Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-499

474 Az országgyűlés képviselőházának h99 semmi összefüggésben a belügyminisztériummal, mert a beiügygminisztériumnak műszaki szervezete nincsen. Ezt a hatáskört megítélésem szerint közvetlen kapcsolatba kellene hozni a kereskedelmügyi minisztériummal, amelynek mindezen kérdések megfoírálására tökéletes és kész szervei állnak rendelkezésre. Mi igazán a Legutóbb tapasztalt útépítéssel és hídépítésekkel kapcsolatban ezeket az állami szerveket a Legnagyobb elismeréssel kell, hogy felemlítsük. l-m abszolút bizalommal vagyok az Államépítészeti Hivatal működése iránt és a magam részéről azt hiszem, hogy az Országos Magasépítési Igazgatóságot meg kellene szüntetni és «mnek a hatáskörét két rész/re felosztva egyidl uz Aliamépítészeü Hivatalra, másrészről a Közmunkák Tanácsára kellene ruházni. Természetesen abban az esetben, ha ez a magasabb szempontból való elgondolás megvalósulna, íigy a nagyvárosok városszabályozási és városépítészeti kérdéseit a Közmunka Tanács bírálná felül, mint amely szerv egy abszolút kiépített szerv ezeknek a kényes kérdéseknek az elintézésére. Itt vagyok bátor megemlíteni, hogy az útépítések tekintetében a legnagyobb elismeréssel vagyok főleg a tekintetben, hogy a mélyen t. kereskedelemügyi miniszter úr az ideterjeszteti átépítési programm kérdésében nem kö tölte magát az útburkolási anyagok tekintetében valami típusópítéshez, amivel meg tudta kerülni a kartellek nagy súlyát,amelyek ezekre reáfeküdtek volna, hanem szabadon hagyta, hogy versenyezzenek a bitumenesek és a betonosok és így sokszázezer pengő megtakarítást ért el. llJuü János kereskedelemügyi miniszter: Több millió pengő ti) Amint a miniszter úr mondja, több milliós megtakarítást eszközölt. Kz egy expédions, amely bennünket arra figyelmeztet, hogy nem kell mindig arra gondolni, hogy valamely specializálódott kérdést csak specializálódott kartellek számára kell nyitva hagyni, mert a konkurrencia teremt ezeknek olyan nehézségeket, amelyeknek a kartellek kénytelenek behódolni. Megítélésem szerint a kartelleket nem az általunk alkotott szabályok fogják engedékenységre bírni, hanem a konkurreneia, amelyet velük szembe ki kell fejlesztenünk. Tökéletesen mindegy, hogy okos hatósági intézkedés létesíti-e ezt, vagy a szövetkezetek, mert vitatni nem lehet, hogy szövetkezeti alapon a kartellekkel szemben nagyón sok saját magunk védelmére teremtett intézkedést találunk. A dunai hidakkal kapcsolatban, mint amelyek az állami utak tartozékai, szinte azt lehetne mondani, hogy a két Dunahíd építése állami feladat lett volna, mert vitán felül áll, hogy az elsőrangú fővárosi érdek mellett ezek megépítése országos érdek is és amennyiben állami utak tartozékai, megépítésük bizonyos vonatkozásban elsősorban állami feladat, de a ('("»város megítélésem szerint helyesen és jól disztingvált, amikor a maga érdekeinek belátása mellett évi kétmillió pengőt biztosított a hidak létesítéséhez mindaddig, amíg a felveendő kölcsön teljes törlesztésre nem talál. Széknek a ludaknak kérdéséhen teljesen más állásponton vagyok, mint azok, akik tisztán takarékossági szempontból egyáltalában nem kívánták a hidak létesítését és (dientet

es álláspontot foglalok el azokkal széniben is, akik '"«V híd létesítéséről beszéllek. Az első kérdés se könnyű végezni. Ha mi Budapestnek és általában ;i forgalomnak általunk elgondolt mértekben való gyarapodását szolgálni akarjuk, akkor ezeknek a hidaknak építésétől eltekin. ülése 1931 május 7-én, csütörtökön. teni nem lehet. Tudjuk mindnyájan, hogy Budapesten ezeknek a hidaknak hiányában a forga mat igen rosszul bonyolítjuk le, sok felesleges kilométert futnak be úgy az autók, mint a villamosvasutak. Ezek a hidak nagy mértékben elősegítik Budapest forgalmát és általában a közlekedési viszonyok alapos megjavítását. Lehetetlen dolog a körút közlekedését elképzelni a nélkül, hogy csak az egyik végén lehet, hidat találni, a Margithidat, a másik végén a Dunába szaladunk. Tehát azt mondani, hogy ne csináljunk két hidat, csak egy hidat, ellentmond a kívánalomnak, mert egészen más célt szolgál a Boráros-téri híd, amely összeköti a Ferencvárost a Kelenfölddel, a Ferencvárosi pályaudvarral, a Dunaparti teherpályaudvarral és így a pályaudvarok között az összeköttetést biztosítja. Ezt nem lehet más hídra terelni. Ezt a hidat ebből a szempontból kell megépíteni. Az óbudai hidat létesíteni kell feltétlenül, két fejlődő városrésznek további fejlődését lehetővé teendő. De a miniszter úr figyelmébe volnék bátor ajánlani még egy körülményt. Ezeknek a hidaknak teljes felépítése az én és talán a hivatalos faktorok kombinációja szerint is legalább hat esztendőt igényel. Most méltóztassék a Margit-híd mai forgalmát megszemlélni s akkor méltóztatnak megállapítani, hogy ebben a városrészben a közlekedés egy félesztendő vagy egy esztendő alatt teljesen lehetetlenné válik, úgyhogy azt a hat esztendőt rendkívül nagy és messzemenő időnek gondolom és azért tisztelettel kérem a miniszter urat, hogy ebben a tekintetben az Államépítészeti Hivatal és a hídépítő-osztály véleményét méltóztassék figyelembevenni, amely hídépítő-osztály minit európai nívón álló statisztikai hivatal a legnagyobb el ismerést érdemli meg és amely hídépítőosztály a Margit-híd kiszélesítését ajánlotta. (Helyeslés.) Maga a Margit-híd kiszélesítésének problémája távolról sem olyan nagy feladat, mint a két dunai híd építése és ezt kell sürgősen napirendre Ifcüzni. Ennek a kiszélesítésnek problémája nagyobb nehézségek nélkül megoldható, miután ott különleges vízépítési kérdések elő nom fordulnak és miután a föld- és keszonmunkálatokat meg lehet kezdeni a nélkül, hogy a létező hídfőket újból kellene^ kiképezni. A miniszter urat tehát nagyon kérem, méltóztassék azokba^ az összegekbe, amelyeket a két dunai híd számára előirányzott, belekalkulálni a Margit-híd' kiszélesítésének költségeit is. Ezzel a kiszélesítéssel azt az átmeneti időt ki tudjuk böjtölni, — hogy rövidén fejezzem ki magamat — amely alatt az óbudai és Boráros-téri hidak felépülnek, nem is szólva arról a szépészeti szempontról, amit jelent a két új dunai híd. Aki Párizsban és egyéb fővárosokban járt, az tudja, hogy ezek a nagyvárosok nincsenek abban a szerencsés helyzetben, mint mi, hogy nem egyszer, amikor Budapestre érkeznek a külföldiek, a Dunát az első látásra tengernek gondolják, Budapestet pedig nagy tengeri kikötőnek. Most pedig iméltózttassék ezeket a gyönyörű új hidakat elképzelni, a Boráros-téri és az óbudai hidat, hogy mit jelentenek^ ezek a városkái) szempontjából. Csodálatos szép városképet nyerünk az új hidak megépítése revén. A magam részéről tehát igen örülök a ket híd felépítésének, csak arra kérem a miniszter urat, legyen kegyes a Margit-híd kiszélesítésének problémáját, ha nem megelőzőleg, de legalább ezekkel egyidejűleg elintézni. A költségek nem lesznek olyan nagyok, a ket dunai