Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-498

Az országgyűlés képviselőházának 49 S. ülése 1931 május hó 6-án, szerdán. 427 az exportkérdések további fejlesztésére és ez indokolja meg azt is, hogy az exportintézetet, amely az én fennhatóságom alatt áll, tovább akarjuk fejleszteni. A nélkül, hogy itt az em­ber kérkednék, azt hiszerm annyit mondhatok, hogy az export fejlesztése érdekében történt in­tézkedések kiváltották a maguk jó és kedvező eredményét. Nekünk csak egy törekvésünk lehet, az, hogy a jövőben ezeket kimélyítsük, mert nem szabad visszatérni annak az állapotnak és an­nak a helyzetnek, hogy mi nagy külkereske­delmi deficitekkel álljunk szemben. Itt további nagy szervezkedési munka vár az államra, vár a társadalomra és vár elsősorban magára a ke­reskedelemre. Ne üljön fel a kereskedelem azoknak a feltevéseknek, hogy a kereskedelem ellen akarunk tenni. Mi azt akarjuk, hogy megszervezett kereskedelmünk legyen, mert ez tudja helyesen a maga kötelességét és tudja okosan és józanul felkeresni a piacokat. Olyan kereskedelmünk legyen, amelyre, amint büsz­kék voltunk a múltban, büszkék lehessünk a jövőben is, mert csak ezen az úton tudjuk he­lyünket megtartani a világpiacon. A kereske­delmet illetőleg mindazokat az akadályokat el­hárítjuk, amelyeket elhárítani csak tudunk és mindazokat a könnyítéseket megtesszük, ame­lyeket megtenni csak lehetséges. T. Ház! Be is fejezem beszédemet és csak arra akarok utalni, hogy ha nem tértem ki több tárgyra, ezt talán azért tettem, mert az utóbbi hónapokban nagyon sokszor beszéltem itt a Házban és csak önmagamat ismételtem volna. Rátértem korábbi beszédeimben a vámpoliti­kára, az iparpolitikára, ezeket még egyszer el­mondani nem tartottam szükségesnek. Azt hi­szem, ez a tárca amennyire tőle telik és ameny­nyire az ország gazdasági helyzetében lehet­séges, megteszi a maga kötelességét és azért jó lélekkel tudom kérni az igen t. Háztól a tárca költségvetésének el fogadását. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik! Szabó Zoltán jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván valaki szólni! (Nem!) IIa szóuli senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. (Kabók Lajos: Már úgysem lehet beszélni!) A képvi­selő urak még beszélhettek volna a vita bezá­rása előtt, mert a miniszter úr felszólalása a napirend tárgyalására r megállapított időből húsz percet igénybevett és ez az idő a képviselő araknak rendelkezésérc állott volna. De miután a vitát bezártam és a tanácskozást befejezett­nek nyilvánítom, többé senki sem szólhat. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a keres­kedelemügyi tárca költségvetését és vele kap­csolatban az állami üzemek költségvetésének XXI., XXII. és XXIII. fejezetét, valamint a XXIX. fejezet 1., 2. és 3. címét általánosság­ban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem! (Igen! Nem!) Méltóztassanak felállani azok a képviselő urak, akik elfogad­ják. (Megtörténik.) Többség. A Ház a kereskedelemügyi tárca költség­vetését és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetésének XXI., XXII. és XXIII. feje­zetét, valamint a XXIX. fejezet 1., 2. és 3. címét általánosságban, a részletes tárgyalás alapiául elfogadta. Az igazságügyminiszter ur kíván szólni. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter : T. Ház! Van szerencsém két törvényjavaslatot be­KtfPVISELŐHAZI NAPLÓ. XXXV. terjeszteni és pedig az irodalmi és a művészi művek védelméről szóló római nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvény­javaslatot, továbbá az irodalmi és művészeti tulajdonra vonatkozó montevideoi nemzetközi szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavas­latot. Kérem, méltóztassék azok kinyomatása, szétosztása és előzetes tárgyalása iránt akként intézkedni, hogy méltóztassék kiadni együttes tárgyalás és jelentéstétel végett az igazság­ügyi és külügyi bizottságoknak. Elnök: T. Képviselőház! A Ház a benyúj­tott két törvényjavaslat kinyomatását elren­deli, azokat tagjai között szétosztatja s előze­tes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja az igazságügyi és külügyi bizottságoknak. Most pedig előterjesztést teszek legköze­lebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom a t. Háznak, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki a már meg­állapított sorrendben az egyes tárcák költség­vetésének folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfo­gadni? (Igen!) IIa igen. úgy azt határozatként mondom ki. Most pedig áttérünk az interpellációkra. Sorrend szerint az első Várnai Dániel kép­viselő úr interpellációja a népjóléti és munka­ügyi miniszterhez. A jegyző úr felolvassa. Szabó Zoltán jegyző (olvassa): «Interpellá­ció a népjóléti miniszter úrhoz az új lakás­rendelet (222/1931. M. E.) sérelmes rendelkezései tárgyában. Hajlandó-e a miniszter úr a hivatkozott lakásrendelet 15. §-ának 5. és 6. bekezdéseit ha­tálytalanítani és ezen a téren is a 13. § ren­delkezéseit fenntartani!» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Várnai Dániel: T. Képviselőház! Amint méltóztattak hallani, interpellációmban azt kérdezem az igen t. népjóléti miniszter úrtól, hogy hajlandó-e az új lakásrendelet 15. §-át, illetőleg e szakasz 5. és 6. bekezdését törölni és helyükbe állítani a 13. § első és második bekezdésének rendelkezéseit. Vagyis azt ké­rem, hogy ha a háztulajdonos az új lakásren­delet értelmében építkezés okából mond fel bérlőjének, akkor a háztulajdonos köteles le­gyen megfelelő lakásról gondoskodni az eltá­volítandó bérlő számára. Mi megmondottuk, hogy az új lakásrende­let a háztulajdonosok, illetőleg a háztulajdo­nosok egy részének oldaláról visszaélésekre fog majd alkalmat nyújtani. A. lakásrendelet 15. |-a úgy van megszerkesztve, hogy ezeknek a visszaéléseknek a lehetővé tételére a lagalkal­m as abb. A mult csütörtökön bocsátotta ki a minisz­ter úr új lakásrendeletét, azóta még egy hét sem telt el és hozzánk — hozzám is, meg pár­tomhoz is — máris panaszok érkeztek és pedig igen tekintélyes számú panaszok nemcsak vi­szonylag, hanem abszolúte is igen tekintélyes számú panaszok, amelyek szerint vannak ház­tulajdonosok, akik a 15. § alapján felmondják házukban bérlőiknek a lakásokat. Vannak háztulajdonosok, akik egész eme­letsoroknak mondanak Fel, egyszobás lakások bérlőinek és azzal az indokkal, hogy építkezni fognak. Egyszobás lakásokat átalakítanak két­szobás, illetőleg háromszobás lakásokká, pedig a lakásrendelet kimondottan tiltja, hogy ilyen 60

Next

/
Thumbnails
Contents