Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.
Ülésnapok - 1927-495
Az országgyűlés képviselőházának 495. ülése 1931. évi április hó 30-án, csütörtökön, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyal : Elnöki előterjesztések. — Az 1931/32. óvi állami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalása ós pedig : a népjóléti ós munkaügyi tárca. Felszólaltak : Rothenstein Mór, Homonnay Tivadar, Farkas Tibor, Fitz Arthur, Pakots József, Meskó Zoltán, Peyer Károly, Pintér László, Lázár Miklós, báró Kray István, Hegymegi Kiss Pál, Gaal Endre, Kabók Lajos, Kocsán Károly, Bárdos Ferenc, Ernszt Sándor népjóléti ós munkaügyi miniszter. — A logkózelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Farkas Tibor sürgős interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszterhoz az egyetemi oktatás és a tudományos kutatás szabadságának védelme tárgyában. A vallás- ós közoktatásügyi miniszter válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak : gróf Klebelsberg Kunó, Bud János, Zsitvay Tibor, Ernszt Sándor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az illési megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Fitz Arthur jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Pakots József jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Gubicza Ferenc jegyző úr. Bejelentem a t. Háznak, hogy Farkas^ Tibor képviselő úr az egyetemi oktatás és a tudományos kutatás szabadságának védelme tárgyában sürgős interpelláció előterjesztésére kért tőlem engedélyt. Az engedélyt a képviselő urnak megadtam. A sürgős interpelláció előterjesztésére a legközelebbi ülésünk napirendjének megállapítása után fogunk áttérni. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Napirendünk szerint következik a népjóléti tárca költségvetésének (Írom. 1162) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Rothenstein Mór képviselő úr, aki beszédének elmondására a tegnapi ülésünkön halasztást kapott. Rothenstein képviselő urat illeti a szó. Rothenstein Mór: T. Képviselőház! ötvös Lajos képviselőtársam tegnap délután nagy beszédet mondott. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Rothenstein Mór: Valahányszor Ötvös Lajos képviselőtársam felszólal, mindig magasszínvonalú beszédet tart. Beszédeinek azonban egy szépséghibája van, és ez az, hogy beszéde végén mindig megszavazza azt, amit beszédében kifogásolt. Ne vegye tehát tőlünk rossz néven, ha mi ezt nem igen tudjuk helyeselni, mert ha azt, ami ellen kifogásai vannak, áruikor szavazásra kerül a kérdés, megszavazza, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXV. akkor komolyan nem hihetjük, hogy ő tényleg igyekszik változtatni azokon a bajokon, amelyek ebben az országban oly nagy dimenziókban megvannak. Felemlítette többek közt, hogy a kereszténységnek 300 évig kellett küzdenie, hogy kivívja maga részére a polgárjogot, ötvös Lajos t. képviselőtársam tehát azt akarja, hogy a munkanélküliek Magyarországon majd .'500 év múlva kapják meg az állami munkanélküli segélyt. Ez természetesen nem volna segély, mert ki tud 300 évet elérni, hogy élvezhesse azt, amiért ma folyik a küzdelem? (Propper Sándor: Szóval 2232-ben! Tehát a kereszténypárt szerint akkor hisz szociálpolitikai jólét!) A világháború után a kapitalizmus termelési rendszere válságba jutott. (Jánossy Gábor: Minden válságba jutott! Minden!) Ma a csőd szélén áll és nem talál kiutat. (Jánossy Gábor: Ügy van!) Ahol ezt látják, ahol az adott helyzetet felismerik, ott tudnak a bajokon segíteni, ahol ezt nem ismerik fel, ott bekövetkezik a katasztrófa, s a katasztrófát erőszakkal, szuronyokkal, hatalommal megakadályozni nem lehet. Ezt látjuk a történelemből, ezt olvassuk belőle, a baj csak az, hogy ebből a helyes következtetéseket azok, akiket illetne, nem vonják le. Az előadó úr beszédéből megtudtuk, hogy az ő véleménye szerint az a férfiú, aki ma a népjóléti minisztérium élén áll, különösképpen munkaügyi miniszter; különösképpen tárcajámak ezt a részét viseli nagy gonddal a szívén. (Jánossy Gábor: Ez nem csak az előadó úr véleménye, a nemzet véleménye is!) Nem, t. képviselőtársam, ezt így komolyan kijelenteni nem lehet, mert még nem hallottuk megnyilvánulni az egész nemzetet, hogy milyen nagyszerűen működik a munkaügyi minisztérium és a munkaügyi miniszter úr. Ha például nézzük, hogy azóta, amióta Ernszt Sándor a népjóléti miniszter, milyen változások következtek , be az ő minisztériumában, akkor én elsősorban a nyolcórai munkaidőt veszem bírálat > alá. A nyolcórai munkaidő közvetlenül a há35
