Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-498

Az országgyűlés képviselőházának '^98. amelynek révén nemcsak Nagy-Magyarországon, de a trianoni Magyarországon is rentábilis és gazdaságos a csatorna. Mégis felhozok három szempontot, amivel a szolnokiak szoktak érvelni. A szolnokiak azt mondják, hogy Szolnok először is vasúti csomópont, leginkább vasúti csomópont. Ebben nagy tévedés rejlik, inert a vasúti forgalmai nem igen lebet számításba venni ;i csatorna forgalmánál, biszen a viziút forgalmát nem a vasúti gócpont adja, minthogy a vasútról való átrakás költséges. Sokkal inkább a viziút körzetéből várható viziúti és közúti forgalom adja a csatorna forgalmának alapját. Méltóztassék csak tekintetbe venni, hogy Hódmezővásárhely, Szentes, Szarvas, Békés csaba, felfelé pedig Kiskunfélegyháza és Kecskemét olyan vidékek, amelyek számítási»

1 vét ele feltétlenül az tmutatja, hogy sokkal nagyobb forgalmat biztosít a csongrádi torkolat a DunaTisza csatornának, mint akármelyik más pont. De beszéljen a kereskedelemügyi minisztérium adatai. Szolnok vasúti forgalma Nyugat felé 27-000 tonna. A csatorna várható forgalma 2 millió tonna. Egyrészről 2 millió tonna mellett a 27.000 tonna alig jöhet számításba, másrészről, viszont a csongrádi torkolat esetén a Körösök vízúti forgalmától 108.000 tonna forgalom várható. Tehát 108.000 tonna áll szemben 27.000 tonnával, ami azt hiszem — a számok beszélnek — mindenkit meggyőz, hogy a vasúti forgalom itt nem jöhet számításba. Azt mondják, hogy a szolnoki csatornaépítés olcsóbb. Mi a földmunkásoknak akarunk nagy munkát adni. Igaz, hogy a szolnoki csatorna 107 kilométer, a csongrádi csatorna pe dig 141 kilométer. A szolnoki csatorna építése kilométerenként 471.000 pengőt tesz ki, a csongrádié pedig 307.000 pengőt. IIa még a csongrádi csatornát magasvezetésűnek számítjuk is, ilyen körülmények között is a szolnoki csatorna 44 millió pengőbe kerül, a csongrádi pedig 40 millióba. De amit különösen figyelembe kell venni, az az, hogy a szolnoki csatornánál 22 kamarazsilipet^ kellene építeni, úgyhogy a beruházási költségek nagy része a zsilipekre menne és a földmunkások 50%-kal kevesebb munkát kapnának ,mint a csongrádi csatorna építésénél. A csongrádi iránynál azonban igénybe lehet venni a mélyvezetést, amit a kereskedelemügyi kormány szakközegei ajánlottak is, ez pedig már 40 millió pengő alatt van. Számszerint is olcsóbb tebát a csongrádi csatorna, de ami fontos ma országos és nemzeti szempontból, a földmunkásokat T)0%-kal több munkával láthatjuk el a csongrádi csatornánál, mint a szolnokinál. T. Ház! Azt is mondhatja valaki, hogy egy csatornaépítés nem egypár esztendőre szól és nem az a főszempont, hogy hat vagy nyolc esztendő alatt melyik csatornának megépítése ad több munkát a földmunkásoknak, hanem melyik lesz olcsóbb és rentábilis a későbbi évtizedekben vagy évszázadokban. Itt is csak a józan észhez folyamodom; nem kell sok szakértelem hozzá, egyszerűen méltóztassék csak figyelembevenni azt, hogy az egyik csatornánál 22 kamarazsilip van, a másiknál pedig 11 kamarazsilip. Melyiknél szabadabb a forgalom és melyiknél kerül kevesebbe a szállítás? Ennek az alapján nem is akarom a vitát folytatni, annál kevésbbé, mert ezt a kérdést 1906-ban a kereskedelemügyi kormány már eldöntötte. En azt hiszem, hogy miután Szolnok vármegye is lefelé hajózik a Tiszán, ebben a kérdésben nemcsak ez a néhány vármegye, hanem az egész ország is össze fog fogni. Egy KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXV. ülése 1931 május hó 6-án, szerdán. 410 problémát adtam elő, amelynek révén a dunántúli szellem szólalt meg az alföldi füldmunkásság érdekében, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) és miután bízom a kereskedelemügyi miniszter úr érzékében az útépítési programm kidolgozása tekintetében, és mintán bízom abban, bogy a magyar földműn kásságot a koniány nem hagyja elveszni, ezt a kérdést újból figyelmébe ajánlva a korman\ nak, a költségvetést elfogadom. (Éljenzés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Nagy Emil! Nagy Emil: T. Képviselőház! (Halljuk! II all juh!) A rádió és a léghajó korában teg nap egy érdekes vitát hallottunk itt arról, hogy ki a különb katona, a baka-e vagy a bnszár. Nem akarom ezt a vitát elölről kezdeni, osak utalok reá. (Br. Podmaniczky Endre: Én nem hagyom a buszárt!) Erről vitatkoztak Gömbös miniszter úr és Eráter Jenő, az én volt kedves főhadnagyom. Azt tartom, hogy majdnem ilyen komikus lenne, ha én most a/ én kedves Schandl Károly t. barátommal vitába szállnék abban a kérdésben, bogy hol torkoljon a Tiszába az a, bizonyos e>atorna, S/.<>I noknál-e vagy Csongrádnál? (Egy hang jobbfelöl: Csak torkoljon már akárhova! — Szilágyi Lajos: Inkább utakat építeni ugyanazon a pénzen!) En ezekkel a kérdésekkel szintén foglalkozni kívánok, de nem akarok belemenni abba a kérdésbe, hogy hová torkoljon, mert kissé furcsának tartanám, ba ilyen komoly időben mi most azon vesznénk össze, bogy hová torkoljon ez a csatorna. (Györki Imre: Kellene itt egy jó Panama-csatornát csinálni, amelyen levezetnék a sok panamát!) Csak annyit jegyzek meg t. barátom felfogására, bogy 1906-ban, amikor Kossuth Ferenc eldöntötte ezt a kérdést, én már képviselő voltam s nagyon emlékszem arra, bogy e kérdés eldöntésénél a főszempont az volt, hogy a csongrádi bekapcsolódással egész Dél-Magyarország, a nagy bánáti termőföld mind bekapcsolódnék. Most már, miután sajnos úgy áll a szituáció, hogy Csongrád és Szeged felé a gazdasági háttér nagyon keskeny ... (Elénk felkiáltások: Egyelőre! — Szilágyi Lajos: Egyelőre utakat építeni, az a fontos, nem hajókázni! — Elnök csenget.) Nem tudom, t. uram. ki beszél, az-e, akit felhívtak szólásra, vagy az, aki más véleményen van? (Derültség.) Tebát most már, miután mondom, Szeged felé sokkal kisebb a gazdasági háttér, mint Szolnok felé, jelenleg ez a megoldás volna az indokolt. Ismétlem, ez úgyseni " marad így. úgyis máskép lesz, annak a kérdésnek tárgyalásába tebát nem megyek bele, hogy az a bizonyos csatorna Szolnok felé menjen-e vagy Csongrád felé. Erről akkor vitázzunk, ha a kérdés majd annyira megérik, hogy lehet róla beszélni. Ellenben kegyeskedjenek megengedni, hogy Schandl Károly t. barátom jeles^ felszólalásai erről a csatornakérdésről kiegészítsem egy olyan gondolattal, amilyenről eddig nem igen hallottam itt nálunk, Magyarországon beszélni. Ha kegyeskednek megengedni, néhány szóval kitérek erre a kérdésre. (Halljuk! Halijuk!) Méltóztattak megfigyelni, hogy jelenleg Németországban már esztendők óta óriási nagy csatornaépítés folyik. Ennek már nagyon régi a multjia, de most teljes erővel belekezd tek a Lajos-kanális megépítésébe, amely összekötné a Rajnát a Dunával a Majnán keresz59