Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.
Ülésnapok - 1927-494
Az országgyűlés képviselőházának 494. Csupán ezt voltam bátor mondani és kérem t. képviselőtársamat, méltóztassék megnyugodni, hogy számos egyéb, igazán praktikus megjegyzése tekintetében köszönettel vészein szíves észrevételeit. Kérem a cím elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs, a tanácskozási befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a második címet elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a második címei, elfogadta. Következik a harmadik cím. Kérem annak felolvasását. Fitz Arthur jegyző (olvassa a harmadik címet.) — Farkas Tibor! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik! Következik? Fitz Arthur jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! A vádhatóságok tételénél legyen szabad a mélyen t. miniszter úr figyelmébe ajánlanom egy Ígéretet, amelynek beváltása az egyszerűsítési törvénynyel kapcsolatban különösen kívánatos. A nyomozás kérdésének egyik alapja a bűnügyi nyomozásnak olyan hozzáértő személyzettel való ellátása, amely különös iskolázottságot igényel. A külföldi perrendtartásokban, ahol ia bűnügyi nyomozás ügyészi irányítására nagy súlyt helyeznek, az igazságügyi rendőrség kiépítése egyide iűleg történt meg a perrendtartást életbeléptető törvényekkel. Sajnos, nálunk ez a kérdés már nagyon régen vár elintézésre. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy az igazságügyi rendörségnek ügyészi vezetés mellett való életbeléptetése olyan szükségesség, amely egy modern bűnvádi eljárási jogban nélkülözhetetlen. En azt gondolnám, hogy a reszort beosztások, amelyek a m. kir. államrendőrségnél Budapesten és a vidéken a bűnügyi nyomozások tekintetében történtek, igen könnyen összevonhatók lennének olyképpen, hogy egy külön bűnügyi rendőrség foglalkoznék f a nyomozással. Hasonlítsuk össze ezzel például azt a jogállapotot, amelyet teremteni méltóztatott a miniszter úrnak az egyszerűsítési törvénnyel, amelyről készséggel elismerem, hogy az idő fogjia megmutatni, vájjon ezek a próbák megfelelők-e és javítanak-e a gyorsaság és alaposság tekintetében a mostani állapotokon, lazonban a miniszter úr is lesz kegyes el ismerni,^ hogy nagy különbség van ha azt a tényvázlatot, amely az ügyész kezébe kerül, egy olyan vezetés melletti bűnügyi, igazságügyi rendőrség készítette, amely nem csupán a nyomozóközegeknek azt a részét foglalkoztatja, amely még sem áll a fogalmazói szak magaslatán. Detektívl'eljegyzések nem lehetnek alaposak arra, hogy megalapozott jogászi munkák kiinduló pontjaid szolgáljanak. Azok a feljegyzések, amelyeket a detektívtestületeknek igen érdemes tagjai készítenek, mégsem adhatják meg azt a disztinkciót, amely például a lopás és sikkasztás közötti disztinkció szempontjából igen fontos. Mert lopási ügyben helye van nyomban a bíró elé való állításnak, ellenben sikkasztási ügyben már nincs. Nagv különbség van tehát a tekintetben, mi lesz a sorsa az illetőnek, akit így perbe fognak. En tehát nagyon kérem a mélyen t. miniszter urat, kegyeskedjék haladék nélkül, amennyire übet, intézkedést tenni abban az irányban, hogy az államrendőrségnek egy külön szakosztálya alakíttassák át ügyészi vezetés mellett bűnügyi, igazságügyi rendőrséggé. KKP VIKK I,(.HÁZI NAPLÓ. XXXV. ülése 1931 április 29-én, szerdán. 211 Addig is azonban, amíg ez megtörténhetik, kérem, méltóztassék egy kissé szorasabb kontaktust teremteni az ügyészség és az államrendőrség közt. Ha egy inspekciós ügyész állandóan ott lenne a rendőrség épületében, — amihez én még azt is hozzátenném, hogy a vizsgálóbíró \&, aki a szabadságjogok tekintetében az első fórum kellene hogy legyen, ott székelne a rendőrség épületének hivatali helyiségeibe beosztva és ott végezné el azokat a kötelességeket, amelyek mindig m 24 órai vagy 48 órai vagy még több időt is jelentenek, míg a bíró elé kerülhet valaki, akit előzetes letartóztatásba helyeznek — ezáltal megtakaríttatnék az, hogy ügyészi vagy rendőri határozattal kerüljön valaki letartóztatásba nem tettenérés esetén; mert tettenérés esetén igen helyes, hogy a gyanúsított letartóztatásba kerüljön, ha olyan cselekményről van szó, amellyel letartóztatás jár. Ha azonban a jogászi kérdések labirintusában kell eligazodni, ha ott rendelkezésre áll nyomlban az igazságügyi rendőrség kebelében egy irányítóügyész, aki indítványát nyomban a vizsgálóbíró elé terjesztené, ami megvan például a Sicherheitspolizei-nél Ausztriában, ahol a Sicherheitsbehörde nyomban a bíró elé állítja az illetőt és megteszi a maga indítványát... (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Ez a T. E, 107. §-a, amelyet annak idején méltóztatott kifogásolni.) Bocsánatot kérek, a 107. § alapján a bíró elé való állítás három na]) alatt történik! (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Igen!) Nem erről van szó, mélyen t. miniszter úr. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Még rövidebb idő alatt?) Akkor különbség van köztünk. Én nem csupán a gyorsított és egyszerűsítési ügyekről beszélek akkor, amikor a szabadságjogok kérdését szóváteszem. En minden ügyben, ahol személyes szabadságuktól fosztanak meg embereket, a bírói szűrőt elengedhetetlennek tartom, ez pedig csak a vizsgálóbíró lebet, aki elé csak napok múlva kerülnél az illető, az én szisztémám szerint ellenben nyomban a bíró referálja a permanens, a soros ügyésznek, aki ott van a rendőrség épületében és ellenőrzi a nyomozási tevékenységet és nyomban indítványt tehet. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Fordítva!) Hogx-hogy fordítva? (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Nem a bíró, sem az ügyész megy a rendőrségre!) Bocsánatot kérek, nem erről van szó, hanem arról, hogy ott legyen az ügyész a rendőrségen, mint az igazságügyi rendőrség irányítója. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Az én program mom!) Ott legyen a soros vizsgálóbíró is, hiszen abban az épületben lebet egy hivatali szobát berendezni, ez mindenütt, így van. Tessék elmenni Belgiumba, ahol az igazságügyi rendőrség először keletkezett. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Majd a rendőrség jön át!) Nekem az mindegy, hogy ki megy át, az a fontos, hogv a bíróság azonnal, ne 2—3 nap múlva működjék. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Egyetértünk!) Nem is ez a lényeg s azt hiszem ebben a tekintetben nem lehet közöttünk különbség. Azt gondolom, hogy minden olyan lépest, amely ennek az igazságügyi szolgálatnak fej lesztésére vonatkozik, csak örömmel lebet üdvözölni és ez nem olyan kritika, amelyei olyannak lehet tekinteni, mint amely kákán csomót keres. Engedje meg a miniszter úr, hogy a királyi vádhatóságok tételénél még egyre utaljak. Tegnap méltóztatott említeni, hogy a 108. §-ban meghatározott keresztkérdezési jognál nem l vált be a rendszer, és hogy akadtak védők is, 31
