Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-498

Az országgyűlés képviselőházának 498. dést kifejteni, mint ezidőszerint. Hasonló értelemben beszél a miniszter úr az indokolásban és beszélt az előadó úr is az iparfelügyelői intézményről. Az előadó úr azt mondotta, hogy a miniszter úr is szükségét látja annak, hogy ezt az intézményt megreformálja, mert azok között a keretek között, amelyek között ma fennáll, fenntartani már nem igen Lehet. Így vagyunk azonban minden intézménnyel, lia életre keltjük s 50 évig nem változtatunk rajta egy jottányit sem. Elavult lesz és nem felel meg az ötven év utáni korszaknak, mert hiszen az idő kereke forog, nem marad folyton egy helyben és ha valamely intézmény nem alkalmazkodik megfelelően a korhoz, egészen természetes, hogy elavul. Úgy látszik, most már a miniszter úr is belátja ezt és éppen ezért legalább a költségvetés indokolásában erről említést tesz. Az igen t. előadó úr beszéde csupa dicséret volt a kereskedelemügyi miniszter úr tevékenysége felett, ő is azt mondotta, hogy az iparfelügyelői intézmény a legközelebbi jövőben előre fog haladni. Nézzük meg most e tekintetben a tételeket. A jövő évre be van állítva a költségvetésbe Iparfelügyelet céljára 344.930 pengő, a múlt évben erre a célra 341.320 pengő volt beállítva, tehát ebben az évben 3610 pengővel több. Ez az óriási haladás, ez a 3610 pengő az a plusz, amelyből a kereskedelemügyi miniszter úr az iparfelügyelő intézményt ki akarja építeni. Nem tudom, hogyan lehetséges ez, mert ez olyan csekély összeg, amelyből talán csak egy iparfelügyelőt lehet alkalmazni, pedig tudjuk azt, hogy milyen kicsiny az iparfelügyelők létszáma. Tudjuk továbbá azt. hogy a költségvetés 8. címe iparfelügyeleti célokra, kazánvizsgálati költségekre 250.000 pengőt Irányoz elő. Az iparfelügyeletek teljesen ezzel a munkával töltik el az időt. Egy gyár megvizsgálásánál, műhelyek látogatásánál az ott fennálló szabályellenességek, rendellenességek meglátására nincs idejük. Ha ez az intézmény már nem tudta fenntartani azt a réíri szokást, hogy az iparfelügyelők az ő működésükről minden évben kiadtak egy jelentést. amely jelentések nagyon érdekesek voltak, ez nagyon sajnálatos, már pedig erről már évek óta nincs szó. Meg akarom jegyezni, hogy az iparfelügyelőket magukat nem kívánom bántani, mert ők dolgoznak, de egyrészt nincsenek annyian, amennyire szükség volna, másrészt pedig kazánvizsgálatokkal vannak elfoglalva, tehát tulajdonképpeni feladatukat nem tudják lígy teljesíteni, amint az az ügy érdekében kívánatos volna. Mégis azt látjuk, hogy itt a költségvetésben abszolúte nem lehet észrevenni, hogy a jövő évben ez a helyzet meg fog változni, s már ki fogják tudni adni a jelentéseket. Ezekhői a jelentésekből legalább megtudtuk azelőtt azt, hogy mi van higiénikus, szociális téren a gyárakban, a munkahelyeken. Hogyha már a jelentést nem is csinállak meg, a kereskedelmi minisztérium ne csak bürokratikus egyéneket alkalmazzon, mint iparfelügyelőket, hanem szakembereket is, mérnököket, orvosokat, munkásokat és nőket, mert az az intézmény nem fog érni semmit, hogyha nem olyan egyének mii ködnek, mint iparfelügyelők, akik a munkásság bizalmát is bírják, akik nem bizalmatlanok ezekkel az emberekkel szemben. (Br. Podmaniczky Endre: Bizalmi férfiak! Már elég volt belőlük!) Csak ebben az esetben lehet szó arról, bogy működésük üdvös lesz. À költségvetés tizedik címe: «Ipari és kereskedelmi célok.» Az ipari és kereskedelmi céloknál azt látjuk, hogy a kereskedelemügyi f miniszter úr valmivel jobban dotálta ezt a címet, ülése 1931 május hó 6-án, szerdán. 389 és pedig a kimutatás szerint 45.790 pengővel. Ebből 10.000 pengő az állami munkaközvetítő hivatalra esik. A kimutatás szerint ezt a 10.000 pengőt arra fordítják, hogy ismét életre kelthessék az Országos Munkaközvetítő Tanácsot. Az állami munkaközvetítőnél is azt kell mondanom, hogy elsősorban munkára volna szükség, akkor lebet közvetíteni, de ha nincs munka, akkor hiábavaló a munkaközvetítő intézet, ez nem tud munkát közvetíteni. (Br. Podmaniczky Endre: Bölcs rabbi-mondás: — Derültség.) Bár ez volna a feladata, az állami munkaközvetítésről mégsem állítom határozottan, hogy ha munka volna is, úgy beválnék, mint munkaközvetítő s feladatát úgy tudná teljesíteni, mint azok a munkaközvetítők, amelyek szakmánként teljesítik feladatukat. Amikor a munkáltató odafordul a szakmabeli közvetítőhöz munkásért, az az intézet tudja is közvetíteni a neki szükséges megfelelő munkást, az állami munkaközvetítő azonban erre képtelen. Lehetetlen dolog, hogy az illető munkáltatónak, ha ott szakmunkásokat keresne, erről a helyről megfelelő munkást tudjanak közvetíteni. Ezért vi\n az, hogy sem a munkáltató, sem a munkás nem viseltetik bizalommal a/, állami munkaközvetítő iránt és nem fordul oda, holott a szakmabeli munkaközvetítők, akik paritásos alapon állnak, s ahol a munkáltató és a munkás is ott van, meg tudnak felelni természetesen annak a feladatnak, amelyet célul kitűztek. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Rothonstein Mór: Rögtön befejezem. Ezért tebát nekem nincs reményem az országos munkaközvetítő-tanács iránt. Az e célra felveti 10.1)00 pengőt szerintem az igen t. kereskedelemügyi miniszter úr egészen szépen megtakarít batná. Láttuk ennek az intézménynek működését már a békében is, nekem is kijutott az a szerencsi', hogy ennek a közvetítőnek a vezetésében bent legyek, de mondhatom, hogy ott boldogulni nem lebet. Miután azt látom, hogy a kereskedelemügyi miniszter

< úr csak ígéreteket tesz, de azokat nem váltja be, bizalommal nem viseltetvén a kormány iránt, a-kereskedelemügyi tárca költségvetését nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik! Gubicza Ferenc jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: Mélyen t. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon és a középen.) A közelmúltban egy külsőségeiben is megemlítésre méltó, tartalmában pedig elsőrangú témaanyagokat feldolgozó mérnök kongresszus volt Budapesten. Ez a kongresszus az ország közgazdaságának minden ágával a legrészlr tesebben foglalkozott és egy olyan anyagbal mázt hozott össze, amely anyag értékes kiindulási alap igazgatási reformok előkészítésére. Ezen a kongresszuson a kereskedelmi miniszter úr egy alakilag is rendkívül szép és tartalmilag annál értékesebb beszédet mondott, amely beszédben értékelte a magyar műszaki világnak az ország baladása és fejlesztése terén elért eddigi eredményeit és kérte a mérnöki társadalmat, bogy segítsen neki a mai nehéz gazdasági válságból való kivezető út kinyomozásában és legyen segítségére a válság megoldásánál műszaki vonatkozásokban elér bető utaknak az előkészítésében. Ezen a kongresszuson egy szakosztályi ülésen az ország kormányzója is megjelent és igen figyelemreméltó és feltűnést keltett beszédben fejezte ki elismerését a mérnöki társadalomnak, s hozzászólt egy speciális szakkér55*