Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-498

Az országgyűlés képviselőházának Í98. ülése 1931 május hó 6-án, szerdán. 399 hanyagolva, ez nagyon jó üzlete is lenne a Máv.-nak. Számítások vannak, amelyek szerint vasúi pár éven belül kifizetné a belefektetett költségeket, s nagyon jó üzletága lenne a Máv.-nak is, ezért nagyon kérem a miniszter urat, méltóztassék végre megkezdeni ennek a vasútnak építését. Bár megcsinálták volna a konjunktúra idején, amikor azonban rövidlá tóan azl mondták, hosrv papírból nem lehet aranvaí csinálni. Pedig leheléit volna! (Kun Béla: Nem ennek a kormányrendszernek vezetői mondták?) fin nem csinálok ebből pártpolitikái. Az a vasút viszi majd ön! is. képviselő úr, ellenzéki! és kormánypártit vegyesen, csak már látnám, hogy rajta ülnénk és együtl mehetnénk azon a vasúton! Nagyon kérem a miniszter arai ennek megépítésére. A multkorában egy küldöttséget voll szerencsém a miniszter úrhoz vezethetni. Nagyon kedves volt és megértően fogadia kérésünkéi. Nagyon kérem, ne várjunk ezzel. Hiszen ma már hitelt is lehet erre a célra kapni. En meg vagyok róla győződve, hogyha a Máv. nincsen abban a helyzetben, hogy ezt a vasutat most megépíthesse, külföldi tőke is jelentkeznék erre. Hiszen már jelentkezeti is külföldi tőke, hajlandó ezt megépíteni 10—15 évi törlesztésre. De ;iz! hiszem, nem is kell külföldi tőkére szorulnunk; azt a 10 millió pengőt, amennyibe ennek a keceli vasútnak építése kerülne, akármelyik fővárosi banktól meg lehetne kapni és meg lehetne ezt a kérdést oldani. Hangsúlyozom, hogy vajmi kevés befektetésbe kerülne, mert mint az ajánlat szól. csak a harmadik évben kezdődnék îneg a törlesztés, akkor pedig már megvan a vasainak a bevétele, úgyhogy az államnak jóformán semmibe sem kerülne. De kezdjük meg végre a vasútépítést. En is szerelem a kultúrát, szereiéin látni — benne ülni még jobban — száguldani az auió kai a Halálon pariján, Pesl környékén a szebbnél szebb autókat, szép az a pesti embernek, de mikor az én falusi emberem feljön Pestre és a műútról nem bír bemenni a községházára, meri elakad, le kell szállnia, és 1 kilométert gyalog kell mennie, mert nem tud bemenni. Hajós községet említem, ahol nem tud télvíz idején kijönni a portájáról megrakott szekérrel, mert nincs megfelelő útja. Akkor mindjárt nem olyan szép az az anió, lia ezeket az utakat veszem figyelembe. En csak a sorrend ellen vagyok. Akkor javítsuk az utakat, mikor már másutt megépültek a rendes utak. Az államnak ez fontos közgazdasági érdeke és nagy hiba, ha szállítani nem tudnak az emberek, mert az értékesítés kérdése a legszorosabban összefügg a szállítással, utakkal, vasutakkal. A.Z egész vidék. Pest vármegyének majdnem minden községe el van zárva a világtól, kénytelen :10—40%-kal olcsóbban eladni a gabonáját, borát, a gyümölcséről nein is beszélek, mert nincsenek megfelelő szállítási eszközök, ninese nek rendes útjai. En az elhanyagolt, állandóan, 101) év óta elhanyagolt Pest megyének érdekében emelem fel a szavamat. Ez a tősgyökeres becsületes magyar vármegye megérdemli, (Helyeslés jobbfelőL) hogy a multak mulasztásai jóvátegye a mostani nemzeti kormány és ha nem is jutalmazza, de igazságot tegyen ebben a kérdésben. Ez a vármegye mindig függetlenségi volt, ezért mindig büntették. T. Képviselőház! Szabad legyen még egy dolgot említenem. Ujabban nagyon helyesen autóbuszjáratokat létesít :\ kormány és ezekkel az autóbuszjáratokkal bonyolítja le mosta szállítást Egyes postahivatalok teljesen érthetetlenül drágának tartván az autóbusszal való postaszállítást, árlejtést írnak ki és most újabban nem az autóbuszokkal akarják a postát szállítani, hanem kocsikkal, szekerekkel, sőt tovább megyek, végül majd gyalogos cigányokkal fogják végeztetni a postaszállítást, mert olcsóbb. Megengedem, hogyha az autóbuszvállalat megteszi ajánlatát a posta szállítására, vele szemben mindenkor lesz egy-két vállalkozó, aki olcsóbban fogja szállítani, mint az auto- ' busz, de (Minek megvan a magyarázata: annak nem olyan sürgős, útközben fidvesz utasokat a vasúthoz menet és jövet, akik a csomagokon rajta ülnek, azokat tönkre is teszik, egy-két levél el is vész. Ezeket a középkori állapotokat ne engedje a miniszter úr visszaállítani és arra kérem, adjon utasítási a postaügynökségeknek, hogy ahol autóbuszjárat van, ezzel a gyors közlekedéssel szállítsák a leveleket, meri nem mindegy annak a falusi lakosságnak, hogy egy nappai előbb, vagy később kapja meg a leveleit. Ezekben voltam bátor elmondani mindazt, amit szándékoztam és amint előre is jeleztem, a költségvetést elfogadom. (Éljenzés a jobboldalon:) Elnök: Szólásra következik? Clubicza Ferenc jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! A kereskedelemügyi miniszter úr .tárcájának költségve tési indokolásában egy rendkívül érdekes tervet említ meg. Azt mondja (olvatisa): «Foglalkozom azzal a gondolattal, hogy miként a Pénzintézeti Központ, úgy az ipar terén is legyen olyan szerv, amely az egyes ipari vállalatok működésének állandó figyelemmel kísérésével foglalkozik. Ennek a szervnek további feladata lenne, hogy megfelelő útbaigazításokkal és tanácsokkal is szolgáljon ott, ahol azt tapasztalja, hogy bármely szempontból hibás a vállalat vezetése. Ugyancsak ennek a szervnek volna hivatása, hogy nehéz helyzetbe került vállalatok megsegítésére terveket dolgozzon ki.» Igen t. Képviselőház] Micsoda új hivatal ról. micsoda új központról van itt iszó? Egy kigondoló központról, egy új intézményről? Egy ipari központról, amely azt vizsgálja, hogy hol hibás a vállalat vezetése? Hiszen ez a kormánynak legelemibb kötelessége, hivatása és feladata. (Kun Béla: Régen az lett volna!) Azt mondja itt az indokolás, hogy ennek a szervnek volna hivatása, hogy nehéz helyzetbe került vállalatok megsegítésére terveket dolgozzon ki. Erre nem kell semmiféle tervei kidolgozni, esak változnia kell ennek a kormányzati rendszernek, amely a kereskedelmet és az ipari ilyen súlyos helyzetbe hozta. Most tovább folyik ennek a kormányzati rendszernek eddigi eljárása. A közüzemek terén semmiféle változás nem történt, (Kun Béla: ígérték, hogy lesz!) mert ugyanaz a helyzet ma a közüzemek terén, mint volt az iparfejlesztési javaslat előtt; ugyanaz a helyzet a kartellek terén, mint volt a kartelitörvény előtt; az iparfejlesztési javaslat és a kartelltörvény után ugyanaz a helyzet, mint azok előtt volt, semmiféle változás nem történt. Ha előveszem a kereskedelemügyi minisztérium költségvetésének lét eleit, akkor a következő közüzemi problémát találom. A kereskedelemügyi minisztériumnak vannak kőbányái, a hosszúhetényi, nagybátonyi és tarcali kőbánya, azonkívül van még kőbányája az államnak Dunabogdányban, Tokajon, Visegrádon és Hegyeshalmon. Ezeka kőbányák az állami' utak, vasutak, folyammeder javítási és töltési munkálatokkal kapcsolatos szükséglete-