrák-Magyar Bank, valamint az állami Jegyintézet felszámolásából a magyar államkincstárt illető összegek állandóan ezen függő kölcsön apasztására fordíttatnak. Ezenkívül apasztjuk a függő adósságot még azokkal az összegekkel is, amelyek a váltópénz kibocsátásából eredő úgynevezett pénzverési nyereségből az államkincstárt illetik, valamint azok az összegek is ennek a kölcsönnek apasztására fordíttatnak, amelyek a Nemzeti Bank alapszabályainak 99. %-& értelmében a Nemzeti Bank évi nyereségéből az államkincstárt illetik. Ezeknek a körülményeknek köszönhetjük tehát azt, hogy a Nemzeti Banknál levő függő adósságunk, amely 1924 J ben még ilyen horribilis összeget, 158-4 millió peng-őt tett ki, majdnem egyharmadára, 60 millió pengőre csökkent ebben a költségvetési évben. A békeszerződési terhekre előirányzott öszszeg a jóvátételi bizottsággal 1924-ben kötött megállapodáshoz híven az 1931. naptári évre 8 millió, az 1932. naptári évre pedig 9 millió aranykorona lenne, (Jánossy Gábor: Emelkedik?) ennek következtében a két naptári év fele-felére esedékes összeg lett az 1931/32. költségvetési évre beállítva, ami így 8*5 millió aranykoronát, pengőre átszámítva 99 millió pengőt tenne ki. Látjuk tehát azt, hogy itt bizonyos emelkedés állott elő, amennyiben a múlt esztendőben csak 8-7 millió ppengőt kellett erre a célra befizetni. (Jánossy Gábor: Meddig tart ez?) Az állami közigazgatás beruházásainak előirányzata a megelőző évre előirányzott 248 millióval szemben 23-7 millió pengőre, vagyis — miként már előbb is voltam bátor megemlíteni — l'l millió pengővel csökkent. Ezek a beruházási összegek legnagyobb részben a már megkezdett építkezések befejezésére fordíttatnak. Reméljük azonban, hogy a felveendő állami kölcsönből meg fog indítani a kormány még a jövő költségvetési évben is egy nagyobb beruházást, amely a munkanélküliséget mindenesetre nagymértékben enyhíteni fogja. Az állami költségvetés bevételeinek előirányzásánál a pénzügyi kormányzat a lehető legnagyobb óvatossággal és előrelátással járt el. A bevételek legnagyobb részét a közszolgáltatási bevételek teszik ki, ennek következtében annak részleteit majd a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál fogom a t. Ház előtt bővebben ismertetni. Itt csak azt kívánom még megemlíteni, hogy az egyes bevételi források előirányzatánál gondos mérlegeléssel vétettek figyelembe mindazok a körülmények, amelyek a változott gazdasági viszonyok következményei. A bevételek előirányzata 179 millió pengővel kevesebb, mint az 1930/31-es költségvetési évben volt, de 75*1 millió pengővel kisebb összeg, mint amennyi az 1929/30-as költségvetési évben tényleg befolyt. Az 1929/30-as költségvetési évben tényleg befolyt közszolgáltatási bevétel ugyanis 9539 millió pengőt tett ki, ebben a költségvetési évben pedig — miként említeni bátor voltam — csak 878-8 millió pengő van előirányozva. így tehát megvan a reményünk arra, hogy ez a 751 millió pengővel csökkent összeg tényleg be is fog folyni az államháztartás céljaira. Különösen a közvetett adónemeknél, tehát inkább a fogyasztási adónemeknél látunk az előző évekével szemben jelentékeny összeggel kisebb előirányzatot. Az egyenesadóknál az előző évvel szemben 15*8 millió pengős emelkedést látunk, ami annak következménye, hogy az 1930 : XLVII. te. értelmében életbelépett és
