Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.
Ülésnapok - 1927-490
Az' országgyűlés képviselőházának 1+90. ülése 1931 április 22-én, szerdán. 45 benne van az is, hogy biztosítom annak a vállalatnak a sorsát, ha az indokolt. — Ez tehát tiszta pleonazmus, s ennek alapján kéreim mellőzését. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. A 15. $->szal szemben áll Beck Lajos képviselő úr indítványa és az előadó úr módosí1 ása. Felteszem először szia vázasra iaz előadó úr módosító indítványát. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó úr módosító indítványát elfogadni, igen vagy nem'? (Igen.) A Ház az előadó úr módosítását elfogadta. Most felteszem a kérdést, méltóztatniak-e Beck Lajos képviselő úr pótlási indítványát elfogadni igen vagy nem? (Nem!) Beck Lajos képviselő úr pótlási indítványát a Ház elvetette. A 15. szakaszt tehát az előadó úr módosításával jelentem ki elfogadottnak. Következik ia 16. ^. Kérem annak felolvasását, z Fitz Arthur jegyző (olvassa a 16. §4, amel.ijet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a 17. §4.) — Az előadó úr következik szólásra. Görgey István előadó: T. Ház! A 17. ^ második bekezdése helyett sokkal határozottabban mondja ki az általam javasolt módosítás azt, hogy a kisipart és az ipari szövetkezeteket megfelelően kell állami támogatásban részesíteni, ennélfogva a második bekezdés eredeti szövege helyett a következő szövegezést ajánlom elfogadásra (olvassa): «A kivitel előmozdítására irányuló állami támogatásban a kisipar és ipari szövetkezetek megfelelően részesítendők». Kérem javaslatom elfogadását. Elnök: Szólásra következik 1 ? Fitz Arthur jegyző: Griger Miklós! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Szólásra következik'? Fitz Arthur jegyző: Feliratkozva nincs Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 17. § eredeti szövegével szemben áll az előadó úr módosító indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben az előadó úr módosításával, igen vagy nem? (Nem!) A 17. §-t tehát az előadó úr módosításával jelentem ki elfogadottnak. Következik a IV. fejezet. 18 §. Fitz Arthur jegyző (olvassa a IV. fejezet címét és a 18. §4): Az előadó úr következik szólásra. Görgey István előadó: T. Ház! A 18. § sorolja fel azokat, akik hazai beszerzésre kötelezettek. Ezeket a), b), c) pontban sorolja fel az eredeti javaslat. Már a bizottság is szükségesnek tartotta, hogy az e pontokban felsoroltakon kívül mind azok a természetes és jogi személyek is^ köteleztessenek a hazai beszerzésre, akik az államtól adó, illeték, vám, vagy szállítási költségek tekintetében különleges kedvezményeket élveznek. A bizottság nem foglalta írásba ezt az óhaját és határozatát, hanem engem, mint előadót bí/.ott meg ennek a megszövegezésével a én ennek a határozatnak megfelelően vagyok bátor a következő módosítást javasolni (olvassa): «A 18. § c) pontja után új d) pontot kell felvenni: «d) mindazok a természetes, vagy jogi személyek, amelyek adó-, illeték-, vám-, vagy szállítási költségek tekintetében egész termelésükre, lényegesen kiható kedvezményekben részesülnek.» Amennyiben ezt a javaslatomat méltóztatnak elfogadni, akkor ennek megfelelően a szakasz harmadik bekezdésének ötödik sorában «a) és c) pontjai» szavak helyett «a), c) és d) pontjai» szavak Írandók. Ugyancsak módosítani kell ennek megfelelően a negyedik bekezdés nyolcadik sorát is, amennyiben az ott szereplő «<b) és c) pont» kifejezés helyett «b), c) és d) pont» kifejezést kell írni. Kérem módosító indítványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Beck Lajos! Beck Lajos: T. Ház! Azt a módosítást terjesztettem be, hogy az a) ponthoz a «községek» szó után az «egyházak» szó is felvétessék. Miután azonban magának a javaslatnak szövegéből kitűnik, hogy mindazok az intézmények, amelyek állami ellenőrzés alatt állanak, ez alá szubszummálandók, módosításomat feleslegesnek tartom és visszavonom. Elnök: A képviselő úr módosító indítványát visszavonta. Kíván még valaki szólani? (Kocsán Károly szólásra jelentkezik.) Kocsán Károly képviselő urat illeti a szó. Kocsán Károly: T. Képviselőház! A 18. § a hazai beszerzés kötelezettségét mondja ki azoknál a vállalatoknál, ahol állami és közületi megrendelések vannak. Nagyon helyesnek tartom a törvényjavaslat eme szakaszának intézkedését, de ehhez azt óhajtom hozzáfűzni, hogy vájjon milyen módon történik ennek erélyes ellenőrzését Hiszen tudjuk, hogy sokszor a legszigorúbb törvényes rendelkezéseket különböző állításokkal, beállításokkal kijátsszák. Nagyon_ kívánatos, hogy a miniszter úr a végrehajtási utasításban ezt meglehetősen írja körül, mert ennek az egész paragrafusnak a sikere ennek végrehajtásától függ. Legyen szabad megemlítenem: igaz, hogy az egész nagy gazdasági válság következménye az, hogy pl. kerületem bányatelepén tavaszkor, most ebben az időben csak négy napot dolgoznak a bányászok és a hazai termékek fogyasztása csökken, a külföldi hasonló cikkek behozatala pedig növekszik. Nem azért, mert az állam, az állami üzemek nem fogyasztanak, hanem azért, mert a nagyközönség igényei mindig nagyobbak és nagyobbak lesznek és figyelmen kívül hagyják azt a hazafias és szociális kötelességet, hogy inkább fogyasszák a hazai, bár nem nagyon finom, de azért eléggé megfelelő cikkeket, és a külföldi cikkek fogyasztásában tetszelegnek és ezzel rontják a belső szociális viszonyokat. Amikor azt látom, hogy ez a törvény a közületeket kötelezi hazai cikkek beszerzésére, akkor, bár ebbe a paragrafusba nincs bevéve, a közületeken kívül a személyek fogyasztási kötelezettségét is meg kellem; azok számára állapítani, akik — mondjuk — állami vagy megyei tisztségeket töltenek be. Erre van analog példa a vasútnál, almi a vasát számára beszerzett szénből és egyéb cikkekből ellátják a vasúti alkalmazotlakat is. Ez a hazai iparcikkek fogyasztása szempontjából jelentős nagy tételt jelentene. A másik dolog, amit a miniszter úr figyelmébe vagyok bátor ajánlani, a következő.
