Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-497

Az országgyűlés képviselőházának 497. ülése 1981 május hó 5-én, kedden. 369 előtt méltóztattak a honvédelmi miniszter úr kijelentését hallani, amikor bejelentette, hogy a jövőben a katonai rendelések 50%-át fogja kisexisztenciák részére juttatni. (Rothenstein Mór: Ezt minden évben mondják!) Itt van a törvénynek az az intézkedése, amely a hazai beszerzésre kötelezetteknek számát lényegesen kiterjeszti, tehát nem fognak felesleges módon külföldi árukat beszerezni, hanem kötelezve lesznek azt a magyar gyáripartól beszerezni. Itt van ezzel kapcsolatban az egész új köz­szállítási szabályrendelet, amely helyesen meg­alkotva és helyesen végrehajtva olyan instru­mentum, amely a bajbajutott és munkanélküli ipart hivatva lesz átsegíteni a nehéz időkön. {Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Ehhez a nagy programúihoz szervesen kapcsolódik az a beruházási programúi, amely úgy a keres­kedelmi tárcánál, mint a kereskedelmi tárca alá tartozó különböző üzemeknél kidolgozta­tott, részben már folyamatban is van és rész­ben a megvalósulás stádiuma előtt áll. (Kabók Lajos: Erről is lehet komolyan beszélni?) Igen t. képviselőtársam, mindnyájan szeretnők, hogy sokkal nagyobb összeggel, sokkal jelentéke­nyebb összegek álljanak közmunkák céljára rendelkezésre, mint amilyenek állanak, de an­nál dicséretreméltóbb a kormánynak az az ügyessége, hogy a mai nehéz viszonyok kö­zött, az adottság ellenére, amikor az állani pénzügyi helyzete a legmesszebbmenő takaré­kosságot írja elő, lehetővé van téve, hogy mégis olyan beruházások eszközöltessenek, amelyeknek kedvező jelét az egész gazdasági életben rövidesen meg fogjuk látni. (Kabók Lajos: Evek óta ígérik a beruházásokat és még most sem valósították meg!) Csak néhány nagyobbszahású beruhá­zásra vagyok bátor a t. Képviselőház figyel mét felhívni. Amint méltóztatik tudni, a m. kir. posta kidolgozott egy öt éves beruházási programmot, amelyet a terveknek megfelelően ez évben tovább folytatnak. Miután ez 70 mil­liós összegben irányoztatott elő, átlag — és így ebben az évben is — évenként 25—30 mil­lió fog beruháztatni. Itt van a MÄV kidolgo­zott öt éves programmja, (Kabók Lajos: Öt éve halljuk már!) amelyre nézve az igen t. képviselőtársamnak felvilágosításul közölhetem, hogy 30 milliós rendelés már kiadatott hitel­művelettel (Kabók Lajos: Papíron! Ezért zár­nak be a gyárak! — Elnök csenaet. — Zaj a jobboldalon.) és a gyárakban a munka folyik. (Kabók Lajos: Folyik a munkáselbocsátás! — Zaj.) Ezt, igen t. képviselőtársain tagadásba venni nem lehet. Itt van az a nagyszállása út­építési programra, amely igen ügyes és igen nehéz hitelezési művelettel tovább folytatódik. Majd leszek bátor annál a címnél részletesen ismertetni a t. Háznak ezt a programmot, ahol ez évben szintén igen jelentékeny összegű, 31 millió értékű útépítés van programmba véve. Végül itt van a budapesti két híd megépítése. (Rothenstein Mór: Hol?!) Ahogyan a napi­lapokból méltóztatik tudni, (Rothenstein Mór: A napilapokból?) a két híd építése a meg­valósításnak abba a stádiumába jutott, hogy a fedezet előteremtése is biztosítva van és a legközelebbi időben a munkák tényleg meg is kezdetnek. (Kabók Lajos: Minden esztendőben egy evőkanállal!) Nem akarok hosszabb ideig időzni több törvénynél, amelyek mind a gazdasági élet mesgyéjét érintik. Ilyen az energiagazdálko­dásról szóló törvény, amelynek végrehajtása során az egész magyar közgazdaság látni fogja, hogy annak milyen áldásos kihatásai lesznek az egész gazdasági életre. De alkotott a törvényhozás olyan törvényt is, amelyre éppen az ilyen válságos és kritikus gazdasági viszonyok között van szükség, amidőn meg kell óvni a fogyasztókat és meg kell óvni a nemzet nagy tömegeit is az esetleges káros ki­növésektől: meghoztuk egyik legnehezebb tör­vényalkotásunkat, a kartelitörvényt, ahol út­törők vagyunk, mert az eredeti elgondolás szerint és merem állítani, helyes irányzatban alkottunk olyan kartelitörvényt, amelynek se­gítségével lehetséges lesz szükség esetén az ipari kapitalizmusnak esetleges kinövéseit és kártékony kihatásait visszaszorítani és meg­akadályozni. (Kabók Lajos: A Talbot-kölcsönt nagy takarékba tették!) Igen t. Képviselőház! Ezek mind azt bizo­nyítják, hogy itt igenis, komoly munka fo­lyik. De komoly munka folyik a kisexiszten­ciák megmentése érdekében is és itt a legfon­tosabbnak tartom a kereskedelemügyi minisz­ter urnak ama céltudatos és átgondolt Pro­gramm ját, amely a kisiparosságnak megmen­tése, a házi iparnak megszervezése, kifejlesz­tése és főleg az exportpiacokra való kisegí­lése terén mutatkozik. (Hcli/rslcs.) A kisip.i rosság hiteligényeinek ellátása — amint mél­tóztatik tudni — az löksz, útján történik. Ed­dig 10 milliót bocsátottak a vidéki kisiparos­ság rendelkezésére- Ebből a 10 millióból, — ta­lán érdekelni fogja a t. Házat, (Halljuk! Hall­juk!) — ez év április 8-áig a vidéki kisiparos­ság között kölcsönkép effektive kiosztatott 5,371.000 pengő s a kereskedelemügyi miniszter úr bejelentette, hogy a kölesön felvételének feltételeit könnyíteni fogják, (Elénk hclycslrs.) hogy ne legyen olyan nehézkes a kölcsön meg­szerzése, mint eddig. Ez összefügg általában az löksz, egész átorganizálásával, amely tényleg olyan hitelszervezete lesz a kispnros­ságnak. amelyet igényin» ('<)<•: vehetni. (Jánossy Gábor: Hogy vidéken is kaphassanak!) Mint méltóztatnak tudni, ezenfelül a budapesti kis­iparosság a Budapesti Kisipari Hitelintézet útján szintén jelentékeny kisipari kölcsönök­ben részesül, nevezetesen április 8-ig összesen kifizetett a Budapesti Kisipari Hitelintézet 10,780.000 pengőt,-ennek egy része kiskereske­delmi hitel volt, úgyhogy tisztán kisipari ki­helyezés ebből kereken S millió pengő. A kis­iparosság tehát eddig a két hitelintézet útján kereken 13 és fél millió pengőnyi hitelben ré­szesült és ez a hitelakció továbbra is folya­matban van. Igen örvendetes a kereskedelemügyi minisz­ter úrnak az a bejelentése is, hogy az ipartestü­letek reformjáról és egy központi kisipari ér­dekképviseleti szerv megalkotásáról szóló tör­vényjavaslat már készen van és rövidesen ab­ban a helyzetben lesz a Ház, hogy ezt a kérdést is megoldhatja. (Jánossy Gábor: Még ebben a ciklusban!) Igen örvendetes az elmúlt év eseményei kö­zül a háziipar egységes megszervezése. A házi­ipar kérdéseit eddig különböző tárcák intézték, — bizonyos fokig rendszertelenül — míg most végre az összes háziipari kérdéseket összponto­sították a kereskedelemi tárcánál. A kereske­delmi tárca költségvetésének keretén belül gon­doskodás történik arról, hogy ne csak a meglévő háziipar fejlesztessék tovább, hanem olyan vi­dékeken, ahol a háziipari foglalkoztatás még ismeretlen, háziipari tanfolyamok létesítésével, vándortanítóknak, háziiipari felügyelőknek utaztatásával a néppel ezt megkedveltessük, rá­neveljük, rászoktassuk a népet és ezzel ezt az értékes munkaerőt, a földmíves munkásnak és

Next

/
Thumbnails
Contents