Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-490

46 Az országgyűlés képviselőházának 490. ülése 1931 április 22-én, szerdán. Ezt az iparfejlesztési javaslatot elég hosszú időn keresztül tárgyaljuk. Nagyon szükséges volna, hogy ez a javaslat mentől előbb életbe lépjen, hogy ezek a biztatások és a hozzájuk fűzött remények minél előbb menjenek át a valóságba, az életbe, mert mi ettől az ipar­vállalatok nagyobbszabású működését és a fogyasztás mérvének növekedését reméljük. Végül a haza megrendelt munkák végzésé­nél kiköti a javaslat a szellemi és fizikai munkaerők alkalmazását. Ez rendkívül nagy fontosságú, mert méltóztatik ismerni a szta­tisztika számait, amelyek szerint a főváros nyakába zúdul a szellemi proletároknak tíz­ezret kitevő száma, a fizikai munkások óriási tömege munkanélkül sétál, ostromolja a közü­letek és magánosok ajtaját a legegyszerűbb, legszerényebb elhelyezkedésért. Kérem, mél­tóztassék gondoskodni arról, hogy a már ki­adott és ezután kiadandó munkálatoknál érvé­nyesüljön ez az elv, hogy az idegen munkások, akik igen nagy számban vannak hazai gyá­rainkban, s akik most már mint műszaki külön képzettséget kívánó munkások is feleslegesekké váltak, hazai munkásokkal helyettesíttessenek be. Ha ez nem is oldja meg az egész nagy problémát, de mégiscsak hozzájárul a hazai munkanélküliség némi csökkentéséhez. Ezeket a szempontokat óhajtottam a minisz­ter úr figyelmébe ajánlani, hogy a végrehaj­tási utasításban méltóztassék ezeknek érvényt szerezni. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván még valaki szólani. (Kossalka János szólásra jelentkezik.) Kossalka képviselő úr jelentkezett szólásra. A szó a képviselő urat illeti. Kossalka János: T. Ház! Ennek a szakasz­nak kapcsán lényegében ugyanazt a kérdést óhajtom tárgyalni, amelyet Kocsán t. képvi­selőtársam tette szóvá. A mérnökök szempont­jából szólok ebhez a kérdéshez, mert — sajnos — a külföldiek alkalmazása tekintetében igen sok­szor súlyos visszaéléseket követnek el azok, akik az ilyen külföldiek alkalmazására enge­délyt kapnak. En úgy érzem, úgy látom, hogy ebben a tekintetben nincs meg az a kellő nyil­vántartás és ellenőrzés, amelynek a jövőben feltétlenül meg kell lenni a végből, hogy ezek a visszaélések elkerültessenek. Engedélyt kapnak olyan üzemek, amelyek ennek a törvénynek ha­tálya alatt védelmet és segélyt fognak élvezni, arra, hogy külföldi honosokat alkalmazzanak, nem történik azonban ugyanakkor gondoskodás arról, hogy parallel magyar honosok alkalmaz­tassanak és toetanittassanak oly célból, hogy a külföldiek alkalmazása minél előM) mellőzhető legyen. I'ibben a tekintetben sajnos nincs meg az a tervszerűség, amelynek lennie kellene. Ha már ebbe a törvényjavaslatba idevonatkozó intéz­kedés nem fog felvétetni, arra kérem a minisz­ter urat, hogy legyen szíves a végrehajtási uta­sítás kapcsán gondoskodni arról, hogy állandó­síttassék az ellenőrzés és nyilvántartás vezet­tessék a végből, hogy minden egyes konkrét esetben kellő védelmet találjanak azok a ma­gyar honosok, akik unaguk nem jöhetnek pa­naszra, konkrét eseteket nem produkálhatnak, mert kenyerüket féltik, nem vádaskodhatnak, nein jöhetnek hozzánk azzal, hogy segítsünk rajtuk. Ezeken a bajokon csakis megfelelő nyilvántartással és ellenőrzéssel lehet segíteni. Erre kérem a miniszter urat. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki se kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Ház! Mindaz, amit előbb szólott két kép­viselőtársam felhozott, a végrehajtási utasítás kiadása folyamán képezi majd megfontolás tárgyát. A képviselő urak is ezt kérték, tehát nekem nem kell tovább foglalkoznom evvel a kérdéssel. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal a 18. § felett. Ennek eredeti szövegével szembenáll az előadó urnak részben módosítást, részben pótlást itartalmazó indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-« a 18. §-t eredeti szövege­zéséiben fogaldni el, szemben az előadó úr indít­ványával, igen vagy nem? (Nem!) tNem, ennél­fogva a Ház a 18. §-t az előadó úr módosításá­val, illetve pótlásával fogadta el. Következik a 19. §. Kérem annak felolva­sását. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 19. §-t, melyet a Ház észrevétel nélkül elfogad. — Olvassa a 20. §-t.) — Az előadó úr jelentkezett szólásra. Görgey István előadó: T. Ház! IA 20. § in­tézkedik a tekintetben, hogy közszállításokban milyen vállalatok vehetnek részt. Ennek a sza­kasznak 4. bekezdése eredeti szövegében ki­mondlja, hogy olyan vállalatok is résztvehetnek állami közszállításokban, amelyeknek a ver­senytárgyalási hirdetmény közzétételéit meg­előzőleg három hónappal rendszeres üzemben lévő telepe volt. Ezt a három hónapi időt rö­vidnek tartom s ezért javasolom, (hogy a 4. ibe­kezdés 4—7. sorai helyet a következő szöveg vétessék fel (olvassa): «... amelynek nnár a versenytárgyalási hirdetmény közzétételét hat hónappal megelőzően is volt az országban ál­landó és üzemképes telepe.» Vagyis, iközszállí­tások ós közmunkák szempontjából csak eze­ket lehet hazai ipartelepnek vagy vállalatnak tekinteni. Kérem, méltóztassék módosító indítványo­mat elfoga/dni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást ^befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 20. § ere­deti szövegével szemben áll az előadó úrnak most előterjesztett módosítása. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a szakaszt eredeti szöve­gében fogadni el, szemben az előadó úr módo­sításával, igen vagy nem? (Nem!) Ennélfogva a Ház a 20. §-t az előadó úr módosításával fo­gadta el. Következik a 21. §. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 21—-22. §-okat, ti melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a 23. §-t.) — Az előadó úr! Görgey István előadó: T. Ház! A 23. § ki­mondja, hogy rendszeres közszállításoknál a kereskedelemügyi miniszter szabványokat ál­lapíthat meg. Ebből folyik az, hogyha a keres­kedelemügyi miniszter szabványokat megálla­píthat akkor neosak szabványokat, hanem egyúttal szállítási feltételeket is állapíthasson meg, mert hiszen a szabvány és a szállítási fel­tétel szorosan összefügg. Ennélfogva bátor va­gyok javasolni, hogy a 23. § hetedlik sorában a «szabványokat» szó után beszúrandók az «és szállítási feltételeket« szavak. Ugyancsak be­szarandó a szakasz tizenkettedük «órában levő «csakis» szó elé az »illetve a szállítási feltétel-

Next

/
Thumbnails
Contents