Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-497

Az országgyűlés képviselőházának 497. ülése 1931 május hó 5-én, kedden. 373 célt szolgálják, hogy ipari szakintézeteinket megfelelő nívón tartsuk, megfelelő modern berendezésekkel és felszerelésekkel láthassuk el őket. Ipari szakoktatásunk tényleg szép ered­ményeket ér el; kívánatos lenne, hogy az ipar­iskolák tandíjmentesek legyenek, úgy, mint a háború előtt, mert hiszen a tandíjakból várt összbevétel 110.000 pengőben van előirányozva. Remélem* hogy amint az állam pénzügyi hely­zete meg fogja engedni, vissza fogunk térni a háború előtti állapotra, amikor fiatal generá­cióinkat tandíjmentesen tudtuk az ipari pá­lyára kiképezni. A 10. cím, az ipari és kereskedelmi célok címe alá több hivatal és szerv tartozik. Így elsősorban az az állami munkaközvetítő hiva­tal, amelynek dologi és személyi kiadásai a múlté vi keretek között mozognak. Uj tételként találjuk itt a 4. rovat alatt az Országos Munka­közvetítő Tanács költségeihez való hozzájáru­lást 10.000 pengős összeg erejéig. Mint méltóz­tatnak tudni, az Országos Munkaközvetítő Ta­nács a forradalmak óta szünetelt, főképpen azért, mert a tanács mikénti megalakítása te­kintetében a különböző munkásérdekképvisele­tek, nevezetesen a keresztényszocialista és a szociáldemokrata munkásérdekképviseletek kö­zött nem volt meg a kellő összhang. Azonban különösen a mai nagy munkanélküliségben és a mai rossz gazdasági viszonyok között egy ilyen szervnek felállítása^ — amely szerv nem­csak véleményező és tanácsadó szerve a mun­kaközvetítő hivatalnak és a kereskedelemügyi minisztériumnak is, hanem kezdeményező és irányító szerve is — nagyfontosságú és nagy­jelentőségű, amit én a magam részéről is öröm­mel regisztrálok erről a helyről; csupán any­nyit tartok szükségesnek megemlíteni, hogy a megegyezés a munkaközvetítő tanács mikénti összeállítása tekintetében teljes hermóniában történt, amennyiben 36 rendes tag közül 12 ren­des tagot nevez ki a kereskedelemügyi minisz­ter, 12 tagot választanak a munkaadók és 12 fagot választanak a munkásérdekképviseletek, és pedig olyan formában, hogy 4 rendes tagot a keresztényszocialista és 8 rendes tagot és ugyanannyi póttagot a szakszervezeti tanács, illetőleg a szociáldemokrata munkásérdekkép­viseletek. Uj alcím itt a háziipari alcím, amelyről már bátor voltam megemlíteni, hogy ez a fontos kérdés egységesen a kereskedelemügyi minisz­lériumhoz osztatott be, egy külön osztályba, amelybe a földmívelésügyi és többi tárcáktól átvétettek a megfelelő szakreferensek. Az or­szág hét háziipari felügyelői kerületre oszta­tott fel. örömmel regisztrálhatom azt is, hogy a tanfolyamok költségeire 24.000 pengő, vagyis 4000 pengővel több állítatott, be, mint az elmúlt esztendőben és ennek folytán remélhető, hogy a falusi lakosság a téli hónapokban olyan vi­dékeken is fog látogathatni háziipari tanfolya­mokat, ahol ilyen tanfolyamok eddig még nem voltak. ,-•-. Az iparfejlesztési rovatnál sa.inalattal kell megállapítanom, hogy 76.500 pengővel kevesebb, vagyis 460.000 pengő állítatott be Iparfejlesztési célokra. Ez az összeg azonban kizárólag csak a kisipar és a háziipar fejlesztésére szolgál; egyrészt arra a célra, hogy a kísérleti állomá­son anyagvizsgálatokkal, szaktanácsokkal, fel­világosításokkal, ingyenes előadásokkal és tan­folyamokkal lehessen elősegíteni és támogatni a kisipart; másrészt pedig arra a célra, hogy az exportpiacokon a kisipar képviselete lehe­rovp fpfp^'iSPK A bel- és külkereskedelmi célok előmozdí­tására összesen 562.000 pengő irányoztatott elő; (Simon András: Ez kevés!) ebből a legnagyobb összeg a Magyar Külkereskedelmi Intézet tá­mogatására szolgál, amely intézet 380.000 pengő állami támogatást kap. Ennek az inté­zetnek már eddig is óriási érdemei vannak. Legnagyobb érdeméül és eredményéül azt jel­zem, hogy eddig teljesen ismeretlen piacokat tárt fel a magyar export részére; olyan ten­gerentúli, távoleső piacokon sikerült a ma­gyar exportőröknek lábukat megvetniök, gyö­keret ereszteniök, ahol eddig egyáltalában nem volt magyar exportlehetőség. Ez mutatja azt, hogy megfelelő organizációval mit lehet még elérni ezen a téren. Már eddig is 75 or­szágra terjedt ki a magyar külkereskedelmi in­iézet exporttevékenysége. Több mint 200 képviselője van különböző városokban és ötvennégy országból szerzett 250 magyar cég részére több mint 300 megren­delést. Remélhető, hogy az exportintézetnek sikerülni fog a tengerenjáró hajók élelmiszer­szükségletét igen jelentékeny részben Magyar­országból biztosítani. Ez egy olyan nagy fo­gyasztópiac, amelyre eddig nem is gondol­tunk és amely megfelelő organizációval szin­tén a magyar termelés részére lesz megsze­rezhető. Még egypár szóval meg kell emlékeznem a csepeli kikötő adatairól is, miután ez bizo­nyára érdekelni fogja a t. Házat. A csepeli kikötő tulajdonképpen az elmúlt esztendőben jött teljes mértékben üzembe és az elmúlt esz­tendő forgalmi adataiból azt az örvendetes kö­vetkeztetést vonhatjuk le, hogy erre a kikötőre • nemcsak szükségünk volt, hanem az eddigi je­lek szerint a kikötő befogadóképessége már is teljesen ki van aknázva. A kikötő forgalma az elmúlt esztendőben 2,455.000 métermázsára emelkedett, az 1930/31. költségvetési év első nyolc hónapjával szemben 81 százalékos növe­kedést mutat fel, ezenfelül pedig a mellette levő petroieiunkikötő 800.000 métermázsás for­galmat ért el. A legnagyobb mennyiségben ga­bonaféleségek, tüzelőanyag, főzelékféleségek és darabáruk forgalmaztatnak a kikötőben. A kikötő költségvetése az elmúlt esztendőben 760000 pengő rencfes és 164.000 pengő rendkívüli kiadást, vagyis összesen 924.000 pengőt irányo­zott elő. A folyó évben ez valamivel maga­sabb, a rendes kiadások 774.000 pengőben, a rendkívüliek pedig 164.000 pengőben, vagyis összesen 938.000 pengőben irányoztattak elő. A kiadásokat a bevételek teljesen fedezik, sőt a 164.000 pengő rendkívüli kiadás éppen a fe­leslegekből fordíttatik rendkívüli beruházá­sokra, amennyiben a kikötő további építése és fejlesztése szükséges, hüvelynemesítőt, zsizsik berendezést és különböző raktárterületek bőví­tését tervezik. Igen t. Ház! Egészen röviden ismertetni bá­torkodom még a kereskedelmi tárca alá tartozó különböző üzemek költségvetését is. A posta, távírda és távbeszélő költségvetése igen örven­detes képet tüntet fel, ami nagyrészben az által volt elérhető, hogy a mull esztendőben a posta­tarifákat elég jelentékenyen emeltük. Az össz­kiadások főösszege 98,546.000 pengőben van elő­irányozva, a rendes bevételek pedig a múlt évi 113,566.000 pengővel szemben 118,240.000 pengő­ben irányoztattak elő. Tekintettel az idő előre­haladott voltára, a postáról részletesebben nem szándékozom a t. Házat tájékoztatni, csupán annyit említek meg, hogy a postánál az ötéves beruházási Programm tovább folyik, a buda­pesti automata-központok kiépítése a befeje­zéshez közeledik, a nemzetközi kábelek kiépí­53*

Next

/
Thumbnails
Contents