Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-494

218 Az országgyűlés képviselőházának U9U. ülése 19S1 április 29-én, szerdán. scire további felvilágosítással is kívánok szol­gálni. Először visszatérek arra a témára, amelyet Bródy Ernő t. képviselőtársam előzőleg említett ezzel a kérdéssel kapcsolatban, hogy hogyan áll a váci fegyintézet nyomdakérdése. Azt mondta, hogy feltűnő, hogy Jü vágón papirost rendelt. ; Az a munka, amely a váci fegyintézet nyom dájá.ban folyik, elsősorban igazságügyi nyom­tatványokat termel, ennek következtében he­lyes, ha. tiszlába jövünk azzal, hogy az igazság­ügyi nyomtatványok legnagyobb része papír­anyagot jelent, amelyeken alig egy-két mondat, nem is -mondai, hanem talán 'csak egy-két szó jelenti a nyomdai munkát. Ennek következtében megállapíthatom, — előbb nem tudtam válaszolni, mert hiszen nem tudhattam erre a részletre azonnal fejből vála­szolni — hogy a 10 vágón papír alul marad a bíróságok évi nyomtatott papíranyag szükség­letén és erre a célra szereztetett be. Megnyug­tathatom úgy az érdeklődőket, mint t. kép­viselőtársamat, hogy áll az, amit mondottam s amit helyesnek is tartok. •*™9* Mtír A váci fegyintézet nyomdája üzemét egyál­talán nem terjesztette ki, f^ü^ozatlanul olyan egyazerfi technikai berendezkedéssel dolgozik, mint dolgozott eddig, a foglalkoztatott fegyenc munkások száma nem emelkedett és ez az intéz­mény a szabad pályán levő iparnak konkurren ciát nem csinál. (Kothenstein Mór: Tévedés!) Én folyton kérem az adatokat. Egyet hallot­tam, annak nyomban utána is néztem és éppen az előbb helyeztem helyes megvilágításba. Mél­tóztassanak feltételezni rólam, hogy politikai ellentétek az igazság keresésében engem senki­től nem választanak el: egyetértek Kabók t. képviselőtársammal abban, hogy a közüzemek tul fej [észtet tségével szemben tenni kell vala­mit. En leszek is, mindjárt rá fogok mutatni, mert történtek intézkedések. De ha ezek a ki­fogások valamely üzemre helyt állanak, akkor ez elsősorban a váci fegyintézet nyomda­üzeme. Ismétlem és erre Rothenstein Mór t. kép­viselőtársam figyelmét is felhívom és felkérem őt, méltóztassék egyszer velem eljönini a váci fegyintézet! nyomdába és méltóztassék meg­győződni róla, (Felkiáltások a jobboldalon: Nem mer elmenni! Fél, hogy ott tartják!} hogy olyan egyszerűek... (Malasils Géza: A szocia­listák ismerik! — Éri Márton: Azért nem kell haragudni! — Rothenstein Mór: Nem volna újság a részemre! — Derültség a jobboldalon.) ... Azt hiszem, hogy t. képviselőtársam az én Igazságszeretetemei annyira nem vonja két­ségbe, hogy velem cl ne merne jönni akár­hova (l'f/j/ van! Vail i'<m! a jobboldalon. — Jánossy Gábor: De csak a mimiszter úrral!) s meg vagyok győződve arról is, hogy én az ő társaságában is, akármilyen nagy hatáskörrel rendelkezik is ő az ő tömegei felett, bárhová el mernék menni. (Rothenstein Mór: Ugy van! — Helyeslés a jobboldalon.) Erről meg vagyok győződve. Én arra kérem t. képviselőtársamat, jöjjön egyszer el és nézze meg azt a techni­kai felszerelési és tisztelt képviselőtársam meg fogja tudni alkotni a véleményét és meg fogja mondani, hogy ilyen technikai felszereléssé] a mai fejlett nyomdaiparral szemben kon­kurenciát nem is lehet csinálni, (('fill ran! a jobboldalon.) Mármost visszatérek a vállalkozók kérdé­sére, A váci fegyintézet nyomdája nincs vál­lalkozó kezében, ez háziüzeni, kiesik tehát mál­ébból a szempontból is. A versenypanaszok, kü­lönösen a rabmunkavállalkozók ellen irányul­nak — mint hallottuk — és ezekkel szemben a kikötött rabmunkabéiek túlalacsony mérté­két teszik kifogás tárgyává nyilván abból in­dulva ki, liogy a rabmunkást a szabadmunkás­sal egyenértékűnek tekintik és uiem veszik figyelembe azt a nagy különbséget, amire már előbb is utaltam a ami a kettő között fennáll. Már pedig a Letartóztatás! intézetekbe kerül­tek között először is sok a gyönge és beteges, semmihez nem értő, munkára alig használható és alig kényszeríthető ember, (Kabók Lajos: Tönicgmuuka!) sőt az értékesebbek teljesít­ményeit is bénítólag befolyásolják a szabad­ság vesztéssel járó testi és lelki behatások. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) A rub­in unka-vállalkozó a szerződésben kikötött lét­számot minden esetben foglalkoztatni tartozik, mert hiszen ott a foglalkoztatás olyan szük­séglet, amelyet valamennyien elismerttok. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Mármost a letartóztatottak között a rabmunka-vállal­kozó nem tehet megkülönböztetést, nem válo­gathat, hanem köteles mindenkit elfogadni, akit rendelkezésére bocsátanak. (Kabók Lajos: llúszlilléies munkabérrel!) Ö nagyi-észt kezdő és sokszor olyan munkásokat ka]), akikre az előbb rámutattam s akik igen különböző ér­tékű munkáké pességűek. Ennek következtében azután és sok egyéb okból kifolyólag ez a munkateljesítmény nem is (hasonlítható össze a szabadmunkások munka­teljesítményeivel, nem is szólva arról, hogy egy szakmunkásnak milyen intelligencáia van, kü­lönösen milyen intelligenciája van az ipari munkások egyik legelőkelőbb kategóriájának, a nyomdászokna'k. (Kabók Lajos: Miniszter úr, ez egészen primitív tömegmunka, oda nem kell szakképzettség!) Kérem, hiszen éppen ezt hang­súlyozom. Ezt mondottam én is t. képviselőtár­sam, de úgylátszik, ön ezt nem egészen világo­san értette meg. Mivel azonban én azt hiszem, hogy a t. Ház megértette, nem akarok ismétlé­sekbe bocsátkozni. (Simon András: Emésztési láza van!) Mindezekből mármost az követ­kezik, hogy a gyakorlati tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a kifogásolt rabmunkák, vagyis a rabmunkabérek kifogásolt alacsony volta el­lenére a háború után létesített ilyen vállalati üzemek egész sora kérte az utóbbi években a szerződéses kötelezettség alól való felmentését, ami elől nem is lehetett elzárkózni, mert ezek a vállalatok többnyire nem voltak életképe­sek, meirt hiszen éppen a rendelkezésükre bo­csátott munkaerő, munkaanyag nem volt meg­felelő, de az igazságügyi kormányzat intenció­ja nak is megfelelt az, hogy minél kevesebb ipari foglalkoztatás legyen a fegyintézetekben és ft lehetőséghez képest minél több fegyintézeü egyén kerüljön mezőgazdasági foglalkoztatás hoz. (Jánossy Gábor: Úgy van, ez a helyes!) Azonban ebben az országban, ahol ipar is van és ahol a bűnözés az ipari területen sem egé­szen csekély számú, természetesen, nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy most mái minden fegyintézet! elem egyedül mezőgazda­sági foglalkoztatásra legyen szorítva. Már az előbb is mondtam, 'hogy a törvényszéki fog­házakban a letartóztatottaknak mintegy 10%-a, viszont a fegyintézetekben letartóztatottaknak 40%-a végez ma ipari munkát. Fokról-fokra szorítottuk vissza az ilyen vállalkozói üzeme­ket és megállapíthatom, hogy a bírósági foghá­zakban megszűnt kisebb vállalatokat nem is említve, a kir. országos gyűjtőfogházban a játékkészítő-, a. magyar perzsaszőnyegszövő-, a köt szövő- és a kefeköt öiizem, a váci kir. or­szágos fegyintézetben két asztalosüzem, a ve-

Next

/
Thumbnails
Contents