Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.
Ülésnapok - 1927-498
Az országgyűlés képviselőházának 498. felsorolta! — Propper Sándor: Jánossy, mint közvédő!) Többek között felsorolta az ipartörvényt és a kartell törvényt. Erre én közbeszólásként azt a megjegyzést tettem, hogy ezek kirakattörvéiiyek, amire a miniszter úr ugyancsak közbeszólás alakjában azt mondotta, hogy nem baj az, ha díszes a kirakat. (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Nem ha díszes! Ha jó a kirakat!) Azt mondta a miniszter úr, hogy nem baj az, ha díszes a kirakat. Erre vonatkozólag most legyen szabad annyit megemlítenem, hogy az nem baj, ha díszes a kirakat, (liud János kereskedelemügyi miniszter: Emeli az üzlet fov galmát!) csak az a baj, hogy díszes a kirakat, de ha bemegy az ember a boltba, üres boltot lalál. (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Maguknál nagyon üres!) így vagyunk a t. miniszter úr tárcájával is, mert azok a törvények, amelyeket tényleg Kirakattörvényeknek lehet nevezni, ott állnak ugyan és díszelegnek a kirakatban, ha azonban belépünk az üzletbe, az üzletet üresen találjuk. Ezt legjobban bizonyítják a tárca költségvetésében található számadatok, mert ha az egész összeget veszem figyelembe, amely a tárca keretében elő van irányozva »amely 28,789.000 pengőt tesz ki, ez rávilágít erre az üres boltra, amelyben nem lehet megtalálni mindazt, amire szüksége van leromlott iparunknak, kereskedelmünknek, amire szükségük van a hatalmas nagy számban lévő munkanélkülieknek. Ha a nyugellátás öszszegét is hozzászámítom, 32,550.000 pengőt tesz ki a kereskedelmi tárca egész költségvetése. Ebből a bevételeket levonásba kell hozni. A tárca keretében 10,972.000 pengő van előirányozva, így tehát a kereskedelmi tárca keretébe tartozó ipari és kereskedelmi célokra maradna tulaj donképpen 21,588.000 pengő. De én összeállítottam azokat a számokat, amelyeket különösen az ipari és kereskedelmi célok előmozdítására szolgálóknak tekinthetek és ezek a számok öszszeseu 14,318.000 pengőt tesznek ki. úgy hogy ha ezt kivonom a tárca egész költségvetésének előirányzásából, akkor megmarad 18,231.000 pengő. Ebből tehát azt a tényt lehet megállapítani, hogy míg a kereskedelmi tárca keretében 14,000.000 pengő — kerek összegeket mondok — szerepel beruházási és egyéb hasznos célokra, addig a kereskedelmi tárca kötelékébe tartozó hivatalok és a központi igazgatás dologi és személyi kiadásaira 18,230.000 pengő szükséges. Azt a 14,000.000 pengőt is részleteire kell bontani, amelyet én hasznos kereskedelmi és ipari célokra szolgálónak tudok megállapítani. Ez a következőkép oszlik meg: a 7. címben, az államépítészeti hivatal, közutak, hidak stb. rendes kiadása címén 4,235.000 pengőt, rendkívüli kiadása címén 7,715.000 pengőt irányoznak elő, az iparoktatási intézetek épületeinek tatarozására és felszerelésének pótlására 115.000 pengőt és a budapesti vámmentes kikötő fejlesztésére 164.000 pengőt, ez együttvéve 12,279.000 pengő, amely beruházásnak mondható. Tehát az egész kereskedelmi tárca költségvetésében 12,000.000 az az összeg, amely beruházások címén szerepel. Ez az az üres üzlet, amelynek csak a kirakata díszes, azonban bent a holtban nincs meg az az áru. amelyre feltétlenül szükség van. (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Hátha van rak tár? Nézze meg a raktárt is!) Megnézem a raktárt is. Majd rátérek erre is. Ha az egyéb hasznos címek tételeit vizsgálom... (Propper Sándor: Vidám miniszter, szomorú ország! Bár az országnak is volna alkalma vidámnak lenni! — Meskó Zoltán: ülése 1931 május hó 6-án, szerdán. 393 Kózsaszínhen látja a világot!) ipari felügyeletre 344.930 pengő, iparosnevelési célokra 65.000 pengő, iparfejlesztési célokra összesen 460.000 pengő van beállítva, bel- és külkereskedelmi célok előmozdítására 562.000 pengő, a technológiai laboratóriumnak fejlesztésére 13.000 pengő és az országos ipari és kereskedelmi alap javadalmazására 625.000 pengő. Ez a beruházásokkal együtt teszi ki azt a 14,318.000 pengőt, amelyet az előbb megemlítettem. Erre azonban bevételek vannak előirányozva, és pedig egészen jól jövedelmező hivatalai vannak az igen t. miniszter úrnak, mert a szabadalmi díjakból és illetékekből 720.000 pengő, kazánvizsgálati díjakból és autóengedély díjakból 93.000 pengő, a mértékügyi intézetnél hitelesítési és más díjakból 980.000 pengő van előirányozva és az államépítészeti hivatal, amely tulajdonképpen a legnagyobb összeget irányozza elő beruházásokra, ezt könnyen teheti, mert bevételek címén 5,262.000 pengőt irányoz elő. A bevételi előirányzat iparfelügyelet címén gőzkazán vizsgálatok díjából 250.000 pengő, (Propper Sándor: Ezen keresnek!) ipari és kereskedelmi szakokiatás címén tandíjakból 110.000 pengő, ipari és kereskedelmi célok címén különböző bevételek, illetékek stb. kitesznek 3,462.000 pengőt, úgyhogy ez teszi ki azt az előbb említett 10,972.000 pengőt, valójában tehát beruházási és egyéb hasznos ipari és kereskedelmi célokra mindössze 3,346.000 pengőt fordít a kormány az állami adóbevételekből, mert a többi, mint ahogy említettem, a különböző hivatalok bevételei között irányozza elő a kormány. Most pedig a miniszter úr felszólításának engedve, kissé bepillantok a raktárba. (Bud János kereskedelemügyi miniszter: A 31 milliós útépítésről beszéljen!) Bepillantok a raktárba, amely az állami üzemeknél található meg. így például a posta, távírda- és távbeszélő intézménynek (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Ott csak elég beruházás van!) összes bevételei 118,240.000 pengőt, kiadásai 98,56.000 pengőt tesznek ki. A—felesleg itt 19,694.000 pengő. Mindezek dacára beruházásokra 9,800.000 pengő van előirányozva rendkívüli beruházás címén. Igen t. miniszter úr, én nem tudom elfogadni azt az álláspontot, amelyet önnek méltóztatik elfoglalni, hogy a rendes, folyó, minden esz tendőben előforduló, úgyszólván üzemfenntartó kiadásokat is mindenkor a rendkívüli beruházások közé akarja sorozni a miniszter úr, holott ezeket ilyen címen elfogadni nem lehet, ilyen címen osaka 9,800.000 pengő fogadható el. Ha ezt levonásba is hozom a feleslegből, még akkor is több, mint tízmillió felesleg marad és én hibáztatom nem magát ezt a felesleget, hanem ezt az üzleti politikát, amely ezeknél az üzemeknél található. Mert valószínű, hogy itt baj van vagy annyiban, hogy a felesleget nem használják fel kellő módon az üzemek megfelelő fejlesztésére, vagy pedig baj lehet anynyiban, hogy az üzem túlnagy díjakat szed és ebből származik az a 19,500.000 pengős felesleg. Itt tehát más üzletpolitikát kell folytatni: vagy le kell szállítani azokat a díjakat, amelyeket bevételeznek ezeknél az üzemeknél, vagy pedig, ha ezek minden körülmények között megtartandók, akkor ezeknek az üzemeknek feleslegét az üzemek további fejlesztésére kell felhasználni, nem pedig más célokra. Hasonló a helyzet az Államvasutaknál. Itt a rendes bevételek címén 293,690.000 pengő szerepel, rendes kiadások címén pedig 227,253.000 pengő. Valójában 66,437.000 pengő felesleg
