Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-498

420 Az országgyűlés képviselőházának 498. ülése 1931 május hó 6-án, szerdán. tül. Ez 380 kilométer hosszú csatorna r lenne, amelybe bele tudnának menni 1500 tonnás tengeri hajók is. A németek már mindenfelé úgy beszélnek, főleg a bajorok, Nürnbergről, mint egy északi tengeri kikötőről. E kitételt kegyeskednek hallani minden alkalommal és ma már ott nem a jövő zenéje ez. Nem kell több, mint 10—12, ^ vagy nem tudom pontosan megmondani, hány esztendő, de a csatorna meglesz és annak meglesz az a konzekvenciája, — gouverner c'est prévoir — előre kell gondolkoznunk nekünk, agrárországnak azon, hogy ezen a csatornán be fog tudni jönni Bécsbe a kanadai búza vasúti átrakodás nélkül 1500 tonnás hajókon. Ez nem mai kérdés, de annyira jelentőséggel bír, hogy talán érdemes felvetni a kérdést, hogy komoly emberek erről a kérdésről komolyan tárgyaljanak. (Ügy van!) Nem foglalok állást, ne tessék f azt gondolni; nem akarom magamat a kormány helyébe helyezni, csak fel akarom hívni a figyelmet arra, hogy ez óriási világkérdés. Most tessék elképzelni, hogy a kanadai búza a Rajnán keresztül kiköt az északi-tengeri kikötőben, Nürnbergben, akár Pestre is eljő átrakodás nélkül, ellenben az egész keleti Magyarország, értve a Tisza vidékét, teljességgel el lenne zárva az által, hogy neki le kellene kerülnie Titel alá, mint Schandl Károly mondotta egész helyesen. Az, amit Schandl Károly t. barátom mondott, nagy perspektívájú kérdés, különös tekintettel a Lajos-csatornának későbbi kiépítésére. Ez nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy a Tisza termelő vidékét be kell kapcsolni ugyanabba a nagy hajózási hálózatba, amely meg fog indulni Amerikából és ki fog kötni Nürnbergben vagy Bécsiben. Ez igen fontos, nagy kérdés, ezt nem lehet eldönteni képviselőházi ülésen, ez nagy szakkérdés, azt gondoltam azonban, hogy nem végzek egészen felesleges munkát, (Helyeslés.) ha Schandl Károly t. barátom szavainak kiegészítéséül még felhívom a kormány figyelmét arra a Lajos-csatornára, amellyel 8—10 év múlva ez az ország igen erősen fog foglalkozni. (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Éppen azért kellene gondolkozni azon, hogy a Tisza vidékét ne kapcsoljuk-e be ebbe a Duna—Majna—Rajna koncepcióba, mert ha akkor kezdjük, amikor ez már készen lesz, későn IPSZ Midőn a kormány nagybecsű figyelmét erre a kérdésre felhívom, meggyőződésem, hogy foglalkozni is fognak vele és nem kívánok mást, csak felkérem erre az igen t. miniszter úr nagybecsű figyelmét. (Elénk helyeslés. Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Szabó István! Szabó István: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Amit Schandl t. képviselőtársam a bakony—balatoni út kiépítéséről mondott, azt teljes egészében aláírom és én is csatlakozom hozz;'). A bekötő utak kiépítésének kérdésével szeretnék foglalkozni. Minden elismerásünk és hálánk megilleti a kereskedelemügyi miniszter m ;it azért, hogy kiadta azt a bizonyos rendeletét, amely szerint, ha a községek egyharmad résszel, a törvényhatóság szintén egyharmad résMzel hozzájárulnak a bekötő utak kiépítésé hez, akkor egyharmad résszel az állam is hozzájárni. Mégis azonban szeretném, ha az igen t. kereskedelem ügyi miniszter úr ezt a rendelkezést módosítaná és ezeknek a bekötő utaknak kiépítését meggyorsítaná, mert hiszen így körülbelül talán az ítélet napján lesznek készen a bekötő utak. (Ügy van! a jobbaldalon.) Ha a községekben meg is van a hajlandóság, hogy egyharmad résszel hozzájárulnak az út kiépítéséhez, ha megvan a jóság a kereskedelemügyi miniszter úrban, hogy egyharmad résznyi álIn in segélyt kiutaljon, még mindig ott van a törvényhatóság, amelynél nincs fedezet. (Ügy van! a jobboldalon.) És előállhat az az eset, amikor a törvényhatóságnál végre meg is volna a jószándék, a közönség újabb megadóztatásával előteremtik a szükséges összeget és akkor különös pénzügyi okoktól vezéreltetve, nem nyert kormányhatósági jóváhagyást a törvényhatóságnak ez a határozata. Azért mély tisztelettel azt kérném az igen t. kereskedelemügyi miniszter úrtól, hogy ahol a bekötő utak kiépítésére a községekben megvolna a hajlandóság arra, hogy a fuvart maguk adják, hozza őkeí abba a helyzetbe, hogy végre valahára már jó úton járhassanak és a közlekedés számukra lehetővé váljék. (Helyeslés a jobboldalon. — Felkiáltások a baloldalon: Választások!) Itt, ezen a téren nem törődöm a választásokkal, az énjein semmit sem Izgat. (Ügy van! a jobboldalon. — Jánossy Gábor: Ki törődik? Seiikit sem érdekel és mindenki arról beszél!) Már 12 esztendő óta követelem (Jánossy Gábor: Lesz, ahogy lesz!) elsősorban a közmunkávaltsá

g igazságosabb kivetését. (Szilágyi Lajos: Eltörlését!) Legjobb volna! (Jánossy Gábor: Még a választások előtt!) Tarthatatlan állapot, hogy a közmunkaváltságot fogatok szerint vetik ki, nincs tekintettel a kivető hatóság arra, hogy milyen az a fogat, erős-e vagy gyenge, 35—40 hold föld megmunkálására bír-e elegendő erővel, avagy csak 5—6 holdas bérlő, kisgazda, gyenge kis tinócskájáról vagy csikójáról van szó. (Zaj. — Jánossy Gábor: Igazságtalan törvény!) Kézenfekvő tehát, hogy ezen a téren igazságot kell hozni, leginkább a szerint, hogy mindenki a maga vagyoni állapota szerint jani Íjon a közterhek viseléséhez. (Helyeslés a jobboldalon.) Az igen t. kereskedelemügyi miniszter \ir tegnap este gyönyörű beszédet mondott az egyik klubhelyiségben és azt hiszem, jó irányba adresszálta felhívását, mert hiszen azok voltak jelen, akiknek kezében van az intézkedés, illetve a kezdeményezés. A mezőgazdasági termények és az ipari cikkek árai közt óriási az eltolódás. (Ügy van! a jobboldalon.) Legyen akármilyen olcsó a mezőgazdasági cikk, ha egyszer az ipar, a kereskedelem ráteszi a kezét és egy kis átdolgozásban részesíti, azonnal óriási módon megdrágul. Legyen szabad elmondanom egy kis esetet. Győrött egy szabómesternél előjött a szó, hogy menynyiért csinálja a ruhát, a fazonért mennyit kér. Azt mondotta, 44 pengőt. Viccesen odadobom neki: talán a szövetet is ön adja? Különben hogyan lehetne 44 pengő? Azzal vág vissza, hogy hogyan lehet 48 fillér a búzaliszt kilója? Hát nem volt neki igaza? Lehet akkor olcsóbban dolgozni, ha drága a kenyér? Es hogyan lehet drága a kenyér, amikor olcsó a búza, hogyan lehet Győrött 48 fillér a búzaliszt kilója? Azt mondják rá, azért, mert tiszavidéki, hogy a dunántúli puha búzából most nem lehet jó lisztet őrölni. (Zaj a jobboldalon.) Ezt kétségbevonom. Tudjuk azt, hogyha a búzát a lábán túl hagyják, akkor sikérminőségéből igen sokat, sokszor felénél vagy annál is többet elveszít. Az elmúlt nyáron ilyen túlérésen mentek át a gabonák és csak azok a kisgazdák aratták le időben a búzájukat, akiknek akkora a területük, hogy rendes